Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-301

202 CCCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 21. 1868.) hogy, noha legeló'bb írattam fel magam', mégis legutoljára juthatok szóhoz, és hogy magam olvassam fel a jász-kunokat közvetlenül érdeklő azon elvet, a mely is igy hangzik: „Nemállhat feladatában a törvényhozó hatalomnak arra kényszeríteni a községi lakosokat, hogy olyan egyének közvetítése által nyerjenek igazságot, bármi csekély összeg erejéig is, kik a bírói tiszt gyakorlására talán nem képesek." Ezen, a jelentésben foglalt kimondott elvét a pénzügyi bizottságnak , előbb hallgatag mellőzve fogadta el a t. ház , majd nyíltan is hozzájárult, midőn eme tétel: „a községi bíráskodás békebirósági minőségben álljon fel" felolvastatott. Azt gondolhatná az ember, hogy miután ez elv proelamálva lőn, ez következetesen végig vitetett a munkálaton, ez elmélettel öszhangzásba hozatott a gyakorlat. Azonban ellenkezőleg áll a dolog, a mint ez az I. fejezet 1. szakasza 3-ik pontjánál mindjárt kitűnik , mely igy szól: „A polgári ügyekben való bíráskodást első folyamodásiíag gyakorolják: „3. Jászkun stb. kerületekben : „a) a városi bíró vagy helyettese; „b) a városi törvényszék ; ,,c) a kerületi törvényszék.* Itt fel van ugyan emlitve a kerületi törvényszék, ennek számára azonban, miután a dologi bíróságot határozatlan summáig a községek törvényszékei gyakorolják, épen semmi teendő sem maradt fel a polgári ügyekből, ha csak a protest. váló, batárvillongási s tagositási ritka pereseteket javára be nem számítjuk. Most méltóztassék a tisztelt ház megfontolni, hová és mivé lett ezen gyönyörű és igazságos irányelv szemben e szervezettel! és mivé lesz az igazságkiszolgáltatás, a községek széles alapú választási törvénye mellett akkor, midőn még sem a bírói qualificatio, sem a bírói függetlenség kimondva nincs! Mert hiszen mit jelent ez? ha nem visszalépést amaz elvtől. Mit jelent ez? ha nem azt, hogy a mit ugyan rosznak találtunk a megyékben, legyen az jó a kerületeknek. Mit jelent ez? ha nem azt, hogy az ország 25 törvényszéket akar saját költségén istápolni a kerületek 25 községében, mit már most sem teljesít. Mit jelent ez ? ha nem a kerületi hatóság teljes absorbtioját a 25 község által; pedig ha nem municipalis jog is az igazságszolgáltatás, még kevésbbé lehet községi autonómia. Mit jelent ez ? ha egyszersmind nem az egyenlőség megsértését — talán kedvünkért, hogy külön statust formálunk a statusban, melyre a külön nemzetiségek mindig nagy készséggel hivatkoznak. Sőt többet mondok, t. ház: lehetnek esetek, melyekre a szervezet alapján, nincs megnevezve a biró, ki ítéljen azok felett a kerületekben, például akkor, ha valaki egy községet akar beperelni , vagy két községnek kell perelni egymással. Nehogy tehát e munkálat folytán még a jelenleginél is abnormisabb helyzetbe jussunk, és elszigeteltségünk uj tápot nyerjen, méltóztassék kimondani, hogy a kerületek törvényszékének birói illetősége egyenlő más megyei törvényszékek illetőségével, a községek illetősége pedig megyékben a szolgabíró és esküdt által elítélendő' polgári keresetekre terjed ki. Ha van érdek, a miért az ember egyéni szabadsága egy részéről a társadalom javára lemondott , személye után okvetlenül a vagyonbiztosság az első, mit viszonszolgálatul követelhet a statustól. Se védelem szükségessége annál gyakrabban áll elő, minél előbb haladt egy nemzet a polgárisodás utján, mert ezzel együtt az enyém és tied feletti kérdések mindig szűkebb demarcationalis vonalra szorulnak. E kiváló társadalmi érdekkel ismét a birói szervezetnek kell egyenlő lépést tartani, mert elvégre is az igazságkiszolgáltatás jósága mindig azon személyek értékével áll arányban , a kik a törvényeket végrehajtják. Az ez iránt támasztható igényeknek pedig az még csak minimuma, midőn az kívántatik , hogy azon egyén, ki hivatva van végrehajtani a törvényeket , legalább ismerje a törvényeket. S átalában igen veszedelmes egy experimentum volna, ha valamely intézmény a tudatlanságot és ismeretet egyenlő factorul venné fel a dolgok intézésében, s nem kerülné vágyak ébresztését a népnél, melyek annak képességét jóval tulkaladjákJ A jász-kun községek első folyamodási törvényszékei azon előidőben keletkeztek, a midőn még a kerület felügyelete, ugy szólván gyámkodása alatt állottak, s felettök a kapitányi székek fenállottak, midőn még a gazdaság csaknem egyedül a baromtenyésztésre szorítkozott, minden felosztott föld a fiuágat illette , s törvényük 24 rövid _ czikkecskéből állott, rnelytt apjától vagy anyjától hallva már gyermek korában megtanult, s a végrehajtás is egészen patriarchális jelleggel birt. Most azonban , miután privilegialis állásunk megszűnt, s a jász-kunok is a hazai köztörvények alá helyeztettek, a földmivelés, iparforgalom pedig egészen uj, addig ismeretlen alakot és elevenséget adtak az életnek, a régi formákat ujak-