Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-262

CCLXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 14. 1868.) 77 PaiSS Andor jegyző (olvassa az 57. és 58-dik szakaszt, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa az 59-diket.) SomoSSy IgnáCZ : Bátor vagyok a t. házat kérni, hogy e szakasz utolsó előtti sorában „adóelengedés ezéljából" szavak után tétessék: „alispán utján a pénzügyi igazgatósághoz átteendő," a mint már ez másutt is alkalmazva volt. Azt hiszem , hogy mindaddig, mig a hatóságok ezen szerkezetben maradnak, a szerint kell hangzani a törvénynek is. Elnök: A különbség tehát az, hogy a szolgabíró tegye-e át vagy az alispán? A kik a szerkezetet megkívánják tartani... Tisza Kálmán : Bocsánatot kérek: én nem azt tartom különbségnek, hogy az alispán tegye-e át vagy a szolgabíró ? hanem azt, hogy a szolgabíró által történvéu az eljárás , megtartassék-e annak rendes módja, t. i. hogy ö az alispán által érintkezzék a pénzügyi igazgatósággal, vagy ne tartassák meg ? Én részemről óhajtom, hogy ez megtartassák : mert egyátalában nem tartom helyesnek, hogy mindenféle alsóbbrendű megyei tisztviselő egyenesen érintkezzék a pénzügyi igazgatósággal ; mert utóvégre, ha ez állapot be fog hozatni, megtörténik, hogy a megyei tisztviselő vagy községi előljáró azt sem fogja tudni, kinek engedelmeskedjék. (Helyeslés balról.) Lónyay Menyhért pénzügyér: E szakasz értelme az, hogy a vagyontalanság esetének sárra alapított adóleirásnak eseteit, vagy az illető adóközeg, vagy az érdekelt kérelmére, kideríteni a szolgabíró fogja. A jegyzőkönyv kinek a felszólítására vétetik fel? Ha a szolgabíró tapasztalná, hogy a kívánság alapos, akkor a vizsgálatot megteszi, s egyszerűen oda teszi át, kinek felszólítására tette a vizsgálatot: ha az adóhivatal kívánta tétetni, annak, ha az érdekelt fél, a félnek adja át, ki további tárgyalás végett az adóhivatalnak adja, s ez küldi a pénzügyi igazgatóhoz. A jegyzőkönyvet tehát nem szükséges az alispánhoz küldeni, kit a tárgy nem érdekel. Száz meg száz eset adja magát elő, melyekben ily vizsgálat szükséges lesz. Ezen vizsgálat mindig a kevésbbé vagyonos adózóknál és kisebb tételeknél fordul elő. Kerülni kell ép ezek érdekében minden hosszadalmas és felesleges eljárást: annálfogva a szerkezetet kívánom megtartani. SomoSSy IgnáCZ: Bátor vagyok megjegyezni , hogy akkor a jelenleg fenállő törvények szerkezetén s a megyéken nagy rés üttetik. (Ellenmondás jobbról.) Igenis módjában lesz a törvényhozásnak a megyéket jövőre nézve szervezni; de addig, mig fenállnak, rajtok változtatni nem lehet. Vadnay LajOS: Igen sajnálom, hogy nem i lehetek egy véleményben igen t. Somossy Ignácz képviselőtársammal, (Nem szólhat! Már be van fejezve!) mert hogy ez által rés üttetnék a megyerendszeren, az teljességgel nem áll. Már én az adóbehajtásnál semmiféle görbe és tekervényes utat nem pártolok. Kívánom az egyenes utat; már pedig ez az, hogy a szolgabíró tegye meg a jelentést: más részről pedig túltettük már ezen magunkat a 27. szakaszban, melyben szintén azt mondottuk, hogy ugyanakkor a szolgabirák küldik ki a kimutatásokat. (Zaj.) Azt hiszem ennélfogva, a szerkezetnek meg kell maradni. Elnök: A kik a szerkezetet, pártolják, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Elfogadtatott. Paiss Andor jegyző (olvassa a 60-dik szakaszt.) Kethelyi József előadó: A központi bizottságnak irályi észrevétele van, a 12-ik sorban t. i. | ehelyett,: „felvétetnek", ezt kivánja tétetni: „vétetnek fel." Jendrassik Miksa: T. ház! Az imént felolvasott szakasznak két különböző természetű minőségű tárgya van. Egyik az, hogy az imént a föld- és házadó behajtására s biztosítására megállapított szabályok kiterjesztessenek a fogyasztási adó és az illetékek behajtására is, mire nézve észrevétel fen nem forog. Másik az , mely az államot illető közvetett és közvetlen követelések miképeni beszedése módját a múltra nézve bizonyos, e szakaszban csak átalánosan emiitett, de ki nem jelölt másnemű ki vált ! ságolt követelések beszedésére, jövó're pedig egy hazai intézetből, a magyar földhitelintézetből, egyesek által nyerendő kölcsönök visszafizetésére is alkalmaztatni kivánja. Előre bocsátva, hogy a t. pénzügyminiszter úr a maga eredeti törvényjavaslatában ezen másod rendű tárgyra nem is terjesztette ki figyelmét — mert ő azon törvényjavaslatban csak a közadókról és az államot illető illetékekről intézkedett, de a pénzügyi bizottság kiterjesztette figyelmét amazokra is, a melyeket felemlíteni szerencsém volt — ezen külön természetű tárgynak csak az államot illető közadóbeli követelésekre szorítkozható törvényjavaslatba való foglaltatása a VH-ik osztály nézetével nem találkozik, elannyira, hogy eltérő nézetét külön véleményben fejezi ki, miszerint nem akarván ugyan egyúttal az elvnek vitatkozásába bocsátkozni, de tekintve az efféle kölcsönökből s szerződésekből eredhető hasznot, annak idején hajlandó is lehetend kivételesen némely intézeteknek ily kiváltságos álláspontot engedni, jelenleg mindazonáltal azon szempontból indult ki, hogy minden egyes törvénynek csak specificus tárgya lehet, nem pedig, hogy különféle nemű ügyek s tárgyak ugyanazon egy törvényben, eltérőleg annak