Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-301

198 CCCI. ORSZÁGCS ÜLÉS. (Október 21. 1868.) elébe, reménynyel biztatja, azt mondván: „Három forumom van; ha el is veszted kettő előtt, meglehet, megnyered a harmadik előtt!" és ha e módhoz nyúl, ha bizalommal fordul a harmad bírósághoz, hogy akkor ne csak. a mi igazságos, a költségekben marasztaltassék el, hanem egyszersmind megbüntessék birsaggal: ezt igazságosnak nem tartom. De különben ez beleütközik a személyes szabadságnak, s lehetne mondani, a személyes bátorságnak legelső elvébe: mert hisz erre nézve a legelső elv az, hogy senkit vád és kihallgatás nélkül megbüntetni nem szabad; itt pedig megbüntettetik a konokságért a nélkül, hogy a konokságra nézve ki lett volna hallgatva, a nélkül, hogy módja lett volna bebizonyítani, hogy nem konok, egyszerűen bírói önkény által. En tehát, noha nem látom ezt a kérdések közt, és nem hiszem, hogy most segithetnénk rajta, de annyiban mégis szóba hozandónak tartottam e kérdést, a mennyiben, ha itt nem is, de tán a másik táblánál rá visszatérhetnek , és törvényeink elvei ne fertőztetnének meg oly kijelentéssel, mely valóban nem egyezik meg sem az igazsággal, sem pedig a polgárok személyt* szabadságával. Somogyi László: T. ház! (Zaj. Szavazzunk !) Minthogy egy módositványt indítványozok, ha nem helyeseltetnék is, kérem a t. ház türelmét. (Halljuk!) Nektm a háromfoku bíráskodásról az észtan szabályai szerint az a fogalmam, hogy valamint a birák száma páratlan szokott lenni, a harmad fokú bíróság is azért szükséges, miszerint, ha a két alsóbb íbku bíróság különbözően ítélt, egy felsőbb bíróság döntsön az ügyben. Mivel pedig a sommás eljárásra utalt perek többnyire világos kötésekre és szerződésekre alapitvák, semmiségi panasszal pedig a 125. szakasz szerint mindenik fél a végrehajtás előtt is élhet, nem látom át okát, miért kelljen ily világ-os ügyekben hozott két egyenlő ítélet után is megengedni a birtokon belüli felebbezést ? Azon esetre tehát, ha a jogügyi bizottság elve a többség által el nem fogadtatnék ; s a két egyenlő ítélet végrehajthatását Szabó Miklós képviselőtársunk indítványa szerint minden peres kérdésre kiterjeszteni a t. ház nem kivánná: oly módosítást ajánlanék , miszerint legalább a sommás eljárási ügyekben hozott két egyenlő itélet végrehajtható legyen. (Helyeslés.) Azt hiszem, t. ház, hogy az igazságszolgáltatásnak észtani szabályai szerint, midőn a három íbku bíróságot elfogadtuk, abból indultunk ki, ha két külön igazságszolgáltató hatáság különböző ítéletet mond, legyen egy harmadik, mely egyesítse s minden esetre döntse el a dolgot. Ennek van értelme. De hogy a tiszta kötésekre vagy bérleti szerződésekből eredett sommás eljárású perekben hozott két egyforma itélet végrehajtható ne legyen. azt, megvallom, jogi fogalmaim szerint nem tudom megmagyarázni. Ennélfogva, ha a jogügyi bizottság véleménye elfogadtatnék , akkor most teendő módositványomat Írásban be nem nyújtom; de ha elesik a jogügyi bizottság nézete, akkor azon módositványt óhajtom tenni, hogy a sommás eljárásokra nézve hozott két egyenlő bírósági itélet végrehajtható legyen. [Szavazzunk!) Vadnay LajOS : T. ház ! Miután ugy látom, hogy a t. ház türelme fogyni kezd, szokásom szerint igen röviden fogok szólani, és átadom inkább előadó urnák a szót; csak annyit akarok kijelenteni, hogy ha Szabó Miklós képviselőtársamnak indítványa akár a gyorsabb igazságszolgáltatás tekintetéből, akár pedig kevesebb bonyodalmak elérése veszélye nélkül történt volna meg, véleményét igen szívesen pártolnám : de miután az levén a kérdés, hogy vajon minden itélet felebbezhető-e a legfelső fórumig, csak két alternativa lehet, mely a gyakorlat, gyorsaság és pontos igazságszolgáltatásnak megfelel: t. i. vagy az, hogy két egyenlő Ítéletet felébb vinni nem lehet; vagy pedig az, hogy birtokon belül vitessenek az ügyek a legfelső fórumig. Ha erről van a kérdés, ha méltóztatik a t. ház beleegyezni abba, hogy az igazságszolgáltatás gyorsasága tekintetéből két egyenlő ítélettől felebbvitel ne legyen, abba bele nyugszom; de ha abba bele nem nyugszik at. ház, semmi áron oly határozatlan indítványhoz nem járulhatok, mely sem az egyik, sem a másik elvnek meg nem felel. (Helyeslés) Mert miután most árverés utján történik a végrehajtás, végtelen bonyodalom idéztetnék elő viszvégrehajtás által, melyet csak ugy lehet kikerülni, hogy ha két egyenlő itélet mellett a felebbvitel a harmad bírósághoz birtokon belül lesz lehetséges : ez okból tehát én az indítványt nem pártolhatom. Csak azt kivánom még megjegyezni, hogy nem áll azon érv, mely a birtokon belüli harmad bírósághoz való felebbvitel ellen az 1836. évi XX törvényczikkből meritteteit. Az 1836. XX. törvényczikk szerint először a szóbeli per a szegények költségeinek megkímélése tekintetéből igen csekély összegekre van szorítva; másodszor csak tisztán, nyomban bebizonyítható keresetekre vonatkozik, ezen indítvány szerint pedig a legnagyobb keresetekre is kiterjesztetnék. Ezeket akarván röviden előadni, az indítványt nem pártolom; hanem a jogügyi bizottság véleményét fogadom el. (Helyeslés.) Horváth Lajos előadó.- T. ház! T. barátom Szabó Miklósnak nem az ellen van kifogása, hogy minden per egyátalában appellálható, hanem az ellen, hogy a perek birtokon belül appellálhatók. Igen jól kifejtette t. Vadnay képviselőtársam, hogy azon indokokból, melyeket ő felhozott, egy-