Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-261
CCLXL ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 13. 1868.) 61 lyek a törvényben magában kijelölt határidőre nem fizettetnek; a múltra nézve a törvénynek visszaható ereje nem lehet; tehát fölösleges volna oly értelmet beletenni, a mely a törvényben nincs benne. Vállyi JánOS: Ezen értelmezés folytán tehát módositványom ezen részét is visszaveszem. Elnök: Tisza Kálmán képviselő úr első módositványának eme szavai helyett: „egy hónap alatt"... Csengery Imre képviselő úr ezt kivánná tétetni: „a jelen törvény kihirdetésétől számítandó 30 nap alatt eleget nem tesznek". Méltóztatnak Tisza Kálmán ekként szövegezett módositványát elfogadni? (Elfogadjuk!) Közakarattal elfogad tátik. Következik módositványának második része. Bujanovics Sándor jegyző (felolvassa.) Elnök: A kik ezen módositványt pártolják, méltóztassanak felkelni. (Megtörténik.) Most méltóztassanak felállani azok, kik a szerkezetet kívánják megtartani. (Megtörténik?) A többség a módositvány másik részét nem fogadja el, hanem megmarad a szerkezet mellett. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 20, 21. és 22-dik szakaszt, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a 23-dikat.J Kethelyi József előadó: A központi bizottság e szakasz. 3-dik sorában a,.jegyző" szót kihagyatni, az adószedő szóhoz pedig „k" betűt adatni véleményez. (Helyeslés.) Vállyi János: A központi bizottság által jelzett módosítást, illetőleg a jegyzőnek kihagyását nem tehetem magamévá; nem tehetem pedig azért, mert tagadhatlanul igaz az, hogy hazánkban igen sok község van, hol gyakran az adószedők vagy bírák mint ilyeneK Írástudatlanok és minden, az adó befizetésénél szükséges bejegyzések, aláírások az illető jegyző által teljesíttetnek, és így tulajdonképen a nagyobb felelősség inkább a jegyzőt nyomja, mint azon írástudatlan jóhiszemű adószedőt vagy birót, ki az adófizetésnél csak melléki, s szereplő. És mi következménye lehet annak, hogyha hibák merülnek fel ? Az lehet következménye, t. ház, hogy a jegyző teljesen kimosdik a bajból és az egész teher amazokra marad; azonban amazoknak vagyontalansága esetében ismét nem lehet az igazság szempontjából egészen a községre háritani, miként az eddigelé szokásos volt, mindazon hátralékok pótlását. Én tehát, mondom, a jegyző kihagyását nem ióhajtom. De nem elégit ki teljesen ezen szakasz, mert igy a mint szerkesztve van, sem lesznek orvosolva azon sok, gyakori visszaélések, melyek a hazában szerteszét naponkint felmerültek és felmerülhetnek. Ugyanis csak átalánosságban mondja, hogy első sorban a községi jegyző és adószedő, második sorban pedig a község felelős; én tehát itt sokkal határozottabb kifejezést óhajtanék az adófizetők biztosítása szempontjából. (Helyeslés balról.) Nem nyugtathat meg amaz, előttem pénzügyi miniszter úr által idézett 33-dik szakaszra, talán ez értelemben is alkalmazható "intézkedés: mert az is csak függőben hagyja az esetet, és nem mondja, hogy a függőben lévő esetnél, a mely az illetők előnyére döntetett el, minő eljárás követtessék ? És tapasztaltuk azt, hogy midőn ily esetek merültek fel, s az adóösszegek, melyek befizettettek, de az illető egyes adószedők által rósz bejegyzés és ez által keletkezett pénzelidegenitések és sikkasztások folytán elvesztek , az állam-, illetői leg pénzügyi hatóság az egész kártalanítást nem az ezt okozó vétkes kezeluk ellenében, hanem a község ellen foganatosította és a községre való ujabb kivetés által kártalanította magát. Gyakori esetek voltak ilyenek, melyeket a lehetőleg kerülnünk kell. Én részemről ezen módhoz csak azon végletekben, midőn már az illető kárt okozó adószedők és jegyzők által az állam kártalanítása lehetetlen, mondom, csak a végletekben kívánom, hogy az állam nyúljon. Ugyanazért ezen szakaszt, ugy a mint van, és a központi bizottság által tett azon módosítással, hogy a jegyzők kihagyassanak, nem fogadhatom el. Nem fogadhatom el azért, mert nincsenek mindenütt oly külön adószedők, nincsenek mindenütt oly bírák, hogy teljesen és tökéletesen elvégezhessék a bejegyzést, mert írni sem tudnak. Ugyanazért én a jegyzőket kihagyatni nem akarnám, hanem még egy betéteit óhajtanék ezen szövegre: ugyanis ezen 23-dikszakasz ugy amint van hagyatnék meg, és az utolsó előtti sorban e szó után „adószedő" igtattatnék be ez: „s az adókötelezetteknél levő adókönyvecskékkel befizetetteknek igazolt s által ok bevett, de az illető adóhivatalhoz be nem szolgáltatott adótartozásokért, a végrehajtás közvetlen ellenök intézendő' 1 . T. ház! Én ezen szigorú eljárást szükségesnek látom azért, mert igen gyakori esetek merültek föl eddig, hogy több 100, sőt több lOOOfrtokra menő összegek vettettek ki az illető adófizetőkre, holott azok kötelezettségöket pontosan lerótták, és az állam kártalanítva levén, nem volt egyéb remedium, mint az, hogy az illető egyes kártvallottak utasíttattak a törvény rendes útjára. En tehát egy felől a végrehajtást közvetlenül kezelőkre kívánnám kitérjesztetni, és meg akarnám mentetni az egyeseket attól, hogy ők utasíttassanak egy hosszú és költséggel járó peres útra, hanem az állam, a kinek hatalmában van az adót be nem szolgáltatók ellen eljárni, tegye meg azt, és csak ha és a
