Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-263
CCLXm. OBSZÁGOSÜ Nem mondom, hogy ezen eset igy van; de igy lehet holnap; és én őszintén bevallom, t. ház, hogy én nem akarnám olyan kormánynak, a mely az általam emiitett irányban Jkivánna eljárni, már most és az által is egyengetni útjait, hogy azon intézkedések vétessenek föl a törvénybe, a melyek által egyrészről a törvényhatóságok kötelessége a kormány irányában megszabatik, más részről a törvényhatóságok jogairól semmi említés nem tétetik. Az ily praerogativáknak, t. ház, az életben rendesen igen csábító hatásuk van. Ezen praerogativák is gondosan vannak mellőzve, meggyőződésem szerint, Tisza Kálmán módositványában, és már ezen oknál fogva is pártolnom kell azt. (Helyeslés bal felől.) KiSS Miklós; T. ház! Az adóbehajtásról szóló és most tárgyalás alatt levő törvényczikk 68-dik és azzal összefüggésben levő többi szakaszai nézetem szerint tul mennek azon határon, a meddig menniök kellene, t. i. az adóbehajtáson, és egyszersmind a törvényhatóságoknak, ugy mint az adóbehajtásra feljogosított és kötelezett közegeknek rendezésébe is belebocsátkoznak és arra is kiterjeszkednek. Hogy a megyék mostani, a.nélkül is ideiglenes szerkezetökben hosszasan fen nem állhatnak, arról meg vagyok győződve; hogy azonban azok eddig fenálló önkormányzati jogaik mellett és azoknak fentartásával mennyire fognak beleilleni a parlamentalis kormányintézményre alapított jelenlegi alkotmány keretébe, vagy hogy ezen jogaikat mennyiben kell feláldozni, s minő részben áldozatul hozni arra nézve. hogy a parlamentalis kormányformával összeegyeztethetők legyenek ? erre nézve azon tekintetből nem tartom szükségesnek véleményt mondani ez alkalommal, mert nézetem szerint ily fontos és a jelenlegi alkotmányt lényegesen átalakitó kérdést igy mellékesen eldönteni nem lehet, A t. képviselőház ezen kérdésben határozni fog; de ha a központi bizottság által előterjesztett szövegezést elfogadni méltóztatik, akkor nézetem szerint ma megteendi azt, a mit tegnap megtenni nem tartott czélszerünek, t. i. a 60-dik szakasz tárgyalásakor, midőn az adó behajtásáról volt szó. méltóztatott a t. ház átlátni, hogy akkor, midőn az adóbehajtás szabályoztatik, nem lehet egyszersmind mellékesen azt is elhatározni, hogy a magyar földhitelintézet mi utón jusson könnyebben követeléseihez. Ezt maga a pénzügyminiszter úr is elfogadta, és elfogadta azt is, hogy ez külön törvény által lesz szabályozandó. Jelenleg, a tegnapival egészen analóg esetben, a midőn szintén csak az adó behajtásáról van és lehet szó, nem lehet egyszersmind elhatározni azt is, hogy a megyék mennyiben állhatnak fen eddigi felterKÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 / 8- IXÉS. (Július 15. 1868.) 89 jesztési joguk mellett, és nem lehet egyszersmind azoknak rendezésébe mellékesen bebocsátkozni, és ha ez csakugyan elkerülhetíen, ez szintén csak külön törvény utján leend eszközölhető. De nem akarván a t. ház becses figyelmét és az annyira drága időt hosszason igénybe venni, én az előadottaknál fogva a szövegezést, ugy a mint előterjesztve volt, élnem fogadhatom, hanem pártolom Tisza Kálmán képviselőtársam módositványát azon tekintetből, mert ugy vagvok meggyőződve, hogy az az adóbehajtást tökéletesen biztosítja és egyszersmind kimutatja azt is, hogy arra, hogy ez biztosítva legyen, nem szükséges a megyék, illetőleg a törvényhatóságok jogait, habár csak részben is meacsorbitani. (Helyeslés bal felöl.) Halász Boldizsár: T. képviselőház! Meg vagyok győződve, hogy hazánk jelenlegi nyomasztó helyzetének leginkább a kölcsönös bizalom hiánya az oka, értvén ugy, hogy t. i. ő felsége a koronás király tanácslói — neméhóztassék az igen t. magyar minisztérium ezt magára érteni — hanem az ő felségét a magasabb politikai kérdések iránt tanácsoló osztrák miniszterek nincsenek teljes bizalommal a magyar nemzet loyalitásához. Ezt előre bocsátva, igen sajnálnám, ha a magyar kormány a megyék irányában ugyanezen bizalmatlansági politikát sajátította volna eb Hiszen a magyar kormány törvényes kormány, az adó törvényes adó. Ne méltóztassanak tehát a megyékről feltenni, hogy a mi például 1861-ben történt, az még megtörténhessék. Hiszen a római törvényekben azapagyilkoíás.ról még szó sem volt, mert átallották törvénybe igtatni annak lehetőségét, hogy még oly ember is találkoznék, ki atyjának életet támadná meg, hanem azért büntetlenül csakugyan nem maradt. Én épen olyan helyén nem levőnek tartom, mellékesen legyen ez érintve, hogy a jövedelemadó iránti törvényjavaslatban benne van, hogy a koldusok adót nem fognak fizetni. Hiszen ez annyira magában értetik, hogy- ellene meg is fogom észrevételemet tenni, ha ezen pontra kerül a sor. A mi egyébiránt Tisza Kálmán indítványát illeti, ebben elvek vannak letéve arra nézve, hogy a megyék önkormányzati jogai mellékes utón ne rendeztessenek. Ezen okból például mindjárt a 68. szakasznál ki van törölve azon rész, mely a megyéket, illetőleg a megyei tisztviselőket egyenesen a pénzügyőrök, illetőleg a pénzügyi hivatal alá rendeli. No már méltóztassanak megbocsátani, az csakugyan az eddigi municipalis fogalmakba ütközik. Mert eddig magok a fő kormányszékek, illetőleg magok a hatóságok érintkeztek egymással, mert nem kielégítő az, ha a miniszter megküldi rendeleteit az adót illetőleg a megyének, és nem egy 12
