Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-263
«8 CCLXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július lo. 1868.) hogy egy hallásra hozzá lehetne szólni. Ki fog nyomatni és napirendre kitüzetni. Napirenden van az adó behajtásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Tegnap méltóztattak elhatározni, hogy Tisza Kálmán képviselő úr módositványa kinyomassák ; ez megtörtént, ma ki is osztatott, és igy ma napirenden annak megvitatása lenne. Szükségesnek találnám tehát, hogy a 68. szakasztól kezdve a 80-ig valamennyi szakasz felolvastassák, azután rá a módositvány, és igy a tanácskozás megkezdessék. BujanOViCS Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslat 68—79-dik szakaszait x ). PaiSS Andor jegyző (olvassa Tisza Kálmán módosításait 2 ). Tisza Kálmán: Módositványomat a s tegnapi ülésben indokoltam, ugy hogy fölöslegesnek tartom azt ma ujabban indokolni; föntartom azonban magamnak, hogy a reá előadandó megjegyzésekre válaszolhassak. Várady Gábor: T. ház! Elismerem, sőt állítom is, hogy a felelős kormányzati rendszer csak ugy és akkor verhet nálunk, vagy bárhol is erős gyökereket, hogy ha a felelősség a törvényhatóságokra is kiterjesztetik, és ha azon felelősség súlya, mely a miniszter vállára nehezedik, bizonyos mérvben és arányban ugy az állam hivatalnokait, mint a törvényhatóságok tisztviselőit is terhelni fogja. Elismerem, hogy az államkincstár jövedelmének kellő biztosításával nem lehet várakoznunk mindaddig, mig a törvényhatóságok törvényhozási utón rendezve lesznek. Ezen kettős elismerésből természetesen következik annak kijelentése, miszerint oly intézkedéseknek tételét látom szükségeseknek, melyek által egy részről a felelősség eszméje az adott körülmények között is megtestesittessék; de más részről ne állapíttassanak meg általoks főleg igy mellékesen olyan elvek, melyek a törvényhatóságok rendezésével szoros kapcsolatban állanak. Az előttünk fekvő törvényjavaslattal, az én nézetem szerint, e kettős feladat nincs kellő sikerrel megoldva, mert egy részről a 68. és többi szakaszokból az tűnik ki, hogy a pénzügyi hivatalok és pénzügyi hivatolnokok ugy a törvényhatóságokat, mint a törvényhatóságok kormányzóit minden esetben mellőzhetik és a törvényhatóságok tisztviselőivel minden esetben rendelkezhetnek; más részről a törvénynyel és törvényes gyakorlattal nem indokolható módon, oly elv tétetik le a 78. és többi szakaszokban, a mely elv a törvényható') Lásd az Irományok 251-dik számának V-dik mellétletét. ' z ) Lásd az Irományok 285-dik azámát. ságok rendezésére vonatkozó törvény alkotásánál a megvitatandó elvek egyik legfontosabbika leend. Én, t. ház, veszélyes dolognak és a törvényhozás természetével össze nem egyeztethetönek látom azt, midőn nagyfontosságú kérdések gyökeres megoldása előtt — minő fontos kérdés péld. a törvényhatóságok rendezése—már eleve és csak ugy mellékesen olyan elvek ékeltetnek be, melyek bizonyos praecedenst képeznek és melyek ezen életbe vágó kérdés gyökeres megoldásának gátul fognak szolgálhatni. A felelősség elve, t. ház, szigorúan alkalmaztatott az 1840. XV. törvényczikkben, melyről igen t. barátom Nyáry Pál a tegnapi napon említést tett, és nekem semmi észrevételem arra nézve, ha a felelősségnek azon szigora, a melyet az 1840. XV. törvényczikk a váltóügyekben az alispánok,, szolgabirák, városi tanácsok ellen alkalmaz, az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt mulasztások eseteiben ugyanazon tisztviselőkre is és hasonló mérvben kiterjesztetik; hanem csak az ellen van észrevételem, a mint már mondottam, hogy ily elv törvényeinknek és a törvényes gyakorlatnak meg nem felelő módon vétetik alkalmazásba, más részről ennek alkalmazásával a törvényhatóságok rendezésére vonatkozó törvényhozási intézkedés elé már most ily mellékesen gát gördittetik. Ezen kettős czél, t. ház, Tisza Kálmán barátom módositványával az adott körülmények között a lehetőségig el van érve: mert ezen javaslatban a felelősség elve a legszélesb mérvben és szigorral alkalmaztatik ugy a törvényhatóságokra, mintáz egyes tisztviselőkre a nélkül, hogy általa a törvényhatóságokrendezésénekpraejudicálvalenne. En, t. ház, nem vonom kétségbe, sőt tudom, hogy mostani kormányunk a törvényhatóságok önkormányzati jogának barátja; azt sem vonom kétségbe, hogy a törvényhatóság rendezésére vonatkozó törvényjavaslat készítésénél, a törvényhatóságok jogainak tiszteletben tartása, ezen jogoknak a felelős kormányzati rendszerrel öszhaugzásba hozatala fog a kormány szemei előtt lebegni. Azonban más oldalról látom, hogy az előttem fekvő és megoldásra váró nagyfontosságú kérdések halmazában a törvényhatóságok rendezésére talán csak későn, de ezen évben bizonynyal nem fog sor kerülni. És ha ez igy van, t. ház — pedig meggyőződésem szerint igy van — ki fog nekünk jót állani arról, hogy nem jövend kormány, a mely a törvényhatóságok önkormányzati jogának nem leend barátja, a mely kormány a centralisatiónak leend hive, és a mely kormány a törvényhatóságok jelenlegi ideiglenes gépezetét már csak azért is fen kívánja és pedig talán hoszszas időn át tartani, hogy ezen gépezet az idő hoszszu folyama alatt lassankint maga magát lejárja ?
