Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-299

158 CCXC1X. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 19.1868.) Bónis Sámuel: T. képviselőház! Nem szoktam a tisztelt ház figyelmét kétszer fárasztani, nem le vádolhat vele a ház; hanem Dobrzánszky urnák kijelentésére, a mely első tekintetben figyelmemet kikerülte, mégis magam iránti kötelesség felelnem. Ő bennünket azzal gyanúsít, hogy minket eljárásunkban nemzetiségi kérdés vezetett. Igyekeztem beszédemben felvilágosítani azt, a mint Tisza Kálmán is megjegyezte, hogy azon érdekek, melyek érintve vannak a központi bizottság jelentésében, hove czéloznak. Czéloznak a provinciális érdekek re. (Ugy van!) Egyébiránt azon kifejezés, melyet a képviselő úr használt, hogy t. i. nem irigyli eljárásúinkat, egy kissé megvető és kemény. Én szeretek hasonló fegyverre] élni. En a t. urnák egész életebeli eljárását nem irigylem. (Zajos átalános taps.) Bömches Frigyes: Századok óta a szász nemzeúa kebelében felmerült jogviszonyokban másod bírósági illetőséggel birt, és ezen jogot universitás neve alatt szabadon és időnkint választott követe által és pedig az absolut időszakot kivéve háborítatlanul gyakorolta, míg az 1862. év nov. 4»én kelt királyi nyilt parancs következtében a mostani szebeni fotörvényszék szerveztetett. Alapos e szerint a szász nemzet törekvése, ha a másod bíróságok szervezése alkalmával az 1848-iki VII-ik törvényczikk 5. szakaszának alapján, mely Erdélyt minden külön törvényei és szabadságai fentartásában biztosítja, a mennyiben azok a helyes egyesüléssel nem ellenkeznek, és a szabadságnak és jogegyenlőségnek megfelelnek, ha ez alapon a nemzet ezen nagyra becsült ősi jogát is igénybe vetetni kívánja. Én mint nemzetemnek hú' tagja a szebeni törvényszék felosztása által, de még inkább annak felállítása által a nemzetem jogában tett sértést sajnálom. Megfontolván azonban az utóbbi években merőben megváltoztatott körülmények nagy horderejét és a korszellemnek hatalmát, mely által a rendkívüli kiváltságok háttérbe szo rittaínak; tekintve azt is. hogy a magyar korona országai uj és boldogító szervezése, ha minden népfaj és országrész külön, egymással ellenkező jogokat és kiváltságokat kivan igénybe venni, lehetetlenné válnék ; tekintve azt is, hogy a szebeni főtörvényszék, mely Schmerling alatt lett szervezve, a szász nemzet ősi alkotmányának meg nem felel; ezzel szemben pedig azon remény kecsegtet, hogy a nem sokára várandó szóbeli eljárást elrendelő polgári perrendtartásnak behozatala, s e szerint a törvényszékek és bíróságok uj szervezése által az én nemzetemnek erre vonatkozó és területén minden lakossal közös joga helyreállíttatnak, és Szebenben, nem csak Szebenben, hanem Erdélyben hihetőleg több másod bíróság fog felállíttatni: mindezen higgadtan megfontolt okoknál, de annál I fogva is, hogy szorosabb értelemben véve egész ! Magyarország részére csak egy királyi tábla határoztatott, és így Erdély kettőt nem kívánhat: én a szebeni kir. fotörvényszék feloszlatása, és annak a kir. táblába beolvasztása ellen mint bevégzett tény ellen fölszólalni feladatomnak nem tartom. (Helyeslés.) Miután azonban polgártársaim körében elégüI letlenséget szülhet nem annyira a szebeni főtörj vényszék feloszlatása, mint inkább azon aggodalom, I mintha annak az egész Erdélyben felállitandó I egyedüli kir. táblába leendő beolvasztása által az I elégületlenek részéről minden alkalommal helytelenül hirdetett és kiemelt magyarosítás és a nyelv használatának elnyomatása czéloztatnék: ezen okból J bátorkodom ezen aggodalom elhárítása végett, mi| vei a bizottság jelentésének ezen egyszerű és átai lános szerkezete polgártársaimat megnyugtatni nem I képes, hivatkozva még ezen kívül az 1848. XVI. j törvényczikk e) pontjára, valamint az erdélyi 1791. | törvény XXXI. czikkére, úgyszintén az 1847-iki ! törvények I-ső czikkére, melyek által az erdélyi j népek, különösen a szász nemzet a nyelv haszná| latában biztosíttatik: erre vonatkozólag a követkej ző indítványt tárgyalás és elfogadás végett a ház I figyelmébe ajánlani azon esetre, ha szavazás által | a szebeni főtörvényszék elesnék. Az inditvány a következő. (Olvassa:) „A közI ponti bizottságnak a polgári perrendtartás főbb j irányelveiről tett jelentésének a kir. táblák szerve\ zéséről szóló 9-dik bekezdése megalapításánál [ mondja ki a képviselőház határozatilag: Az erdéj lyi 1791-beli XXXI. és 1847-beli I. törvényczikk, i valamint a magyarhoni 1848-beli VII. törvényczikk 5. szakasza és XVI. törvényczik e) pontja értelmében az úgynevezett királyi föld lakosai nyelvök törvényen alapuló használatában biztosittatnak, melynél fogva az igazságügyminiszíer úr az Erdélyre nézve felállitandó királyi táblánál az ottani viszonyokra, az úgynevezett királyi földre | nézve pedig különösen a szebeni feíoszlandó fő; törvényszék eddigi szervezésére, a nyelvre és alI kalmazandó egyénekre nézve tekintettel legyen." BujanoviCS Sándor jegyző (olvassa Bömches Frigyes indítványát.) Ivánka Imre: Elállók a szótól. Binder Mihály: A másodbirósági szervezetre nézve a miniszteri javaslatot pártolom, mert ugy látom, hogy az a czélnak, mely nem más, mint a perrendben az egyszerűség és egyformaság behozatala, és a fenálló viszonyoknak megfelel. Miután ezen viszonyok Magyarországon és Erdélyben különbözők, mert Magyarországon még az úgynevezett vegyes folyamcdási létezik, mig Erdélyben a megyei és városi törvényszékek és bíróságok tisztán csak első folyamodás) törvényszé-