Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-261

64 CCLXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 13. 1868.) ért, a melynek kezelésébe nem folyt be, és a mely pénzt neki kezelni jogában sem állt, az felelősséggel sem tartozbatik. Miután pedig e felelősség terhe más hibájáért egy harmadikra nem hárulhat, ennélfogva Olgyay képviselőtársam módositványát elfogadnám, mert abban ki van iejezve az is, amit kifejezhetni világosan óhajtok, és a mit képviselőtársam a fizetésre vonatkozólag megemlített. Hanem van az ő módositványában egy pont, a melyet el nem fogadhatok, azon elvnél fogva, melyet már kifejteni szerencsém volt: jelesen az. hogy az összegért az elöljáróságot akarja tenni felelőssé azon esetben, ha a beszedett pénzek a jegyző és biró által, a kik azt beszedték, vagy akár melyik pénzügyi közeg kezéhez került legyen is, és a mely ekként a lakosoktól beszedett pénzeket elköltötte. Ezen indítványt én igazságosnak nem találom, sőt a természetes joggal összeegyeztetni sem tudom, és épen ezért el nem is fogadhatom, mert ezen esetben azon össszegért, melyet a biró, jegyző, vagy pénzügyi hivatalnok költöttének el, a község tétetnék felelőssé. Ezen intézkedés,mondom, nem lenne igazságos, hogy más hibájáért egy harmadik bűnhődjék. Ez akkor volna indokolható, ha közvetlen és egyenes ellenőrség léteznék a község részéről. Ez esetben a hozandó törvény indokát érteném, s az ezzel járó felelőseéget is elfogadnám ; de a fenforgó tényleges esetben, a midőn ezen ellenőrséget a község mint ilyen nem gyakorolja, s mégis valamely beszedett pénz elsikkasztásáért legyen felelős, azt nem értem : és igy azt, hogy a község egyes tagjai másod Ízben is fizessék a már egyszer általok kifizetett, de a hűtlen hivatalnokok által elharácsolt adót, azt méltányosnak nem tartom. Nyáry Pál: Ha fölszólalás nem történt volna, miután ugy veszem észre, hogy az egész ház tetszésével találkozott az indítvány, hogy t. i felelősek legyenek azok, kik választják a kezelőt, ha, mondom, felszólalás nem történt volna, én sem fárasztottam volna a t. ház becses türelmét; de azok fölvilágositására. kik talán abban némi nehézséget látnak, hogy a község tétessék felelőssé, szükségesnek tartom először hivatkozni a természetes logikára. Miért tétetik ugyanis felelőssé a község ? Azért, mert a község választja. Másodszor szükségesnek tartom egy, az előbbi időben Magyarországban iiRgyobb mérvben volt gyakorlatra hivatkozni, t. i. volt egy, idő. mikor a nemes urak választották a tisztviselőket, tehát a péuztárnokot is, és ha a pénztárban hiány volt, a nemes urak a magok szűz vállaira vetették ki azt, s nincs egyetlen eset, a mikor annak fizetését megtagadták volna. A ki ezeken kételkedik, menjen el Pestmegye levéltárába, ott meggyőződhetik, hogy a nemes urak szűz vállaira 38,000 frtnál több rovatott. Én ezt szükségesnek tartottam felhozni, sátalában pártolom Olgyay indítványát. Zeyk Károly: T. ház ! Egy felvilágosítással tartozam s csak is azért szólalok föl. En Olgyay képviselőtársamnak indítványát pártolom egy kis kivétellel. Azt méltóztatott mondani, hogy Erdélyben kineveztetnek a falusi jegyzők. Roszul van értesülve, t. barátom, mert Erdélyben is választják a jegyzőket. Azáltal, ha itt bele tennők e szót: „kinevezés", törvényesitőnek a némely helyt törvény ellen létező eljárást, mely szerint a szolgabíró nevezi ki a jegyzőt; de ez törvényellenes , s én ugy tudom, hogy átalánosan mindenütt választás utján töltetnek be hasonló állomások. Tisza László: Igen bajos ezen kérdésben olyan egyén ellen szólalnom fel, a ki ezen viszonyokat nálam régebben ismeri; igen bajos az ellen szólalnom fel, kinek ugy szólván az erdélyi administratió szálai ma is kezében vaunak ; mindamellett bátor vagyok azon megjegyzést tenni, hogy ha nem vonom is kétségbe, hogy Kolozs és Alsó-Fehér megyében épen igy történik a dolog, de a régi kormány alatt az átalános erdélyi szokásokra hivatkozhatom, hogy mindenütt a tisztviselők nevezték ki a helységi jegyzőket; de hivatkozhatom a mai állapotra is, mert hiszen épen az én lakásom helyén egy pár hónappal ezelőtt volt erre eset, és én mondhatom, hogy a jegyzőt — mint már szerencsés voltam másutt is kifejezni — minden esetre a törvénynyel ellenkezőleg, de tényleg több helyen, Torda és, mint tudom, Hunyad megyében is, a szolgabirák nevezik ki. Igen helyes tehát az én felfogásom szerint az, ha mindjárt per abusum történik is valahol az, hogy a községekre octroyáltatik a jegyző, miután a szegényebb községek sem szellemileg, sem anyagilag nem képesek magokat az ilyen járás ellen megvédelmezni, hogy ne a választásban részt nem vett község legyen felelős, hanem legyen felelős azon tisztviselő, ki annak törvénytelenül nyakára neveztetett. Csengery Imre: Ha a Vállyi János és Olgyay képviselő urak által 1 Jiódositványokat össze lehet egyeztetni, az által, ugy hiszem, legjobban kifejezzük azt, a mit akarunk: én tehá megkisérlettem a kettőt összeegyeztetni. (Halljuk !) Olgyay és Vállyi egyesitett inódosítványa: (Olvassa :) „A községi elöljárók által behajtott adóknak az adóhivatalhoz beszolgáltatásaért felelősek első sorban az adóbeszedéssel és beszolgáltatással megbízott községi közegek, és az ezek által bevett és adóköttelezeteknél lévő adókönyvecskékkel igazolt, de az adóhivatalhoz be nem szolgáltatott öszszegekre nézve a végrehajtás közvetlenül ezek ellen intéztetik; második sorban az összes elöljárók, azután pedig maga a község, vagy azok, kik a pénzkezelőket választják, illetőleg kinevezik."