Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-261

CGLXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Jalias 13. 1898.) 63 foglaltatik. Azonban elismerem, hogy ezt határozottabban is ki lehet fejezni, és a beadott módositványok közöl én Olgyay képviselő úréban látom azt legszabatosabban kifejezve. A mit Vállyi képviselő úr indítványozott, azt szintén igen helyesnek tartom, azt t. i. hogy azon esetben, ha az illető adószedőknél hiány mutatkoznék, legelőször is azonnal ellenök irányoztassék a végrehajtás; azonban, miután Olgyay úr szerkezete azt mondja, hogy legelsőben az előljárák felelősek, ebből nyíltan következik, hogy az első eljárás ellenök intézendő. Én tehát a szerkezetet illetőleg a 23. szakaszt óhajtom oly módon megállapítani, mint azt Olgyay úr indítványozá. A mi illeti Ghyczy Ignácz úr indítványát, azt tartom, az felesleges, mert kevesebbet mond, mint a törvény maga. Az adózók érdekében kevesebbet tartalmaz. Ugy méltóztassék t. i. felvenni, hogy az eddigi eljárás az voit, hogy ha az adószedőknél bizonyos összeg fel nem volt taálható, azaz ha be nem szolgáltatott az illető adópénztárakba a befizetett adó , mindamellett, hogy az illető adózónak adókönyvecskéjében a községi adószedő az adói nyugtatványozta, az tőle ujabban követeltethetett; holott a törvényjavaslat ezen méltánytalanságot megszünteti, miután mihelyt az adózó igazolni tudja azt, hogy annak kezébe, kinek a törvény értelme szerint köteles, az összeget lefizette, és arról nyugtatványa van, ő tőle ugyanazon összeget ujabban követelni nem lehet. Miután pedig az , mi az adó beszedésével megbizott községi közegekre nézve áll, annál nagyobb mérvben állani kell magyar államadószedő hivatalnokairól : ez oly világos, hogy ez iránt a törvényben külön intézkedni nem szükséges. Egyébiránt nem fogadhatom el az indítványt azért sem, mert a jelenlegi eljárás is, amint tudom, hasonló értelemben van rendszeresítve, s ha történtek egyes oly esetek, midőn az ekkép befizetett és nyugtatott összegek a múlt időkben ujabban követeltettek, az szabályellenesen történt, mert a szabályok azt tartják, hogy minden adófizetőre nézve az adófizetésről szóló nyugta, mely az illető adóhivatal pénztárnokától és az ellenőrtől nyugtatva van, tökéletes biztositékul szolgál arra, hogy az adót másodszor megfizetni nem köteleztethetik. A mostani törvény tovább megy, és azt mondja, hogy ha attól van az adófizetőnek nyugtája, ki az adóbeszedéssel a jelen törvény értelme szerint meg van bizva, azon adó rajta többé meg nem vétethetik. Ennélfogva Ghyczy Ignácz úr módosítását el nem fogadhatom, hanem járulok Olgyay képviselőtársam módositványához. {Helyeslés.) Vállyi János: Megbocsássanak, ha még egy pár szót szólok. {Halljuk!) Nem yagyok annyira elfogult módositványom iránt, hogy szívesen hozzá ne járuljak egy más módositványhoz, ha azon eszme, mely abban le van téve, szabatosabban és helyesebben fejeztetik ki; de abban egy oly eszme van, mely, ha hallásom nem csal, az Olgyay képviselőtársam által beadott módositványban nem foglaltatik. Azon eszme az, melyre legfőbb súlyt kívántam és óhajtottam fektetni, mert ebben látom az egyes adófizetők legerősebb védvét. Ezen eszme jelesen ez. Tudjuk, t. ház, hogy az adófizetések és bejegyzések mikép történnek. Az egyes adózónak kis könyvecskéjébe beirják a napot, a számot és az összeget, a melyet fizetett. Ugyanazzal össze kell, hogy egyezzék azon napló, melyet az egyes adószedők, legyenek azok bírák, elöljárók vagy adószedők, vezetnek. Van ezenkívül még °gy úgynevezett B könyv, melybe minden egyes adózónak teljesített fizetési részlete és adótartozása van bejegyezve. Ha mind ezek teljesen össze nem vágnak, akkor az adófizetés nem tekintetik megtörténtnek; holott pedig az illető adófizető a legnagyobb jóhiszeműséggel van az iránt, hogy állampolgári ebbeli kötelességét lerótta, mert megfizette adóját. De ha a napló a B. könyv és az adószedők által vezetett naplókönyv össze nem találkoznak, nem tekintetik az adó befizetettnek. És akkor mi történt ? Rendesen a végrehajtás intéztetett az illető adófizetésre kötelezettek ellen, híjába volt a fizetés. Én ugy veszem észre, hogy az Olgyay képviselőtársam által beadott javaslatban el van ugyan számlálva, hogy első sorban ezek meg ezek mind felelősek • de nem mondja ki azon elvet, melyet én kifejezni kívántam. Én azt mondom : midőn az adófizetés a kis könyvecskébe be van jegyezve, mely az illető adófizetőnek nyugtául szolgál, a többi már a kezelésbe vágó dolog, s egyes hivatalok felügyeletére van bizva,melyre nézve nem mindig van az illető egyéniségeknek alkalma és köre, hogy megtekinthessék. Ha, mondom, ez nincs kifejezve, akkor az államcomputus szerint megtörténhetik, hogy a pontos fizető fog zaklattatni. A másik pedig, a miben szintén rést látok, az, hogy a következés sincs kifejtve , mert ezen 23-ik szakasz kimondja ugyan átalánosságban a felelősséget : de én határozottan akarnám azt kifejteni akként, hogy befizetés esetében a felelősség az, hogy ő. már t. i. az adót felvevő, de azt az illető adóhivatalba be nem szolgáltató lesz első alkalommal executióval sújtandó. Hogy e két eszme bentfoglaltatnék a szerkezetben, ezt nem látom; s azért hozzá nem járulhatok. Csiky Sándor: Én azon nézetben vagyok j hogy senki más hibájáért nem bünhödhetik ; senki ' más vétkeért nem vonathatik felelősségre oly pénz-