Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-301

196 CCCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 21. 1868.) szonyainknál tovább mennénk, ha birtokon belüli felebbezést három fórumon át meg nem engednénk. Én pedig bátor vagyok állítani, ha ezt megengedjük, hátralépést teszünk, mert igen jól tudjuk, hogy már az 1836. és 1840-diki törvény a sommás adóssági és a szóbeli perekben afelebbvitelt nem csak meg nem engedte, de megparancsolta, hogy csak azokon kivül adathatik meg az. Ha mi világos adóssági perekre nézve nem fogadjuk el Szabó Miklós képviselő úr indítványát, mi lesz annak következménye? Az, hogy minden fél számot fog magával vetni, mielőtt pénzét kiadja, mire adja ki, vajon váltóra vagy kötvényre adja ki pénzét, és bizonyára meg fogja gondolni, hogy miért adja pénzét kötvényre, ha tudja, hogy majd három biróságon kell keresztül menni, ha peres utón vissza akarja azt kapni, holott váltónál biztosítási végrehajtással kezdődik az eljárás. Pedig, kérdem, előnyére lesz-e az az alpereseknek, ha nem kötvényre, hanem váltóra kapnak csak pénzt? holott ez utóbbinak hivatása főleg csak a kereskedőkre terjed. Bátor vagyok a t. ház figyelmébe még egy körülményt ajánlani, mely eddig még nem említtetett föl. Ha a bérleti szerződésekből származó perek nem fognak gyorsan elintéztetni, minden ítélet érvénye az idő által megsemmisül, pedig épen, mint Bónis Sámuel képviselőtársam fölhozta, hogy igazságosaknak kell lennünk mind az alpörös, miiid a fölpörös iránt, itt tekintetbe kell vennünk a fölpöröst. Ha bérbe adott jószágomból a bérlő József napján nem akar kimozdulni, midőn pedig be kell állani a szántásra, ha a pert 3 bíróságon kell keresztül hajtani, hogy a bérlőt kimozdítsam, megköszönöm én a hétszemélyes tábla ítéletét. Nem ok nélkül van az, hogy most a bérleti viszonyokból származó perekben csak végrehajtás után engedtetik meg a felebbezés. Az indítványba hozott szabály által azonban a földbirtokosokat oly hátrányba hozzuk, hogy legjobb ítélet mellett is mindig el lesz marasztalva a földtulajdonos, Nem akarom ismételni ama felhozott érveket, s csak azt jelentem ki, hogy Szabó Miklós képviselő úr módositványát pártolom; de ha az nem fogadtatnék el, azon esetre én bátor vagyok egy másik módositványt szavazás alá terjeszteni, mely így hangzik. (Olvassa) : ,.A világos adóssági és a bérleti viszonyokból származó perekben az első és másod biróságok egybehangzó ítéletei alapján a végrehajtásnak van helye." Elnök: Bónis képviselő úr bejelentette, hogy személyes kérdésben kíván szólani. Bónis Sámuel: T. képviselőház ! Nem szoktam i:agyon érzékenykedő lenni, és az ellenérveket meg szoktam hallgatni és tiszteletben tartani; hanem azt tartom, ha személyes kérdésnek valahol van helye, van olyankor, midőn valaki beszédének egyes tételeit a czáfoló kikapja és nem figyelmezvén consequentiákra, melyeket húzott alapfeltételeiből, a szóló azt nyakába dobja mint inconsequentiát. Így van a jelen esetben is. Én felállitottam azt, hogy mik tulaj donkép fő kellékei egy törvénykezési rendszernek, és ezen kellékeket kikapta beszédemből ugy Tóth Lőrincz barátom, mint Justh József barátom, de nem figyelmeztek beszédemnek azon részére, melyben igyekeztem kimutatni, hogy a törvénykezési rendszabályok tárgyában kiküldött jogügyi bizottság ezen alapfeltételeknek meg akart felelni, és igy engem némi következetlenséggel vádoltak. A ház és magam irányában tartozom kijelenteni, hogy azon alapfeltételeket én a törvénykezési rendszer kellékeinek ismerem el; de beszédemben igyekeztem kimutatni, hogy azon alapfeltételeknek az illő hátaiig eleget akart tenni a jogügyi bizottság, mert a határ is ki van szabva, quos ultra citraque nequit consistere rectum. VukoviCS Sebő: T. képviselőház! (Szavazzunk!) Ha szavazni kíván a t. ház, akkor én elállók a szótól. (Halljuk!) Ha minden per egyforma érdekű, és ha a nehézség az igazság kikutatásábau szintén ugyanaz volna minden perben, akkor örömmel járulnék Szabó Miklós t. képviselőtársam indítványához ; de én azt gondolom, hogy az állam a bíróságok felállításában a polgárok iránt azon kötelezettséggel bir, hogy minden perlekedő fél oly bíróságra találjon, mely teljes garantiát nyújt neki mind a részrehajlatlanságra nézve, mind arra nézve is. hogy a biró elegendő tehetséggel bírjon a kellő törvényt az illető esetekre alkalmazni. Ez pedig, t, ház, különböző a perek, a panaszok, a követelések természete és nagysága szerint. Kisebb tárgyban bizonyosan nem kívántatik oly nagy belátásu biró, mint a nagyobban. (Ellenmodás.) De esedezem, ez világszerte ugy van. Tisztelt barátom, Tóth Lőrincz azt mondotta, hogy tulajdonképen nézete szerint ott, hóikét biró valamit igazságosnak talált, felesleges is volna azt a harmadik biró elé vinni. Igen, ez állana, ha ő mind a három bíróságot egyforma auctoritásu bíróságnak tekintené. De én azt hiszem, hogy ez sehol az egész világon nincsen, s épen azért állíttatnak a bíróságok fel a megkívántató tehetségek különböző foka szerint ugy, hogy a legalsó bírótól nem kivannak annyi belátást, oly nagy tehetséget, mint megkívánnak a felső bíróban, a felső bíróban pedig nem épen annyit, a mennyit a legfelsőben. Engedje meg a t. ház, hogy csak egy rövid pillantást vessek régi törvényhozásunkra. Igaz, utóbbi időben némi gúnynyal tekintik régi tör-