Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-300

CCC. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 20. 1868.) 169 tartom ezt indokolni, elégségesnek tekintvén a jogügyi bizottság jelentésére hivatkoznom, melyben szépen és megczáfolhatlanul vannak elősorolva az egyházi bíróságok megszüntetésére szolgáló érvek; mely érvek ellenében tisztelt barátom, a központi bizottság előadója, ritka önmegtagadással, némely látszólagos érveket hozott ugyan fel a központi bizottság jelentésében, de a melyek nézetem szerint nem csak hogy nem érvek, de sőt a jogügyi bizottság véleményének alaposságát még sokkal nagyobb fényben tüntetik elő. Míg egy részről a jogügyi bizottság jelentéséből és javaslatából a meggyőződés hangja szól, addig a központi bizottság jellemesen, engedje meg az én tisztelt barátom, nézetem szerint a keresettség, hogy ne mondjam a kényszerűség jellege és az argumentumbeli hiány érzete szövődik át. Azt mondja a központi bizottság, hogy nem látja czélszerünek, hogy az egyházi bíróságok kérdése már ez alkalommal eldöntessék; holott az igazságügyminiszteri javaslat 12. és 23. szakaszában az egyházi bíróságok sorsa már nagyrészt el van döntve, mert a születés törvényességének kérdése, a perlekedő házasfelek között a gyermekek tartása, az elválás következtében felmerülő vagyoni követelések, a végrendelet külkellékeit tárgyazó perek és a hamis eskü tényálladékának megállapítása már mind nem tartoznak a szentszékek bíráskodása elé. El van tehát döntve ezen kérdés igen sok tételben. A különbség, t. ház, csak az, hogy míg az igazságügyrniniszteri javaslatban az fél utón megállapodik, akkor a jogügyi bizottság a czélhoz sokkal közelebb hatott. (Helyeslés.) Azt mondja a központi bizottság, hogy „az egyházi bíróságokra nézve ugyanazon nehézségeket látja fenforogni. melyek az első folyamodási bíróság szervezésére nézve még most átalában feaforognak.". Én ezt, t. ház, nem értem: mert léteznek ugyan bizonyos nehézségek az első folyamodási bíróságok szervezésére nézve, azonban ezen nehézségek a szervezés természetéből folynak; de nem foroghatnak fen ezen nehézségek azon egyházi bíróságokra nézve, a melyek épen megszüntetendők. A központi bizottság nem tartja továbbá tanácsosnak az egyházi bíróságok ügyét egy ideiglenes perrendtartás fonalán rögtönözve megszüntetni akkor, midőn ezen ideiglenes perrendtartás fonalán a békebiróságok intézménye behozatik, midőn a másod folyamodásu törvényszékek megszüntetnek, midőn minden ügyben kivétel nélkül három fórum alapittatik meg, midőn a kerületi táblák eltöröltetnek. Es mindezt a központi bizottság egy ideiglenes perrend fonalán szükségesnek látja javaslatba hozni ; de az egyházi biróságok ügyétül már visszariad. Mindezt czélszerüKÉPV. H. NAPLÓ. 186%. X. nek találja egy tollvonással decretálni; de azt már nem meri decretálni, hogy az egyházi bíróságok is megszüntessenek. (Helyeslés.) Avagy, t. képviselőház, rögtönözve történik-e az egyházi biróságok megszüntetése akkor, midőn az annyi évek hoszszu során hangosan nyilvánult jogos követelménynek elvégre elég tétetik ? Egy tollvonással decretáltatik-e az egyházi biróságok megszüntetése akkor, midőn az 1848. évi XX. törvényezikk a hitfelekezetek közti törvényes és teljes egyenlőséget megállapítván, ezen törvény rendelete 20 év után érvényre emeltetik ? Ezért. t. képviselőház, szükségesnek látom az egyházi biróságok megszüntetését, mert a kivételes biróságok föntartását sem az előre haladott jogi fogalmakkal, sem a szabadelvüség józan követelményeivel összeegyeztetni nem tudom, és mert folytonos megsértése ugy az 1848. évi XX. í örvényczikk rendeletének, mint az osztó igazságnak , de sőt még a politikai ildomnak is az, hogy p. o. a Magyarországon lakó protestánsok és átalában az izraeliták a válóperekben más biróságok alatt álljanak, mint a többi hitfelekezetek. Hiszen maga a központi bizottság elismeri, hogy „nem volna czélsierü a tatarozásnak igen sok időt igénylő és nem kevés bajjal járó müvét elővenni. (Igen helyes.') Ne tatarozzanak tehát, t. képviselők, hanem léptessék életbe a reform-tervezet müvét, következetesen, a törvény értelmében, gyökeresen és nem palliative. Nem kívánok, t. képviselőház, a birodalmi tanácsban képviselt országok példájára hivatkozni, a mely országok ifjú alkotmányos életök daczára e kérdésben is jóval túlszárnyaltak bennünket, elégségesnek tartván, t. képviselőház, az iránti meggyőződésemet kifejeznem, hogy az egyházi bíróságoknak továbbra is föntartása akkor, midőn ezeknek megszüntetésére az első kedvező alkalom kínálkozik, sőt midőn ezeknek megszüntetésére a törvény által kötelezve vagyunk, oly visszalépés volna, melyet én, legalább álláspontomból nem csak hogy igazolni nem, de még indokolni sem volnék képes. Ezért, t. képviselőház, pártolva Tisza Kálmán barátom indítványát, kérem a tisztelt házat, méltóztassék a központi bizottság véleményét elvetni és a jogügyi bizottság javaslatát elfogadni. (Részben helyeslés, átalános mozgás.) Deák FerenCZ: T. képviselőház! (Halljuk!) Sehol a vitatkozásokban annyi óvatosságra nincs szükség, mint azon tárgyaknál, melyek közvetve vagy közvetlenül vallási ügyekkel vannak kapcsolatban. Épen azért jelen vitatkozásainknál is semmit sem akarok szólni dogmatikus kérdésekről, mert ezek felett határozni nem a mi körünkhöz tartozik és nem is szükséges. 22