Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-301
CCCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 21. 1868.) 191 Bemmiségi eljárás oly gyors, a minő sehol a világon ; de hogy tulmenjen a szigorúságban a törvényhozás, és a netáni méltatlan követeléseknél az alperest oly kárral sújtsa, a mely kárt a reesecutio soha sem pótol ki, ezt igazságosnak nem tartom. De gondoskodott ezen perrendtartás arról is, hogy a netaláni perlekedés! viszketegnek gát vettessék , gondoskodott az által, hogy bírságot szabott arra, ki perlekedési viszketegbó'l akarja az appellátát három fórumra felvinni. Én teljesen meg vagyok győződve, hogy e szerint a harmadik fórumhoz az appellata sokkal kevesebb lesz, mint amúgy, és igy a bíróságok elhalmozva nem lesznek. Én tehát, miután teljesen elég van téve az igazságosan perlekedő' felperesnek , teljesen biztosítva van az igazságtalan követelés ellen az alperes, és a pereknek huzavonására alkalom nem nyittatik, és igy a hitel is meg van ótalmazva: a bizottság javaslatát elfogadásra ajánlom. Halász Boldizsár: T. ház! A reexecutiót az előttem szóló t. képviselő úr megemlítette, és kiemelte azt, hogy leginkább a perlekedő feleknek nz igazságszolgáltatás iránti bizalma az által rendült meg a múlt időkben, és rendülne meg a jövőben is az által, ha két egyenlő ítélet által látszólag biztosított birtok már executio utján annak, a kinek odaitéltetett, nem csak átadatnék, hanem be is kebleztetnék. Meg meri-e venni valaki azon birtokot vagy csak kölcsönöz-e reá, melynek tulajdoni joga csakugyan a harmad bíróságtól függ? Mi történik akkor? Én abban sokkal többliitelbeli ingatagságot látok, mintha a harmad bírósághoz birtokon belül történik a felebbezés. Egyébiránt Szabó Miklós képviselő tír előhozta a szóbeli jíereket is, mikben a felebbezés csak birtokon kívül volt igénybe vehető. Igazsága van , hogy a szóbeli pereknél nem volt birtokon kivüli felebbezés. De igaz az is , hogy a végrehajtás minden mozzanata, meg maga az árverelés iránti intézkedés birtokon belül felebbezhető levén , sokszor magában az anyaperben az utolsó ítélet meghozatott hamarabb , mint a végrehajtás megtörténhetett volna. Ennélfogva ezt, mint indokát a harmad bírósághoz való birtokon kivüli felebbezésnek nem fogadhatom el. Azt is méltóztatott nézete mellett indokul felhozni , hogy ha megengedtetik a birtokon belül a felebbezés a harmad bírósághoz , akkor meg kellene birtokon belül engedni a perujitást is, mert szerinte a birtokjog ezen perorvoslat által is kérdésbe vétetik. A perújításnak a régi törvénykezés elvei szerint két alapja volt: uj okmányok feltalálása, és a perben elkövetett hibák orvoslása. Most, miután a főméltóságu hétszemélyes táblának egyik osztálya semmitö szék lesz, a perben elkövetett hibák már előlegesen, mielőtt a per befejeztetnék , orvosolva lesznek; tehát nem marad egyéb alap hátra, mint uj okmányok feltalálása. {Felkiáltások : Ez nem ide tartozik ! Nem arról szólott !) Igenis ide tartozik , mert indokul hozta azt föl, azt mondván, hogy azért nem lehet a birtokon belüli felebbezést a haimad bírósághoz megengedni , mert különben ugyanazon indokból meg kellene a perujitást is birtokon belül engedni. Tehát én is példaként hoztam föl, hogy a mint megengedtetik a harmad bírósághoz a birtokon belül való felebbezés, ugyanazon okból nem szükség a perujitást is birtokon belül engedni meg. Mert csakugyan egyszer véget kell érni a pernek, és azon véletlen miatt, hogy ha netalán valaki találhat egy okmányt, nem lehet függőben tartani a bix'tokjog biztosságát. Ennélfogva részemről, miután a jogügyi bizottság nézetét, hogy t. i. birtokon belül megengedtessék a felebbezés a harmad bírósághoz, mind a közhitel, mind a perlekedő felek érdekében sokkal czélszerübbnek látom , mintha a reexecutió kellemetlenségeinek teszszük ki a feleket csak azért, hogy egy pár hónappal elébb jussanak oly tulajdon birtokába és oly birtok vezettessék be a telekkönyvbe, melyet 3—4 hónap múlva reexecutió utján ismét ki kell onnan törölni: én ennélfogva a jogügyi bizottság véleményét pártolom. (Hdyesl's.) TÓth LőrinCZ: Bónis Sámuel t. képviselő úrral ezen pontra nézve egy véleményben nem lehetek; sör. azt hiszem, hogy épen azon czélok, m Iveket ő mint a perrendta r tási reform fő czéljait megemlíteni méltóztatott, t. i. a perek gyorsabb lefolyása és a perorvoslatokkal való visszaélések í meggátlása, teszik szükségessé , hogy t. barátom ! Szabó Miklós indítványa elfogadtassak. Én részemről, t. ház, elvileg már azt is helyI telennek tartom, ha két biró egybehangzó ítéletét egy harmadik biró megváltoztathatja, hogy kettő ellenében egynek legyen igaza, és nem hiszem, hogy ezen rendszer átalában megnyugvást eredményezhetne ; de mindazáltal sajátságos körülményeink közt és úgyszólván kénytelenségből ezen rendszert, ezen elvet még most és egyelőre elfogadom , mert tudom, hogy a magyar nép régi meg| szokásnál és azon magas tekintélynél fogva, i melylyel egykor a septemvirátus bírt, csak abban leli megnyugvását, ha perei a legfőbb törvényszéi ken is revideáltatnak, és mert ezt az első folyamoj dási bíróságok mostani állapota és az ítéletek alapossága tekintetében csekély megbízhatósága mellett még most egyelőre szükségesnek tartom. De hogy a felebbvitemek korlátlansága egészen oda terjesztessék ki, hogy még két egyenlő öszhangzó ítélet ellen is birtokon belül lehessen fe-
