Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-299

CCXCIX. ORSZÁGOS ÜLÉS (Október 19. 1368.) 159 kek, a királyi tábla pedig és a n.-szebeni királyi csak is másod bíróságilag ítélnek, Erdélyben, mivel most nincs organisatiőról sző, nem is lehet szükség a másod bíróságokban valami rendszeresítést tenni, mert a czél, mit elérni akarnak, t. i., hogy az egyesült országban ugyanazon egy perrendtartás hozassék be, ugy is elérhető; míg ellenben Magyarországon a vegyes folyamodás megszüntetésével a másod bíróságot bizonyos mértékig öszpontositani kell: ezen öszpontositásra nézve a miniszteri javaslatban a legnagyobb szakavatossággal és valóságos államférfiúi bölcseséggel és tapintattal a helyes határ szem előtt tartatott. A jogügyi bizottság mindazon okokat, a mint tisztán mondja, melyek a miniszteri javaslat mellett szólnak, elismeri, és mégis később azokat érvényteleníteni igyekezvén, eltérő véleményt állit, és a mellett uj érveket hoz fel. Azokat itten és pedig különösen Németh Károly képviselőtársunk nézetem szerint igen alaposan megczáfolta, és hogy a t. házat ne untassam ismétléssel, azokra nem fogok átmenni, hanem Erdélyre nézve vannak nekem észrevételeim, miket nem hallottam felhozatni. Lehet, hogy a tisztelt előttem szóló azokra tekintettel volt, de halkan szólván, nem tudtam szavait kivenni. Annyit mégis érthettem, hogy az 1848 diki unio-törvénynek 5-dik szakaszát emiitette. Tehát én is arra akarok hivatkozni. Azt hiszem, ha annak értelmét jól felfogjuk, most épen nem lehetne Erdélyben a másod bíróságban változtatást tenni. Az ötödik szakaszban ugyancsak az mondatik, hogy némileg az erdélyi törvényeket és intézményeket tisztelni fogják s főn is akarják tartani. Hogy mi ezen szakasznak értelme, kitetszik abból, hogy mind 1848. mind 1866-ban szükségesnek tartották comissiókat állítni fel, melyeknek teendőit most a magas minisztérium vállalta át. t. i., hogy az unió végrehajtására nézve uj és ép törvényjavaslatot teremtsen. Ebből nézetem szerint az következik, hogy az erdélyi törvényeken és az erdélyi állami intézményeken a majdan alkotandó unionalis törvény létrejötte előtt semmi változtatást tenni nem lehet. {Helyeslés) Továbbá kötelességemnek tartom itt felemlíteni és emlékezetbe hozni, hogy a szász nemzetnek törvényes joga van egy Nagy-Szebenben székelő másodbirósági törvényszékhez. Annak helyét az utolsó időkig a szász egyetem képviselte; de a kor. a tudomány, az igazságszolgáltatás azt kívánta, hogy ezen minden évben csak kétszer összegyűlő egyetem helyébe egy folytonossék működő törvényszék állittassék, a mi meg is történt. Tisztelt ház ! Azt hiszem, a szász nemzet az által, hogy a kor, a tudomány és az igazságszolgáltatás kívánalmainak megfelelt, törvényes jogát nem veszthette el, sőt azon reményt bátorkodom itt kifejezni, hogy ezen t. ház és egyátalában a magyar országgyűlés, mint az erdélyi országgyűlésnek törvényes jogutódja, a szász nemzetet minden jogaiban védeni fogja. Az előttem szóló tisztelt képviselő úr által tett inditványnyal a szász nemzet jogainak nincs elég téve. Különben is azt gondolnám, ezen indítvány inkább a nemzetiségi bizottsághoz lenne utasítandó. (Helyeslés.) Ezzel röviden bevégezvén beszédemet, bátor vagyok a minisztérium javaslatát a t. háznak ajánlani. Papp Zsigmond : Elállok a szótól. (Átalános éljenzés.) Antalfy Károly : Csak rövideden akarok szólni DimitrieviCS MilOS jegyZÖ : Berzenczey Lászlón van a sor. Berzenczey László : T. ház ! (Halljuk!) Bátor vagyok röviden kijelenteni, hogy ezen kérdést nem tartom pártkérdésnek. Igen sajnálom, hogy ezen kérdésnél nem lehetek egy értelemben t. elvtársaimmal, mert én a kivitelt lehetetlennek tartom. En akarom azt. hogy legyen egyetlen kir. tábla, hanem azt nem látom be, hogy Erdélyben miért legyen kir. tábla. Itt a kivitel megakad és én ezt nem akarhatom. Az erdélyit székely kir. táblának nevezték itt.Én nem ismerek székely kir. táblát, én tehát a kivitelt lehetetlennek tartom, Itt oly kérdések merülnek fel, hogy én bátor vagyok egész szerénységgel oda nyilatkozni, hogy ezen kérdés maradjon abban. (Eláll !) Én nem szoktam elállani, míg élnem mondom, mit el akarok mondani. Csak még azt akarom megjegyezni, hogy ha az igazságügyminisztert vagy egyátalában a magyar kormányt azzal vádolják, hogy előnyt ad a magyar nemzetiségnek, akkor csak az erdélyi hétszemélyes táblára kell hivatkoznom, a hol 8 egyén közt csak két magyar van: ezt szükségesnek tartottam mint erdélyi felhozni, hogy ne ugy járjunk el, mint a só árának megszabásánál, a midőn t. i., hogy az erdélyi sót olcsóvá tegyük, a máramarosi sót nagyobb árban állapítottuk meg. (Zaj) Az én nézetem szerint ugy kell eljárnunk, hogy vagy Erdélynek és így Magyarországnak is adunk kir. táblákat, vagy pedig csak Pesten állítunk egy királyi táblát. Magyarország és Erdély számára. Én tehát kénytelen vagyok Tóth Lőríncz képviselőtársam indítványát pártolni. Wlád AlajOS: T. ház! Őszintén megvallom, hogy a tárgyalás alatt levő perrendtartástól nem várok sokkal fényesebb sikert, mint az eddig gyakorlatban volt országbírói értekezlettől, illetőleg az eddigi ideiglenes perrendtartástól, nem várok