Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-261

62 CCLXI. ORSZÁGOS ÜLÉS (Július 13. 1868.) mennyiben vagyontalanság mutatkoznék, alkal­maztathassák a község általi kártalanittatás. Mindezeknélfogva ajánlom módosításom el­fogadását. Olgyay Lajos: T. ház ! Vagyok bátor ezen szakaszra egy pótczikket indítványozni és aján­lom azt a t. ház figyelmébe. A törvény 23-dik sza­kasz ugyanis igy szól: „A községi elöljárók által behajtott adók beszolgáltatásáért első sorban felelősek a községi jegyzők és adószedők, második sorban pedig maga a község." Első sorban felelő­sek tehát a községi jegyzők és adószedők. Ez átalános rendelkezés az egész országra nézve, és egyik községre nézve ugy kell alkalmazni, mint a másikra. De vannak az országban számtalan oly helyek, a hol rendes adószedőkkel és felelős ellenőrökkel birván a községek, a jegyzők semmi részt sem vesznek az adó kezelésében. Mihelyt pedig valakinek az adó kezelésében semmi része sincs, sőt hozzájárulása sem lehet, azt tartom, hogy őt első sorban semmi esetre sem lehet fele- j lősségre vonni. Hogy tehát mind azon helyeken is, a hol a jegyzők részt nem vesznek az adó kezelésében, mind pedig azon helyeken, a hol csak is ők viszik az adó kezelését, mindenütt egyformán ők tartozzanak felelősséggel: azt he­lyesnek nem tarthatom. Módositványom tehát i a következő. E helyett: „felelősek a községi j jegyzők és adószedők" tétessék: „az adó beszédé- j sével és beszolgáltatással megbízott községi kö- í zegek.'" Ezen kifeljezésben benne foglaltatik a j jegyző is, a ki az adó kezelésével foglalkozik, és I nem sujtatik az, a ki azzal nem foglalkozik. Azon részénél ezen szakasznak, mely, t. i. a 2-dik sorban, magát a községet teszi feleíö'ssé, mél­tóztassék a t. ház tekintetbe venni azt, hogy ott, a hol a községekben részint a tisztviselők nagy I számánál, részint pedig az illetők vagyontalan­ságánál fogva a községet fogjuk második sor­ban terhelni a felelősséggel, ismét nem azo- I kat terheljük, a kik közelebb állanak a keze­léshez, hanem azokat, a kik hátrább állanak: mert sokkal közelebb állanak a pénzkezeléshez — kü­lönösen a nagyobb helységekben, a hol az adót má­sok kezelik, a holt. i. nem a jegyző a rendes adó­szedő— sokkal közelebb állanak a pénzkezeléshez az egyes előjárók, mint a községnek egyes tagjai. (II ly slés.) Én tehát bátorkodom indítványozni ezen hozzátételt: „második sorban az összes elöl­járóság", azután pedig tenném a 3-dik helyre a községet. Harmadik része indítványomnak abból áll, hogy azon elvből indulok ki, hogy mindenki azon mérvben, s csak akkor tartozik felelősséggel, hogy ha őneki az adó kezeléséhez sikár közvetlen, akár közvetett része van, s csak is oly mérvben, a mily mérvben része van. Vannak hazánknak részei, hol a jegyző különösen, de néhol a helység elöljárója, nem a község által választatik, hanem még mindig kinevezés utján történik. Hogy ne méltóztassanak kételkedni, hivatkozom Erdélyre. Már most ott, a hol a községnek nincs semmi befo­lyása azon egyén megválasztására, a ki kezeli az adót, tehát a részből sem lehet őket azzal okolni, hogy ők is oka a pénz elsíkkasztásnak vagy elvesz­tésnek, mert a hol nem választanak a községek, ott egyátalábao nem tudnám felelőssé tenni: azért ajánlom azon kitételt, hogy: vagy azok, a kik a pénzkezelöket választják, vagy kinevezik. Ezen négy rendbeli módosításomat egybe foglalva, mi­után ezek csak is gyakorlati szempontból vannak felvéve, ajánlom a tisztelt háznak. (Helyeslés.) Ghyczy IgnáCZ: T. ház ! Egy hozzáadást akarok e szakaszra tenni; tekintve azonban az elő­re haladott időt, rövid leszek. Ezen 23-dik szakasz biztosítja az államot, hogy kárt, rövidséget még azon esetben sem szen­ved, ha a községek elöljárói által a behajtott adó­összegek elsikkasztatnának, mieló'tt az adóhivata pénztárába beszolgáltatnának; de nem nyújt biz­tosítékot az adózónak az iránt, ha a beszolgálta­tott összegek az adóhivatal pénztárában elvesznek, hogy ne legyen kénytelen a már befizetett össze­get ujolag megfizetni. A nem rég múlt időben átalános szabályul szolgált és tudtomra alkalmaz­tatott is, hogy ha az adóhivatal pénztárában hi­ányok merültek fel, a melyeket az adószedő és az ellenőr fedezni nem tudtak, a kirovott és megfize­tett adó az adózóktól ujolag követeltetett, s da­czára annak, hogy a bukott adószedők nyugtája által kimutatták ki az illetők, hogy megtörtént a befizetés, rajtok mégis megvétetett. Midőn te­hát a törvény az államnak e részben tökéletes biztosítékot nyújt, igazságos- és méltányosnak tar­tom, hogy akkor az adózó abban is feltalálja biz­tositékát, mi őt az ily szintoly káros mint igaz­ságtalan zaklatástól megóvja. Ennélfogva bátor vagyok a következő hozzátételt javasolni és a t. ház figyelmébe ajánlani. A vég szavak után: „ma­ga a község" igtattassék : „Az adóhivatal pénztá­rába már beszolgáltatott összegekre nézve kár esetében a felelősség a pénztári hivatalnokokat il­letvén, azoknak helyrepótlásával sem az adózók, sem a községek nem tartoznak." Elnök: Három módositvány van beadva: jó lesz figyelemmel hallgatni, mert tán mind a háromban lesz olyan, mi elfogadtatik. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Vállyi János^Olgi/ayLajos és Ghíjczy Ignácz módositványait.J Lónyay Menyhért pénzügyér: A beadott módositványok ugyanazon értelmet akarják ki­fejezni, mely értelem a 26. szakaszban már ben*

Next

/
Thumbnails
Contents