Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-261

60 CCLXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 13 1868.) orvoslás eszközöltethessék, jelen lévén ott a me­gyei, illetőleg a törvényhatósági tisztviselők, kik­nek jogkörét e tekintetben azon szakasz meghatá­rozza. Én részemró'l megvallom, t. ház, ebben kellő intézkedést téve nem találok: nem találok egyfelől azért, mert oly rögtönözve alig hihetem az orvoslást eszközölhetó'nek; de főleg azért sem, mert a 32-dik szakasz azt mondja , hogy ily tiszt­viselőnekjelen nem léte a végrehajtást egyátalában fel nem függeszti, és be kell vallanom, hogy azon 32-dik szakasz oly megváltoztatását, hogy a tiszt­viselőjelen nem léte felfüggeszsze az eljárást, nem tartom lehetségesnek, mert tudom, hogy nincs az illető megyei tisztviselőnek — mert a városi tör­vényhatóságokban inkább lehetne — hogy nincs, mondom, physikai ideje, hogy minden eljáráson je­len legyen; tehát számtalanszor ily eljárás fog tör­ténni, hogy az, ki a pénzügyminiszter úr előadása szerint az orvoslás legfőbb eszközlője volna, nem is lesz jelen, és igy az ily hátralékok, akár van he­lye, akár nincs a panasznak, meg fognak az illető­kön vétetni. A mi az idővesztést illeti, én nagyon jól tu­dom, hogy sok időt veszteni az ilyen esetben nem lehet; de azt gondolom, ha nem minden eljárásban, a mint nem is iqditvány óztam, de minden törvény­hatóságban bizottság szerveztetik, és zárhatáridő tétetik ily czélból, mely alatt a panaszokat be kell adni, azt hiszem, mondom, hogy az időveszteség nem lesz oly nagy, melyet az igazság érdeke bő­ven ne kárpótolna. Tehát ismételve ujabban ajánlom módositvá­nyomat. Elnök: A beadott módositványok még egy­szer fel fogunk olvastatni. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Vállyi János, aztán Tisza Kálmán módositványát.) Elnök: T. ház! Méltóztattak megérteni, hogy két módositvány van: mert a mit a közjjonti bizottság előadott, az inkább csak irályi módosí­tás ; a másik kettő pedig arra vonatkozik, hogy egyrészt kitöröltessenek a bevehctetlenek, másrészt kamat ne vétessék. Tisza Kálmán képviselő úr módositványának ugyan első része a bevelietetle­nekre vonatkozik, a másik pedig, hogy hozzá kí­vánja tenni : „a jelen törvény kihirdetésétől egy hó­nap alatt." Ezen másodikat elfogadta a pénzügymi­niszter úr is, Tehát szavazni kellene előbb a szerke­zetre. (Ellenmondás.) * Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : Csak arra nézve vagyok bátor észrevételt tenni, a mit méltóztatott mondani, hogy abevehetlenek ki­törlésére lenne a bizottság alkotandó ; az inditvány nem erre vonatkozik, hanem átalánosságban van téve. Csengery Imre: A mi Tisza Kálmán képvi­selő urnák a pénzügyminiszter által elfogadott mó­dositványát illeti, egy styláris észrevételem van. A módositvány igy hangzik: ,,a kik ebbeli köteles­ségüknek a jelen törvény kihirdetésétől egy hónap alatt." En ezt szabatosabban szeretném kimondatni, nevezetesen ugy, hogy.-,,a jelen törvény kihirdeté­sétől számítandó 30 nap alatt:" mert egy hónap határozatlan kitétel, majd 30, majd 31 nap. Továb­bá nem maradhatna meg ezen kifejezés se :,,kik ele­get nem tettek", hanem : ,,kik eleget nem tesznek." (Helyeslés.) Ezen módositváuynyal elfogadom én is. Elnök: Az első kérdés, méltóztatnak-e a szerkezetet elfogadni a központi bizottság módosí­tásával együtt, mely abból áll, hogy az első sorban e szó után : „származó" beigtattassék ,.végleg meg­állapított?" A kik a szerkezetet pártolják, méltóz­tassanak felkelni. (Megtörténik.) A szerkezet nem pártoltatik. Most következik az első módositvány. Vállyi JánOS: Mielőtt módositványomat sza­vazásra méltóztatnék bocsátani, kijelentem, hogy a mennyiben módositváuyomban csak a vég czél van mintegy megjegyezve, és nyilt kérdésnek ha­gyatott fen azon előzetes munka, illetőleg leírási ügy, melyet Tisza Kálmán képviselőtársam módo­sitványában már határozottan indítványozott, a mit én csakúgy átalánosságban óhajtásként voltam szerencsés jelezhetni, azon akaratomat, miszerint az adóhátralékok felett oly intézkedések történjenek, a melyek által ezek rendeztessenek előzetesen , előt­tem szólott képviselőtársam pedig már ezen tör­vényczikkhez egy olyan beigtatást javasol, mely ugyanazon czél elérésére vezet: én tehát erre a pontra az ő általa tett módositványát magamévá teszem, és ezen irdokból saját módositványom azon részétől , mely erre vonatkozik , elállók, mert e tekintetben egyek vagyunk, föntartván egyedül módositványomnak azon utolsó részét, mely a kamatjárulékra vonatkozik, mivel e tekin­tetben bizonyos kételyeim még most is vannak, sőt talán némi válaszvonal is. A válpont köztünk ott van, hogy Tisza képviselőtársam a kitűzött tör­vényben a fizetési határidőtől számítva a törvénye­sen már kimondott kamatjárulékot folyóvá teszi, azonban a törvény világosan ezt sem jelezvén meg, még mindig kétely marad, ha vajon a törvény­ben megjelzett fizetési határidő mulasztása után kívánja és szándékozik-e a pénzügyminiszter úr a kamatot számítani? Szabad legyen e kérdést in­téznem hozzá: bár én ugy hiszem, hogy a hátralék csak a törvényben jelzett fizetési határidőtől szá­mittathatik, és nem hihetem, és nem is akarom hinni, hogy e törvénynek visszaható ereje legyen. Lónyay Menyhért pénzügy ér: Azt hiszem, e törvényjavaslat világos. E tekintetben csak azon összegek után számíttatik késedelmi kamat, me-

Next

/
Thumbnails
Contents