Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-261

CCLXL ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 13. 1863.) 59 hátralékok köny veztetnek, de behajthatlanok ; ennélfogva okvetlenül szükséges, hogy ezek leírassanak. Mikép történjenek ezen leírások, mikép állapítandó meg a fizetési képtelenség, nem csak a múltra, de a jövőre nézve is? az adóbeszedésről szóló ezen törvényjavaslat 59-dik szakasza intézkedik, miután kimondja, hogy az illetőnek fizetési képtelensége a szolgabiró által teendő vizsgálat alapján állapittatik meg. A mi ezen módositvány másik részét illeti, mely szerint vegyes bizottságok előtt történnének a reclamatiók az adóhátrányokra nézve azon esetekben, midőn, saját szavait idézve, hanyagság, roszlelküsrg, sikkasztás lenne bizonyitható, hozzá lehet tenni a hibás száinitás esetét is: erre nézve megengedve a kiigazítás szükségét, az ajánlottmódot el nem fogadhatom: mert a t. képviselő űr kívánsága szerint, úgyszólván megyénkint, járásonkint egy a megyei hatóság, belügy- és pénzügyminiszternek küldötteiből alakitandó vegyes bizottság lenne alkalmazandó. Megvallom, miután ezen törvényjavaslat 33-dik szakaszában nem csak a múltra, hanem a jövőre nézve is minden törvényhatósági tisztviselőnek feladata ellenőrizni az állam, a községek és az egyesek érdekeit, név szerint a községi pénzkezelésnél előforduló rendetlenségek esetében a vizsgálati és biztositási intézkedéseket azonnal megtenni, s oda működni, hogy az adófizetők netaláni hiányos nyugtatványozás által ne károsittassanak; és felszólamlása azon esetben, ha az adókötelezettől a szabályszerűn kivetett összegnél nagyobb vagy pedig már részben befizetett, vagy elengedett összegek követeltetnének, a kérdéses többlet erejéig mindaddig felfüggesztő hatással bir, míg az ügyet az illető adóhivatal el nem dönti; miután tehát ezen törvénvben magában van az iránt gondoskodás, hogy a jövő kivetéseknél előforduló hiányok és számítási hibák, s mind azok, amelyeket a t. képviselő úr elősosolt, t. i. akár hanyagság, akár sikkasztás történt volna, rögtön orvosolhatók legyenek, miután a törvény értelme szerint a 33 dik szakasz azt kívánja, hogy mindazon esetben a járásbeli szolgabíró nem csak őrködni köteles, de felszólalása a végrehajtást felfüggeszti s az ügy vizsgálatát eszközli : azon külön bizottság felállitását legalább is fölöslegesnek tartom. Ázt hiszem, semmi sem nyugtathatja meg az illető adófizetőket annyira, mint azon tapasztalás,hogy minden, rósz akaratból vagy hanyagságból történő hiány azonnal megvizsgáltatik s orvoslást talál. Ezen intézkedést fentartani és szigorúan keresztül vinni a pénzügyminiszternek is feladata; de a törvényben magában is meg van arra nézve az intézkedés téve a 33-dikszakaszban. Azon módot, melyet a t. képviselő úr javaslatba hozott, magam részéről azért sem fogadhatom el, mert az hosszadalmas reclamationalis eljárásra adna alkalmat, mely úgyszólván minden tételnek ujabb vizsgálatát eredményezné. Egyébiránt nincs oka a t. képviselő urnák aggodalomra, miután a jelen törvény és a fenálló szabályok értelme szerint még a jelen évben minden egyes adózó ujabb adókönyvvel fog elláttatni, még pedig a törvény rendelete szerint abban kitétetvén s az első lapra feljegyeztetvén az előbb évek hátraléka, minden adózónak alkalma lesz a netáni hiányok vagy számítási hibák ellen felszólalni ; mely alkalommal a 33-dik szakasz értelme szerint az illető törvényhatósági tisztviselőnek feladata leend az illetőket minden jogos és méltányos követeléseikben nem csak támogatni, hanem átalában az egész ügy tisztába hozatalát előmozdítani. A mit pedig t. képviselő úr egy hosszadalmas eljárás szerint kivan eszközölni, az ezen törvény életbe léptetése alkalmával, ugy hiszem, az adózók érdekeivel megegyezőieg fog eszközöltethetni. Mert méltóztassanak tekintetbe venni, hogy ha minden egyes eljárásra a törvényhozás két tagot, a pénzügyminiszter szintén két tagot, a belügyminiszter pedig az elnököt nevezné ki, mennyi költségbe kerülne az ilyen bizottságnak alkotása, és évek múlnának el, míg az eljárásnak eredménye lehetne,és gyakran csekély tételek levén adóhátralékok fejében Iejegyzendők , megtörténhetnék, hogy a bizottság költségei felülmúlnák a kérdésbe vett adóhátralékoknak összes tételét. Miután a pénzügyminisztériumnak őszinte szándéka ezen törvénynek érvényt szerezni, és minden igazságtalanságot, mihelyt iránta felszólalás történt, megszüntetni: nem szükség ily hosszadalmas s az államkincstárt nevezetes kiadásokkal terhelő intézkedést életbe léptetni. Midőn tehát az első észrevételt indokoltnak látom, ezen másik indítványt el nem fogadhatom. Egyébiránt, ha ezen törvény végrehajtása alkalmával egy vagy más dolog iránt törvényhozási intézkedésnek szükség-e fog* felmerülni, a mint hogy én magam is belátom, hogy a hátralékok leírásánál lesznek oly mozzanatok, melyeknél nem engedhető meg, hogy a pénzügyminiszter önállólag intézkedjék: kötelességemnek fogom tartani az első leirások alkalmával netán mutatkozó hátralékokra nézve ugy az államkincstár, mint az illető adózók érdekeinek megőrzése tekintetéből törvényjavaslatot terjeszteni elő. Ejten okokból bátorkodom kérni a t. házat, hogy az indítvány első részét elfogadván, egyébiránt a szerkezet mellett maradjon. Tisza Kálmán: A t. Ipénzügyrniniszter úr azt méltóztatott mondani, hogy az általam indítványozott változtatásnak második részét nem fogadja el főleg azért, mert a 33-dik szakaszban intézkedés van már téve arra, hogy az ily esetekben 8*