Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-301
CCCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 21. 1868.) 193 levő polgári perrendtartásnál a felebbvitelt nem látom tökéletesen egyformán alkalmazhatónak a perlekedésnél a szegények és a gazdagok részére : mert. miután a bírságolásnál első sorban az ügyvédek felelősek, mi fog abból következni? Az, hogy minden ügyvéd, mielőtt a harmad birósághoz felébb vinné a pert, mulhatlanul fogja követelni a féltől, hogy a birság legnagyobb összegét saját biztosítására letegye. Ennek pedig az lesz következése, hogy a gazdag emberek 300 frtot könnyen feláldozhatnak a per huzavonására; azok minden igazságos és igazságtalan pert felebbezhetnek a harmadik bírósághoz ; a szegény vagyonú emberek pedig a legigazságosabb pereket sem felebbezhetik a harmad birósághoz. Ez anomália. A törvénynek egyformán kell szolgáltatni igazságot a szegénynek és gazdagnak; és én ezt sokkal inkább utol érhetőnek tekintem ugy, mint előttem szóló államtitkár úr előadá. ha t. i. két egyforma itélet végrehajtható levén, rendkívüli felülvizsgálat kisebb birságolás által engedtetik meg a feleknek. Ez által nem lehet a végrehajtásnak semmi oly káros következése, mint azt némelyek festik, mert a végrehajtási kereset elrendelése a pernek felebbvitel utján átvizsgálását és az Ítéletnek eltörlését meg nem akadályozza: mert a végrehajtási cseekvények folyamában a felebbvitel következtében a perek a rendes harmad biróság elé felterjesztetnek és ott átvizsgáltatnak, és a múlt idők tapasztalásából tudjuk, hogy a rendkívüli felülvizsgálat utján a perek hamarább visszajöttek, mint a végrehajtások be voltak fejezve. Én tehát, t. ház, a két egyenlő birósági Ítéletnek végrehajthatásából épen nem látom, hogy a felekre oly káros következések háramolhatnának. mint a milyenek felhozattak. Ha pedig a perrendtartás ugy megáll, mint terveztetik, akkor a szegény embertől a felebbvitel a harmad bírósághoz elzáratik. En igazságosabbnak tartom az államtitkár úr módositványát, de ugy, hogy a harmad birósághoz felebbvitelnél a birságolás alább szállittassék. Justh József: Nem vagyok ugyan azon jegyzőnél feljegyezve, t. ház, a kinél magamat följegyeztetnem kellett volna, de csak azért, mert nem vettem észre, melyik jegyző úr van megbizva a feljegyzéssel. Bocsánatot kérek tehát, hogy ezen sorban szólalok föl. {Halljuk!) Én is helyeslem a Bónis képviselő úr által kimondott elveket. Én is kívánom először, hogy gyors legyen az igazságszolgáltatás, és ez volt a vezéreszme, mely az 1836 — 18ít0-diki törvényhozást vezette. De ezen felül, midőn akkor a régi szokástól eltértünk, hogy t. i. egy pörben két bírónak kimondott egyforma Ítéletét tovább felebbezni nem lehet, elvünk az volt, mire igen jól fog emlékezni a t. képviselő KÉpy. H. NAPLÓ. 186 5 / S- xúr: hogy minden jogkérdésnél szükséges, miszerint döntse el azt a birok többsége, és ezért állíttatott fel a harmad rendit biróság. A jogügyi bizottság által azon nehézség vétetett figyelembe, miszerint a mostani bíróságok még nincsenek ugy szervezve, hogy ezt rajok lehetne hagyni. Hisz meglehet, hogy a megyei törvényszékek, vagy a városiak, nincsenek ugy rendezve, mint kivánatos volna; de ebből még neai következik, hogy ők folyton törvény ellen Ítélnének: most pedig a királyi tábla úgyis ujolag fog szerveztetni. Ha tehát előre kimondjuk , hogy két bírónak egyforma ítéletét egy harmadik megváltoztathatja, eltérünk azon elvektől, melyeket már az ország régen elfogadott. Elfogadta pedig ezen elveket akkor, midőn a váltótörvényszéket szervezte, a melynél két egyforma itélet ellen felebbezést nem engedett. Én tehát nem vagyok képes, felfogni azon nagy különbséget. Hiszen lehet ügy, mely egy millióról szól, és az ily pernél nem lenne felebbvitel ; oly ügyet pedig, mely csekélységről szól, lehetni fog a harmad birósághoz felebbezni. Én megvallom, hogy Szabó Miklós képviselő úrral nem értek abban egyet, hogy a már két törvényszék által kimondott egyforma Ítéletet, habár birtokon kivül, lehessen felebbezni. Szeretném kimondatni, hogy mihelyt két biró egybehangzólag itélt, az ügy a harmadik bíróhoz ne lehessen felebbezhető. így van ez megállapítva Európa minden civilisált országában, és sehol sincs példa rá, hogy két egybehangzó alsó birósági Ítéletet meg lehessen változtatni. De továbbá ezt maga az uniformitas is kívánja. Ha ugyanis ez igy van a váltótörvényszéknél: miért ne lehessen itt is igy ? (Helyeslés.) Egyébiránt látom, hogy e kívánságom ez alkai lommal nem fog teljesülni, s azért elfogadom Szabó Miklós képviselő úr indítványát, mint a mely nézetemhez közelebb áll, mint a bizottság javaslata. Bónis képviselőtársunk második irányelv i gyanánt azt jelentette ki, hogy ok nélküli perle| kedésre alkalom ne szolgáltassék. Épen az által lesz — az én nézetem szerint — ok nélküli perlekedésre alkalom szolgáltatva, ha két birónak egyformán hangzó Ítélete után még a harmadik biró! hoz is felebbezés engedtetik : mert én részemről a j hétszemélyes tábla tagját és a törvényszéki ülnöj köt, ha mint biró jár el, egyformán birónak tari tom s köztük különbséget nem vagyok képes ; tenni. Bónis képviselőtársunk irányelvül tűzte ki j továbbá, hogy a perlekedés alatti méltányos és igazságos követelések ki ne játszassanak. Ezt én is vallom; de kérdem, vajon méltányos és igazságos-e az, hogy ha a bíráknak többsége valamit elitélt, az elitélt a kisebbséghez fordulhat? Ezt ré25
