Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-300
CCC. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 20.1868 ) 185 megelégedés és jó egyetértés száz eset sorában alig száműzetik tizben. (Folytonos zaj.) Már pedig ki ne tudná, hogy a hal a házas felek egymás között folytonos háborgásban és czivakodásban élnek, ott a családi béke és jó egyetértés száműzetvén, mily erkölcstelen és botrányos jelenetek szoktak kifejlődni, e közben pedig azon tudat, hogy a házassági kötések szentségeknek s feloldhatatlanoknak lenni kanonizáltattak az együtt élésre élethossziglan kényszeritett felek, mily kétségbeesetteké s mily iszonyú bűnök elkövetésére vetemültekkékényszeritettekmár számtalanokat, kik különben, szivök s leikök vonzalmát minden erőszakoltatás nélkül szabadon követhetve, és igy megint, megutált életök párjától elválhatva, békés , erényes és munkás tagjai maradhattak volna a társadalomnak. Mit mondjak az együtt folytonos czivakodásban élő házas felek gyermekeinek, kik szülőik botrányos háborgását folytonosan szemlélik és undorodva kesergik, neveltetésökről és ily esetekben az erény utjáni vezettésök hiányáról ? Bizonyára csak azt, hogy a mit gyermekkorukban szülőiktől eltanulnak, azt felnőtt korukban magok is követvén, ez utón a közerkölcsiség és családi béke nálok is legtöbb esetben száműzve leend. És mivel ezen nagy bajon a polgári házasság behozatala által, ha szintén egészen elhárítható nem lenne is, de mégis igen sokat segiteni lehet, ez okból annak életbe léptetését pártolom. (Éljen!) Geduly Lajos: T. képviselőház ! (Hulljuk!) Részemről módositványomat azok ellenvetései ellen, kik azt figyelműkre méltaták, hosszan védelmezni nem akarom. Ügyekeztem azt első felszólalásom alkalmával tehetségemhez képest indokolni. Mindamellett Nyáry Pál t. tagtársamnak két állítását nem hagyhatom egészen észrevétel nélkül. Először nem fogadhatom el azt, mintha én valami jogtalanul szerzett vagyon felett akarnék a testvérekkel osztozkodni. Ellenkezőleg én csak azon vagyon visszaadását követelem, melynek tulajdonosává engem a törvény tett, s mely a törvény ellenére tartatott eddig vissza. Másodszor azt méltóztatott mondani, hogy a protestánsok többsége azon módositványom ellen van. Nem tudom, mily bizonyitékai vannak erre nézve t. képviselőtártamnak. (Halljuk!)Részemről annyit tudok, hogy az egyik honi protestáns egyház, t. i. az ágostai hitvallású evangélikus egyház minden fokon keresztül, kezdve a legalsóbbtól egész a legfelsőbbig, az én módositványom mellett van. (Ellenmondás. A papok!) Ezek után azon alázatos kérésem volna, hogy a kérdés ugy tétessék fel, miszerint a szavazás az KÉPV. ii. NAPLÓ. 186 5 / 9 ' x. én mődositványomra is lehetséges legyen. (Halljuk a kérdést!) Elnök: Különbség van a jogügyi bizottság és a központi bizottság javaslata közt, mely utóbbi megegyez az eredeti törvényjavaslattal is. Azt hiszem, mindenekelőtt azon kérdés lesz szavazásra kitűzendő, elfogadja-e a t. ház a központi bizottság javaslatát ? Bónis Sámuel: T. képviselőház! A szabályok értelmében, a mennyiben az osztályok s igy a központ is a jogügyi bizottság munkája felett mondott véleményt, az első kérdésnek annak kell lenni, elfogadja-e a ház a jogügyi bizott-ág jelentését ? s csak akkor következik a második kérdés, elfogadja-e a ház a központi bizottság véleményét ? (Zajos ellenmondás.) Elnök: Igy kívánja a t. ház a kérdést feltétetni? (Nem!) Deáky Lajos: T. ház! A jogügyi bizottság munkája van tárgyalás alatt. Tegnap, midőn a kir. tábla feloszlatásáról vagy fel nem oszlatásáról volt szó, azt tetszett elnök urnák mondani, hogy nem a felett szavazzunk legelőbb, vajon a miniszteri törvényjavaslat elfogadtatik-e ? hanem arra, hogy a kir. tábla egyelőre feloszlassék-e vagy ne ? Ennélfogva most is a jogügyi bizottság javaslata felett kell szavazni. Horvát Boldizsár ígazságügyér: T. képviselőház ! A mi a kérdések sorrendjét illeti, ha Bónis képviselőtársamnak különben igen helyes logikáját akarjuk követni, akkor legelőször a miniszteri javaslat felett kellene szavazni, mert ez az első. I (Ellenmondás.) Ettől eltér a jogügyi bizottság véleménye. Ha a miniszteri javaslat kisebbségben marad, akkor kellene a jogügyi bizottság véleménye felett szavazni. (Zaj.) A mi a miniszteri javaslatot illeti, van szerencsém kijelenteni a t. ház előtt, hogy a központi bizottság véleményét a kormány magáévá tette, a miniszteri javaslat felett tehát a szavazás felesleges; és igy a központi bizottság véleménye tekintendő olyannak, mely a minisztérium előterjesztése. Epén ezen logikánál fogva tehát legelőször a központi bizottság javaslata felett kell szavazni. Csanády Sándor: T. képviselőház! A tegnapi ülésben épen én kértem volt azt, hogy először is a szavazás a miniszteri törvényjavaslatra történjék. Azonban ezen kérelemtől elüttettem s a t. elnökség kimondani méltóztatott, hogy a jogügyi bizottság véleményének el vagy el nem fogadására kell szavazni. Ne tegyünk mai nap mást, mint tettünk tegnap, legyünk következetesek eljárásunkban. Felkérem tehát a t. házat, méltóztassék először is a jogügyi bizottság által kimondott véleményt szavazás alá bocsátani. Bobory Károly.- T. ház! Bátor vagyok 24
