Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-263

«8 CCLXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július lo. 1868.) hogy egy hallásra hozzá lehetne szólni. Ki fog nyomatni és napirendre kitüzetni. Napirenden van az adó behajtásáról szóló törvényjavaslat részletes tárgyalásának folytatása. Tegnap méltóztattak elhatározni, hogy Tisza Kálmán képviselő úr módositványa kinyomassák ; ez megtörtént, ma ki is osztatott, és igy ma napi­renden annak megvitatása lenne. Szükségesnek találnám tehát, hogy a 68. szakasztól kezdve a 80-ig valamennyi szakasz felolvastassák, azután rá a módositvány, és igy a tanácskozás megkez­dessék. BujanOViCS Sándor jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat 68—79-dik szakaszait x ). PaiSS Andor jegyző (olvassa Tisza Kálmán módosításait 2 ). Tisza Kálmán: Módositványomat a s teg­napi ülésben indokoltam, ugy hogy fölöslegesnek tartom azt ma ujabban indokolni; föntartom azon­ban magamnak, hogy a reá előadandó megjegyzé­sekre válaszolhassak. Várady Gábor: T. ház! Elismerem, sőt állítom is, hogy a felelős kormányzati rendszer csak ugy és akkor verhet nálunk, vagy bárhol is erős gyökereket, hogy ha a felelősség a törvény­hatóságokra is kiterjesztetik, és ha azon felelősség súlya, mely a miniszter vállára nehezedik, bizo­nyos mérvben és arányban ugy az állam hivatal­nokait, mint a törvényhatóságok tisztviselőit is terhelni fogja. Elismerem, hogy az államkincstár jövedelmé­nek kellő biztosításával nem lehet várakoznunk mindaddig, mig a törvényhatóságok törvényho­zási utón rendezve lesznek. Ezen kettős elismerésből természetesen követ­kezik annak kijelentése, miszerint oly intézkedé­seknek tételét látom szükségeseknek, melyek által egy részről a felelősség eszméje az adott körülmé­nyek között is megtestesittessék; de más részről ne állapíttassanak meg általoks főleg igy mellékesen olyan elvek, melyek a törvényhatóságok rendezé­sével szoros kapcsolatban állanak. Az előttünk fekvő törvényjavaslattal, az én nézetem szerint, e kettős feladat nincs kellő siker­rel megoldva, mert egy részről a 68. és többi sza­kaszokból az tűnik ki, hogy a pénzügyi hivatalok és pénzügyi hivatolnokok ugy a törvényhatóságo­kat, mint a törvényhatóságok kormányzóit minden esetben mellőzhetik és a törvényhatóságok tiszt­viselőivel minden esetben rendelkezhetnek; más részről a törvénynyel és törvényes gyakorlattal nem indokolható módon, oly elv tétetik le a 78. és többi szakaszokban, a mely elv a törvényható­') Lásd az Irományok 251-dik számának V-dik mellétletét. ' z ) Lásd az Irományok 285-dik azámát. ságok rendezésére vonatkozó törvény alkotásánál a megvitatandó elvek egyik legfontosabbika leend. Én, t. ház, veszélyes dolognak és a törvény­hozás természetével össze nem egyeztethetönek látom azt, midőn nagyfontosságú kérdések gyö­keres megoldása előtt — minő fontos kérdés péld. a törvényhatóságok rendezése—már eleve és csak ugy mellékesen olyan elvek ékeltetnek be, melyek bi­zonyos praecedenst képeznek és melyek ezen élet­be vágó kérdés gyökeres megoldásának gátul fog­nak szolgálhatni. A felelősség elve, t. ház, szigorúan alkalmazta­tott az 1840. XV. törvényczikkben, melyről igen t. barátom Nyáry Pál a tegnapi napon említést tett, és nekem semmi észrevételem arra nézve, ha a felelősségnek azon szigora, a melyet az 1840. XV. törvényczikk a váltóügyekben az alispánok,, szolgabirák, városi tanácsok ellen alkalmaz, az előttünk fekvő törvényjavaslatban foglalt mulasz­tások eseteiben ugyanazon tisztviselőkre is és ha­sonló mérvben kiterjesztetik; hanem csak az ellen van észrevételem, a mint már mondottam, hogy ily elv törvényeinknek és a törvényes gyakorlatnak meg nem felelő módon vétetik alkalmazásba, más részről ennek alkalmazásával a törvényhatóságok rendezésére vonatkozó törvényhozási intézkedés elé már most ily mellékesen gát gördittetik. Ezen kettős czél, t. ház, Tisza Kálmán bará­tom módositványával az adott körülmények kö­zött a lehetőségig el van érve: mert ezen javaslat­ban a felelősség elve a legszélesb mérvben és szi­gorral alkalmaztatik ugy a törvényhatóságokra, mintáz egyes tisztviselőkre a nélkül, hogy általa a törvényhatóságokrendezésénekpraejudicálvalenne. En, t. ház, nem vonom kétségbe, sőt tudom, hogy mostani kormányunk a törvényhatóságok ön­kormányzati jogának barátja; azt sem vonom két­ségbe, hogy a törvényhatóság rendezésére vonat­kozó törvényjavaslat készítésénél, a törvényható­ságok jogainak tiszteletben tartása, ezen jogoknak a felelős kormányzati rendszerrel öszhaugzásba hozatala fog a kormány szemei előtt lebegni. Azonban más oldalról látom, hogy az előttem fekvő és megoldásra váró nagyfontosságú kérdé­sek halmazában a törvényhatóságok rendezésére talán csak későn, de ezen évben bizonynyal nem fog sor kerülni. És ha ez igy van, t. ház — pedig meggyőződésem szerint igy van — ki fog nekünk jót állani arról, hogy nem jövend kormány, a mely a törvényhatóságok önkormányzati jogá­nak nem leend barátja, a mely kormány a centra­lisatiónak leend hive, és a mely kormány a tör­vényhatóságok jelenlegi ideiglenes gépezetét már csak azért is fen kívánja és pedig talán hosz­szas időn át tartani, hogy ezen gépezet az idő hosz­szu folyama alatt lassankint maga magát lejárja ?

Next

/
Thumbnails
Contents