Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-300
184 CCC. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 20. 1868.) sok egy része, az ágostaiak szintén azt kívánják. [Felkiáltások : Csak Geduly kívánja!) Én legalább ugy vettem ki ; s egy része bizonyosan kívánja. Bocsánat, ha máskép mondottam, mint a hogy tényleg van; hanem egy egyházférfiu ugy nyilatkozott; és az az érdemes képviselő úr, a ki azt mondja, hogy „nem kívánják", nem nyilatkozott, én meg az 6' lelkébe nem látok, fen akarja-e tartani vagy nem? Elég az hozzá, hogy a római katholikus és a görög egyház ezt a vallás szabályai közé számítja. Azt mondottam tehát, hogy épen nem volna szabadelvűség, hogy addig, míg polgári házasság behozatala által alaposan és gyökeresen nem segítünk a dolgon, mintegy mellékesen, minden körülmény bővebb megfontolása mellőzésével, kimondanék a szent székek eltörlését. Csak ez a véleményem, a mit mondottam, (Helyeslés) és ezt akartam helyreigazítani, Csiky Sándor: Tisztelt ház! (Nagy zaj.) Én nem kiabálok, s így a míg csendesség nem lesz, hallgatok. (Eláll! A szószékre!) Hiszen a szászéken se fognak jobban megérteni. (A szószékre!) Jól van, ha türelmesen hallgatnak, elmegyek én oda is. (A szószékre lép.) Tisza Kálmán képviselőtársam módositványának első részét, mely az én módositványi beadványommal tökéletesen összehangzik, és a mely szerint a polgári egyének ellen Indítandó bárminemű keresetekben,például a házassági váló ügyekben, végrendeletek külkellékei és hamis eskü megítélésében az egyházi bíróságoknak biráskodhatási jogát jövőre megszüntetendőnek javalja, elfogadom. {Nagy zaj.) Pártolom ezen felül annak második részét is, mely által a polgári házasságoknak hazánkba behozatalát inditványozza, azért, mert ezen indítványnak elfogadása gyó'ződésem szerint mind a közerkölcsiségnek előmozdítására, mind a családi béke és megelégedés elősegítésére fogna jótékonyan hatni. Az egyházi hatóságoknak a világi polgárok ügyében biráskodhatása eltörlését főleg azért pártolom, mivel bátor egé,sz készséggel elismerem az egyházi rendnek az egyházi ügyekben jártasságát, illetékességét és tiszteletreméltó voltát, mindemellett sem ismerhetem azonban soha el azt, hogy az egyházi bírák egyszersmind a világi polgároknak is különösen házassági váló ügyeiben megnyugtató s kielégítő ítéleteket, hozni képesittettek lehetnének. (Nagy zaj.) Nem ismerem pedig el különösen azért, mivel azon itélő székek tagjainak, kik azelőttök indított, nem ritkán igen szövedékes perekben ítéletet hozni hivatvák. mind az elméleti, mind a gyakorlati téren tapasstaltságuknak s jártasságuknak bizonyítványát kimutatniuk szükséges. így van ez, és így is kell lenni, a haza minden más polgári osztályainál is. Vegyük például az ügyvédek karát, kiknek mielőtt ügyvédi oklevelet nyerhetnének, jogvégzetteknek, ügyvédsegédeknek, s a királyi tábla hites jegyzőinek lenni, ezt követve ügyvédi vizsgán átmenni és igy mind az elméleti, mind a gyakorlati téren szakavatottságuknak paradigmáját adni köteíességökben áll. A kézmívesek osztályánál senki mester addig nem lehet, a mig előbb inas, azután felszabadult, és utóbb vándorló legény nem volt. Es ha ezen kellékek a honpolgárok valamennyi más osztályaiban, kik polgártársaik ügyeit vezetni és azokban intézkedni vagy épen bíráskodni akarnak, megkívántatnak, mi alapot találunk, és hol arra nézve, hogy épen az egyházi hatóságok tagjai képezzenek ezen átalános szabály alól olyan kivételt, miszerint ők, bátor semmi elméleti és gyakorlati jártasságuk bizonyítványát elő nem mutathatnák, a házas feleknek gyakran igen kényes, szövedékes és csiklandós természetű, és ehhez képest a szakavatottságnak jelentékeny próbáját megkívánó váló pereiben, mindamellett is bíráskodhassanak ? holott különösen a katholikus egyház tagjai, valamennyien nőtlenek levén, a házas felek között felmerülni szokott, és igy csupán a páros életben gyakorlatilag is jártas bírák előtt ismeretes subtilitásu ügyekben avatatlanok. Ezen okoknál fogva tehát, mellőzve ez úttal a többieket, melyeknek felhordása hosszadalmas és ingerlékeny revelatiókra vezetne, én minden világi ügyekben az egyházi bíróságoknak eltörlésére szavasok; szavazok pedig még azért is, mert ezen bíráskodási jognak az egyháziak által folytatandó gyakorlata az ő jól felfogott érdekeikkel is időnkben ellentétben áll. (Eláll!) A polgári házasságnak elfogadását továbbá, mint már előbb is említettem, azért pártolom, mivel életbe léptetése ezen törvénynek mind a közerkölcsiség, mind a családi s házi boldogság megalapítására jótékony hatású leend. (Zaj.) Ezen gyó'ződésem alaposságának támogatására csak azt hozom fel, hogy a mig a katholikus egyház szertartásai szerint kötött s élethosszig tartónak lenni hirdetett házassági frigykötések között azokat értve, melyek huzamosabb évekig tartanak, száz közül alig tatálunk tizet olyat, melyet boldognak nevezni lehetne, és a melyben a visszavonás átka ne mérgezné meg a családi nyugalmat és elégedettséget, addig azon államokban, melyekben a polgári házasság már decretáltatott, mint például Franczia-, Porosz-, Olasz-, Belga stb. országok, a statisztikai adatok, egészen ellenkezőleg azon megforditott arányt tüntetik ki, hogy érintett államokban a házas párok közötti
