Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-261

62 CCLXI. ORSZÁGOS ÜLÉS (Július 13. 1868.) mennyiben vagyontalanság mutatkoznék, alkalmaztathassák a község általi kártalanittatás. Mindezeknélfogva ajánlom módosításom elfogadását. Olgyay Lajos: T. ház ! Vagyok bátor ezen szakaszra egy pótczikket indítványozni és ajánlom azt a t. ház figyelmébe. A törvény 23-dik szakasz ugyanis igy szól: „A községi elöljárók által behajtott adók beszolgáltatásáért első sorban felelősek a községi jegyzők és adószedők, második sorban pedig maga a község." Első sorban felelősek tehát a községi jegyzők és adószedők. Ez átalános rendelkezés az egész országra nézve, és egyik községre nézve ugy kell alkalmazni, mint a másikra. De vannak az országban számtalan oly helyek, a hol rendes adószedőkkel és felelős ellenőrökkel birván a községek, a jegyzők semmi részt sem vesznek az adó kezelésében. Mihelyt pedig valakinek az adó kezelésében semmi része sincs, sőt hozzájárulása sem lehet, azt tartom, hogy őt első sorban semmi esetre sem lehet fele- j lősségre vonni. Hogy tehát mind azon helyeken is, a hol a jegyzők részt nem vesznek az adó kezelésében, mind pedig azon helyeken, a hol csak is ők viszik az adó kezelését, mindenütt egyformán ők tartozzanak felelősséggel: azt helyesnek nem tarthatom. Módositványom tehát i a következő. E helyett: „felelősek a községi j jegyzők és adószedők" tétessék: „az adó beszédé- j sével és beszolgáltatással megbízott községi kö- í zegek.'" Ezen kifeljezésben benne foglaltatik a j jegyző is, a ki az adó kezelésével foglalkozik, és I nem sujtatik az, a ki azzal nem foglalkozik. Azon részénél ezen szakasznak, mely, t. i. a 2-dik sorban, magát a községet teszi feleíö'ssé, méltóztassék a t. ház tekintetbe venni azt, hogy ott, a hol a községekben részint a tisztviselők nagy I számánál, részint pedig az illetők vagyontalanságánál fogva a községet fogjuk második sorban terhelni a felelősséggel, ismét nem azo- I kat terheljük, a kik közelebb állanak a kezeléshez, hanem azokat, a kik hátrább állanak: mert sokkal közelebb állanak a pénzkezeléshez — különösen a nagyobb helységekben, a hol az adót mások kezelik, a holt. i. nem a jegyző a rendes adószedő— sokkal közelebb állanak a pénzkezeléshez az egyes előjárók, mint a községnek egyes tagjai. (II ly slés.) Én tehát bátorkodom indítványozni ezen hozzátételt: „második sorban az összes elöljáróság", azután pedig tenném a 3-dik helyre a községet. Harmadik része indítványomnak abból áll, hogy azon elvből indulok ki, hogy mindenki azon mérvben, s csak akkor tartozik felelősséggel, hogy ha őneki az adó kezeléséhez sikár közvetlen, akár közvetett része van, s csak is oly mérvben, a mily mérvben része van. Vannak hazánknak részei, hol a jegyző különösen, de néhol a helység elöljárója, nem a község által választatik, hanem még mindig kinevezés utján történik. Hogy ne méltóztassanak kételkedni, hivatkozom Erdélyre. Már most ott, a hol a községnek nincs semmi befolyása azon egyén megválasztására, a ki kezeli az adót, tehát a részből sem lehet őket azzal okolni, hogy ők is oka a pénz elsíkkasztásnak vagy elvesztésnek, mert a hol nem választanak a községek, ott egyátalábao nem tudnám felelőssé tenni: azért ajánlom azon kitételt, hogy: vagy azok, a kik a pénzkezelöket választják, vagy kinevezik. Ezen négy rendbeli módosításomat egybe foglalva, miután ezek csak is gyakorlati szempontból vannak felvéve, ajánlom a tisztelt háznak. (Helyeslés.) Ghyczy IgnáCZ: T. ház ! Egy hozzáadást akarok e szakaszra tenni; tekintve azonban az előre haladott időt, rövid leszek. Ezen 23-dik szakasz biztosítja az államot, hogy kárt, rövidséget még azon esetben sem szenved, ha a községek elöljárói által a behajtott adóösszegek elsikkasztatnának, mieló'tt az adóhivata pénztárába beszolgáltatnának; de nem nyújt biztosítékot az adózónak az iránt, ha a beszolgáltatott összegek az adóhivatal pénztárában elvesznek, hogy ne legyen kénytelen a már befizetett összeget ujolag megfizetni. A nem rég múlt időben átalános szabályul szolgált és tudtomra alkalmaztatott is, hogy ha az adóhivatal pénztárában hiányok merültek fel, a melyeket az adószedő és az ellenőr fedezni nem tudtak, a kirovott és megfizetett adó az adózóktól ujolag követeltetett, s daczára annak, hogy a bukott adószedők nyugtája által kimutatták ki az illetők, hogy megtörtént a befizetés, rajtok mégis megvétetett. Midőn tehát a törvény az államnak e részben tökéletes biztosítékot nyújt, igazságos- és méltányosnak tartom, hogy akkor az adózó abban is feltalálja biztositékát, mi őt az ily szintoly káros mint igazságtalan zaklatástól megóvja. Ennélfogva bátor vagyok a következő hozzátételt javasolni és a t. ház figyelmébe ajánlani. A vég szavak után: „maga a község" igtattassék : „Az adóhivatal pénztárába már beszolgáltatott összegekre nézve kár esetében a felelősség a pénztári hivatalnokokat illetvén, azoknak helyrepótlásával sem az adózók, sem a községek nem tartoznak." Elnök: Három módositvány van beadva: jó lesz figyelemmel hallgatni, mert tán mind a háromban lesz olyan, mi elfogadtatik. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Vállyi János^Olgi/ayLajos és Ghíjczy Ignácz módositványait.J Lónyay Menyhért pénzügyér: A beadott módositványok ugyanazon értelmet akarják kifejezni, mely értelem a 26. szakaszban már ben*