Képviselőházi napló, 1865. X. kötet • 1868. szeptember 16–november 23.
Ülésnapok - 1865-296
136 CCXCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Oütober 10. 1868.) felvilágosításban, hogy a törvény szövegezése kívánja, hogy bele menjen ; mert az első szakasz nem azt mondja, hogy az uzsoratörvény eltöröltetik, hanem azt, hogy a kamatlábnak az eddigi törvényekben foglalt korlátozása megszüntettetek; a türvé nyjavaslatban pedig nem csak a kamatlábról van szó, hanem a tőkéről is. A harmadik szakasznak ben kell lennie, a törvény alaki részekivánja ezt. (Hel'/eslés.) Halász Boldizsár: (Szavazzunk! Szavazzunk !) Én szintén e szakasz kihagyására szavazok, mert nem csak fölösleges, hanem félreértésekre is ad okot. Midőn az uzsora átalánosságban eltöröltetik, igen természetes, hogy minden haszon, mely a kölcsönből kö vétkezhetik, meg van engedve; ha pedig specifikáljuk, többen azt gondolhatnák , hogy csak ez szabad, egyéb nem szabad; az eltörölt törvényeket specifikálván, a központi bizottság azt mondja, hogy nem kell specifikálni, mert ha specifikáljuk, nincsen oly jurista, a ki el ne feledkeznék valamely törvényről. Én részemről annálfogva nem csak fölöslegesnek tartom, hanem a félreértések miatt káro-nak is. (Szavazzunk !) Bónis Sámuel: T. ház! Talán jó volna, ha a tanácskozásban megtartanék a házszabályokat, akkor a tanácskozás rövidebb is lenne. Két indítvány tétetett: jó lenne, ha elébb az egyik indítvány felett, azután a másik felett tanácskoznánk ; akkor nem történnék meg az, hogy miután az indítványozó zárszavát elmondá, még akkor is szólnak az indítványhoz (Helyeslés) Szoníagll Pál (gömöri): Mint első inditványozó bátor vagyok egy pár szót kérni. Elnök: Az indítványt vagy módositványt írásban kell beadni. Egyébiránt, ha Írásban méltóztatik beadni, Halmosy képviselő úr'kivan elébb szólni e szakaszhoz. Halmosy Endre: Nekem is van egy módositványom, t. i. a szerződő felektől az első szakasz megkívánja az írásbeli szerződést, a hol a kamatlábról van szó; itt pedig, a harmadik szakaszban, hol a tőke forog fen, nem kívánja az írásbeli szerződést. Én azt tartom, ha a kamatlábra nézve megkötjük a szerződő felek kezét, ezt a tőkére nézve is meg kell tennünk. Én kivánom tehát, hogy az irott szerződés itt a harmadik szakaszban említett esetekre nézve is kiköttessék. (Szavazzunk!) Szontagh Pál (gömöri): Felvilágosítással tartozom Tisza Kálmán tisztelt képviselőtársamnak, a mennyiben előadásomban az uzsorát és a törvényes avagy bizonyos kamatlábot tévesen egyértelműnek vette, a mire, megengedem, magam szolgáltattam okot, mert e részbeni nézeteimet eléggé ki nem fejtettem. Ugyanis gyakran történhetik, hogy a nagyobb kamatláb nem uzsora, de valódi jótétemény lehet, s viszont lehetséges bizonyos körülmények között kisebb kamatlábbal is uzsorát elkövetni, oly értelemben, mint azt az igen tisztelt igazságügyminiszter úr helyesen megjegyezte, a midőn t. i. valaki másnak szorult helyzetével visszaélve, azt anyagilag megrontja. (Zaj.) S ily értelemben véve a dolgot, nem lehetvén az uzsorát számszeriut meghatározni, reménylem, hogy ellenmondást előbbeni előadásomban találni nem fog. Az igen tisztelt igazságügyminiszter úr azt méltóztatott mondani, hogy gyámság alá nem lehet az állampolgárokat vetni. Bocsánatot kérek, én ily átalánosságban e kifejezést el nem fogadom: mert íme e törvényjavaslat 6-dik szakasza mi egyéb, mint bizonyos neme a gyámkodásnak? De hivatkozom az 1848-ki törvényre, mely épen a nép könnyelműsége ellen gyámkodást gyakorolt akkor, midőn a kis lotteriát eltörölte, valamint a hazárd játékokat nem szoktuk-e tiltani ? Nem érzem tehát meggyőzetve magam, s óhajtom s ajánlom indítványom elfogadását oly értelemben, hogy ez által legalább a túlságos uzsoraeseteknek némileg gát lehessen vetve. ManojloviCS Emil: T. ház ! Én nem szólaltam volna fel, ha t. Halmosy képviselő úr egy indítványt nem tesz, mely szerintem igen nagyfontosságú. Halmosy képviselő úr azt mondja, hogy miután a t. ház az első szakaszban az mondta ki, hogy 6 7 0-on fölüli kamatok iránt Írásban kell I szerződni, következéskép a 3-ik szakaszban ugyanJ azt kellene tenni, akkor a 3-ik szakasz ezen szavainál : ..kölcsönös szerződésben" előre kellene bocsátani: „Írásbeli szerződésben," ha azonban a t. ház kimondja azt, akkor nem tudom, mi fog történni a szóbeli szerződősekkel. Most áttérek Szontagh képviselő némely kijelentésére, melyeket megjegyzés nélkül nem hagyhatok. T. barátom azt mondja, hogy erkölcstelenséget foglal magában ezen szakasz, hogy némiképen provocatiót foglal magában arra nézve, hogy az emberek törvénytelenséget kövessenek el. En az erkölcstelenség legnagyobb nemét abban ismerem, ha nem mindenki által tartatik meg a törvény, ha vannak privilegizált kasztok, melyek a megszegés alél feloldatnak ; legnagyobb erkölcstelenségnek tartom, ha az állam maga szegi meg a törvényt. Ha e szakasz nem fog bele jönni, akkor Magyarország ezen erkölcstelenség színhelye lesz, mint színhelye volt, mert a míg egyesek 6 % túl nem vehettek fel kamatot, addig egyes institutumok, miután másképen nem alakulhattak volna meg, a legfelsőbb hatóságok pedig annak szükségét elismerték, kiváltságokkal látták el őket épen
