Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-262

78 CCLX1I. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 14. 1868} czimétől, összefoglaltassanak, hogy egy oly tör­vényben, mely az állam különnemű adókövetelé­sekről intézkedik, egyszersmind bár kinek követe­lései iránt is gondoskodva legyen, hogy közügyek magán ügyekkel vegyittessenek, hogy ugyanazon egy törvényben rendeltessék el bizonyos magán követeléseknek kincstári követelésekkel való egy­idejű s együttes beszedése. Ennélfogva azon in­dítványt teszi a VII. osztály, hogy a 60, szakasz­ból mind az, mi nem az államot illető fogyasztási adóra vonatkozik, tehát a 3-ik sorban előforduló „alkalmazandók" szó utáni egész szövege azon szakasznak mellőztessék: de hivassék fel a kor­mány arra, miszerint a másik tárgyat ex professo tüzetesen tárgyalja s az országgyűlés tárgyalását előkészitse. Ezenkívül e tárgyra nézve még egy más szemnontból is indult ki a VII. osztály. Azt hiszi ugyanis, hogy e tárgynak tüzetes megbirálásánál szükséges szemügyre venni azt, miszerint megha­tároztassanak azon jogi személyek, a melyek e szakaszban csak generiee emlittetnek fel, a nél­kül, hogy valaki tudhatná, hogy tulajdonképen kicsoda azon fél, a kinek szerződése olyan termé­szetű , miszerint követelése a közadókra nézve kijelölt határozat alapjain azzal együtt egyúttal s egyidejűleg be legyen szedhető ; valamint továbbá szükséges azt is megbírálni, ha vajon megkívánja-e azt a haza érdeke, hogy egyetlen egy intézetnek kiváltságolása által más pénzintézetek versenyzése megnehezittessék ? mert a szőnyegen levő törvény­javaslat szakasza csakis a magyar földhitelintéze­tet említi fel olyannak, melyet kiváltságoltatni ajánl, r;em tulajdonítván jövőre ilyetén kiváltsá­gos állást más intézeteknek, legyenek azok akár belföldiek, akár külföldiek. Jelesen a belföldiekre nézve az tűnt fel a VII. osztálynak, miszerint igen is vannak e hazában, még pedig régibb intézetek is, melyek a pénzszükség idejében különben is rendesen működtek, s nem szorítkoznak többé csak váltóüzletekre, hanem hypothekára is adnak pénzt kölcsön, még pedig reális, valóságos érték­ben. Ezek oly fontos érdekek , melyek a VII. osztály véleménye szerint bővebb tanulmányozást, meghányást, bírálást igényelnek, semhogy igy per tangentem mellékesen egy nem is arra kiter­jeszthető törvényben elintéztessenek. Én tehát, hivatkozva a már beadott külön véleményre, azt a t. ház figyelmébe ajánlva, ké­rem azt újra felolvastatni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a Vll­dik osztály külön véleményét 1 ). Tisza Kálmán: Én épen ily értelmű módo­sít ványt akartam beadni, azaz oly módositványt, ') Lásd az Irományok 274-dik számát. hogy ezen szakasznak többi része, a 2-ik sorban levő „alkalmazandók" szó után, hagyassék ki. Én nem tartom magam részéről sem szükségesnek, sem helyesnek, hogy mindazon tárgyak felett, melyek e szakasz többi részeiben elősorolvák, most itt mellesleg határozzunk, vagy azokra nézve csak véleményt is mondjunk. Szerintem elég indok az, hogy egy adótörvényben mind azok felsorolása nem való, és ha szükséges ily intézkedé­seket tenni, méltóztassék a miniszter úr törvényja­vaslatot letenni a ház asztaléira, midőn azok iránt majd határozni lehet. Én tehát e szerint módosit­ványomat be nem adva, a VII. osztály külön vé­leményét pártolom. (Helyeslés a bal oldalon.) Lónyay Menyhért pénziigyér: Én elis­merem, hogy a VH-dik osztály véleménye teljesen indokolt; magam is azt hiszem, hogy ezen intézke­dés, ajmelynek hasznosságát, ugy vélem, nem fogja senki tagadni, ezen törvénybe mint részlet nem egészen illik, sőt annyiban felesleges is, hogy az adótörvényekben felhatalmaztatik a miniszter, a létező szabályokat addig,miga törvényhozás más­ként nem intézkedik, fentartatni, miután a jelen esetre is áll ez. Tehát észrevételem nincs az ellen, hogy azon szótól fogva: „alkalmazandók" a további szerkezet kimaradjon. Csak felvilágosításul kívánom megjegyezni, hogy nem annyira azon intézetek érdekében, mint az azon intézetektől kölcsön felvett adósoknak van érdekében ezen intézkedés további fentartása­Ugyanis a földbirtoki hitel előmozdításának, még pedig oly módon, mint azt a magyar földhitelin­tézet eszközli, nagy jelentősége van épen a föld­birtokos osztály nagyobb részének érdekében. A tapasztalás azt bizonyitotta, hogy míg más, nye­részkedés végett alakított földhitelintézetek ugy nálunk, mint másutt csak nagyobb összegeket ad­nak kölcsön, pl. a bécsi bank földhitelosztálya leg­kisebb kölcsöne 5000 frt, addig a magyar földhi­telintézet kölcsönöz 1000 frtig, és csak is ily köl­csönök kamatainak behajtásánál fontos megkí­mélni az adósokat a költséges rendes bírósági el­járástól, miután az utóbbival, t. i. a törvényes költségek, bélyeg stb. két, három, sőt ötször oly nagy összegre mennek fel, mint a mennyit a kö­vetelés maga tesz. Tehát a fentartani kívánt intéz­kedés az illetőkre nézve nagy könnyítést foglal magában. Továbbá van egy más eset, mely ismét nem­zetgazdasági szempontból nagyfontosságú : ez a tiszaszabályozási társulatok kölcsön járulékainak behajtási esete. Midőn a Tisza-szabályozás létesíté­sére nagyobb kölcsön kötése tartatott szükséges­nek az illető érdekeltek által, akkor a bécsi bank földhitelosztályától azon föltétel mellett vették a köl­csönt, és arra kötelezték magokat az illetők, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents