Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-262
CCLX1L ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 14. 1868.) 73 mával nem csak egy községben lefoglalt, hanem több községben , s több adó-kötelezettől lefoglalt ingó tárgyak árvereztetnek, és pedig árvereztetnek a lefoglalás helyétől külön helyen, a kerületben vásári joggal biró valamely községben : szükségesnek látom tehát azt e szakaszban — minden kétség kikerülése tekintetéből — tüzetesen és világosan megjelölni, hogy az árverésnek azon községi elöljáróság két küldöttjének közbe jötte értetik, mely községhez az árverési hely tartozik ; annálfogva az 50-dik szakasz harmadik sorában, hol ez áll: ,,a községi elöljáróság" e módositványt kivánom tenni: ,,azon községi elöljáróság, melyhez az árverési hely tartozik." Továbbá e szakasz megrendeli, hogy az adóhivatali kiküldött az árverést meginditandja, s mig ezen s az árverés iránti következő szakaszokban a mélyen tisztelt pénzügyminiszter úr minden módokról, melyek a kincstár előnyére szolgálnak, a legnagyobb ügyességgel gondoskodott egy oldalról, addig más oldalról az adó-kötelezettek érdekeit az árverés közül egy-két helyen nem vette — nézetem szerint — eléggé kellő figyelembe; következőleg minket, a nép képviselőit, illet meg a kötelesség az adó-kötelezettek érdekeiről, jogairól gondoskodni, s azokat, a hol csak tehetjük, előtérbe állitani. A polgári törvénykönyv a magánosok közötti peres ügyekben oly jogokat enged és biztosit az árverés alá került félnek, melyeket én ezennel a t. ház emlékezetébe hozni és figyelmébe ajánlani bátor vagyok. Az 1840 : XV. törvényczikk II-dik része 181. szakasza által, mely előbb csak a váltóügyekre szólott, de később minden más polgári ügyekre is kitérj esz tetett. biztosítva van az árverés alá került félnek azon joga, hogy maga jelölje ki azon sorrendet, melyben lefoglalt ingóságai egymás után árverésre kitétessenek; továbbá megengedi, hogy ha valamely, az összeirásban foglalt tárgyat, talán épen oly természetűt, minőnek az első árverésen, a foglalás alatti adó-kötelezett ellenzése indokából, el nem árusithatására vonatkozó módositványt az imént, a 48-dik szakasznál Somossy Ignáez képviselőtársam itt a t. ház előtt koczkáztatott, mely tárgy különben talán nem nagy értékű, hanem csak az illetőre nézve van annak nagy jelentősége — lehet kéj-becsára, de valódi értéke kevés — különösen meg kivánna az eladástól menteni, azt megtehesse olyképen, hogy helyette más oly ingókat, melyekről szabadon rendelkezhetik, bocsásson árverés alá. E törvényjavaslat nem jelöli meg szabatosan ama határt: meddig vitessék az árverés? Az árverésnek ugyan is csak addig lehet folytattatnia, mig a kincstár követelése járulékival együtt kikeK.ÉPV. H. NAPLÓ. 186%. IX. rült, s mihelyt ez kitelt, az árverés azonnal megszüntetendő, és a lefoglalt többi tárgyak a zárlat alól feloldozandók. {Zaj. Felkiáltások a jobb oldalról: Hiszen ez az eljárásra tartozik!) Épen azért mondom, hisz az eljárás az, mi most szabályoztatik 1 Ezen okoknál fogva bátor vagyok következő módositványt terjeszteni a t. ház elé. Méltóztassék ezt akár az 50-dik szakaszba beszövetni, akár külön, uj szakasz gyanánt, az 50-dik szakasz után beszövegeltetni. (Olvassa:) „A végrehajtást szenvedő félnek szabadságában áll kijelölni azon sort, melyben összeirt s birói zár alá vett ingó javai egymás után árverésnek kitétessenek, sőt ha valamely, az összeirásban foglalt tárgyat különösen meg kivánna az eladástól menteni, helyette más oly ingó javakat ereszthet árverés alá, melyekről szabadon rendelkezhetik, ha bár azok még összeírva nem voltak is, csak hogy a követelt tartozási hátralék járulékaival együtt teljesen kikerüljön. Midőn pedig a végrehajtást szenvedő ezen jogával élni nem akar, az eladás az összeirás sora szerint történik. Önmagától értetik, hogy mihelyt az árverésen a követelt tartozási hátralék járulékaival együtt befolyt, az árverés azonnal megszüntetendő, s a még netán foglalás alatti tárgyak végrehajtás alól feloldandók." Bujanovics|Sándor jegyző (olvassa Tokody Ágoston módositványait): ,,Szabatosabb értelem tekintetéből az 50:dik szakasz 3-dik sorában e szavak helyett: ,,a községi elöljáróság" igtatandók e szavak: „azon községi elöljáróság, melyhez az árverési hely tartozik. 1 ' „Tekintettel arra, hogy midőn a kincstár rövidséget különben sem szenved, a honpolgárok vagyonaikban elfogadható ok nélkül meg ne rövidíttessenek ; „tekintettel arra, hogy e joggal a honpolgárok, az 1840. XV. törvényczikk II-dik része 181. szakasza szerint a peres ügyekbeni árveréseknél már különben is bírnak; „tekintettel arra, hogy a magasabb jogfogalmak szerint a honpolgárok senkinek másnak rövidségére nem szolgáló jogai szűkebb határok közé nem szoríttathatnak: annálfogva az 50-dik szakasz után ezen uj szakasz lenne beszövendő: „A végrehajtást szenvedő félnek szabadságában áll kijelölni azon sort, melyben összeirt s birói zár alá vett ingó javai egymás után árverezésnek kitétessenek, sőt ha valamely, az összeirásban foglalt tárgyat különösen meg kivánna az eladástól menteni, helyette más oly ingó javakat ereszthet árverés alá, melyekről szabadon rendelkezhetik, ha bár azok még összeírva nem voltak is, csak hogy a követelt tartozási hátralék járulékaival együtt teljesen kikerüljön. Midőn pedig' a végrehajtást 10
