Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.

Ülésnapok - 1865-296

CCXCVL ORSZÁGOS ÜLÉS. (Október 10. 1868) Í35 Ha még korlátolva volna egyedül a bejegy­zett ke reskedó'k és gyárosokra nézve, vagy hitel­intézettel biró városok lakóira nézve, meg tudnék nyugodni; de ismervén népünk könnyelműségét a kölcsönvételnél, ily fölvételek elvállalásánál nem szeretnék sok becsületes, de könnyelmű csalá­dot néhány ügyes, elmés embernek áldozatul hozni. Én tehát e szakasz kihagyását indítványozom. Tisza Kálmán: Meg kell vallanom, t. ház, előttem szóló képviselő urnák álláspontját, szemben e törvényjavaslattal, kezdem nem érteni. Mert ha ö bizonyos kamatnál nagyobb kamat követelesében erkölcsi bűnt talál, akkor igen csodálom, hogyan szavazhat arra, hogy az uzsoratörvény egyátalán eltöröltessék. Mert, ha van ily bűnös uzsora, ak­kor ellene törvényt kell alkotni, ha ellenben azon szempontból indul ki a t. képviselő úr, melyből a minisztérium kiindult, s melyből részemről én is kiidulok, hogy a kamatlábat helyesen csak­is a szabad verseny határozhatja meg, akkor sem­miféle olyas korlátozás, a milyenről ő beszél, egy­átalában életbe nem léphet. Mert vagy bűn az uzsora, akkor törvényt kell ellene hozni, vagy nincs ily értelemben uzsora, akkor nem lehet a szabad versenyt korlátolni. Én tehát e szakaszt feleslegesnek tartom ugyan, mert ha sehol sem lett volna kimondva, mégis állana ; de épen azért, mert semmi olyast nem foglal magában, mi a dolog természetének meg nem felel, meghagyandó­nak tartom. Nyáry Pál: T. ház ! Egészen más szempont­ból tekintem ezen harmadik szakaszt. Tökéletesen megegyezem azon indokokban, melyeket Tisza Kálmán barátom előadott; de nekem azon észre­vételem van, hogy minekutána ezen törvényjavas­latban nem soroltatnak elő" az uzsorának esetei, itt a harmadik szakaszban pedig épen egy eseíe az uzsorának van felemlítve: nem látom helyét ak­kor, mikor kimondatik, hogy az uzsoratörvények megszüntettetnek, miért jelöltetik ki a harmadik szakaszban ezen eset? En ennélfogva azt hiszem, hogy ezen harmadik szakasz ezen törvénynek de­rogál azért, mert abból azon következtetést von­hatná valaki, hogy miután ez specifice megenged­tetik, a többi tiltva van. Annálfogva bátor vagyok azon módositványt beadni, hogy ezen 3-ik szakasz hagyassék ki. (Helyedés.) Horvát Boldizsár igazságügyminlsz­ter: T. képviselőház ! A harmadik szakasz kiha­gyása az egész törvényjavaslatnak alapelvével el­lenkeznék. Az uzsora, vagyis az, a mit annak nehezünk, volt eddig a kamatban, és lehetett a tőkében. Ha a kamatokban a szabad forgalomnak nyi­tunk tért, uzsora nincs; ha azt mondjuk, hogy a kamatokban, akkor következetesen ki kell monda­nunk azt is, hogy a tőkére nézve fönállt uzsora is megszűnik. Vannak szerződések, például valaki nem ka­matot köt ki magának, hanem azt mondja: ad >k 80 frtot, s ezért fogsz nekem adni bizonyos idő múlva 100 frtot. Ez uzsora a tőkében a technikus terminológia szerint. Tehát e 3-ik szakasz világo­san kiakarja mondani, hogy a szerződés ezen neme sem tartozik a tiltott cselekvények közé és nem esik büntetés alá. A mit Szontagh Pál tisztelt barátom mondott, hogy a könnyelműséget akarja visszaélések ellen oltalmazni, erre csak azt válaszolom, hogy ak­kor a státus gyámsága alá kellene helyezni ezre­ket és ezreket. Mi e könnyelműségeket az anyagi romlástól nem fogjuk semmi törvényhozási rend­szabályok által megvédeni tudni. Ha van mégis rendszabály, mely által a nép könnyelműségét megorvosolhatjuk: az az igazságszolgáitatás kér­lelhetlen szigora, mert a mi könnyelművé tette a fizetésben népünket, az nem volt más, mint azou elv, hogy a törvénykezési eljárás az alperesnek kedvezett. Szoktassuk a népet gyors és pontos igazság-kiszolgáltatásra, menjen át a nép vérébe a pontos fizetés, és valahányszor a pontos fizetést megtagadja, legyen nyakán a végrehajtás ; és jót állok, hogy egy pár esztendő múlva a nép köny­nyelmüsége meg fog szűnni. (Helyeslés.) Nem csinálok belőle titkot, hogy lesznek ál­dozatok ; de minden uj törvényhozási intézkedés, minden uj intézmény megkívánja a maga áldoza­tait; ám ha czélt akarunk érni, ezen áldozatoktól visszariadnunk nem szabad. (Elénk helyeslés.) Nyáry Pál: Valóban kezet fognék minisz­ter úrral, (Felkiáltások: Kétszer nem szólhat! Elnök csenget,) ha ezen eset ez előtt is nem tekintetett volna uzsorának; de én emlékszem, és talán töb­ben is vannak közöttünk olyanok, kik birák vol­tak, azok is tudhatják, hogy az uzsorának legtöbb esete épen az volt, hogy azbizonyittatott be, hogy többet köteleztek a szerződésben, mint a mennyit kaptak. Ez vonta magával azután azt, hogy a tör­vény kötelezte a felperest, mutassa be az úgyne­vezett numeratiót. Ha nem volna esete azon több tőkekötelezésnekj akkor igazat adnék a minisz­ter urnák ; de miután ezen eset is előfordult, nem tartom szükségesnek azon szakaszt, mert ha bele teszszük, a többi esetek, melyek nincsenek bele té­ve, némileg legálisáivá lesznek. Én nem azt mon­dom, hogy annak ott maradása káros, hanem ast mondom, hogy annak ittmaradása szükségtelen. (Felkiáltások: Maradjon!) Horvát Boldizsár igazságügyminisz­ter : Az elvre nézve nem térünk el egymástól; hanem meg fog nyugodni a t. képviselő úr azon

Next

/
Thumbnails
Contents