Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-261

CCLXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 13. 1868.) 57 Tisza Kálmán: T. ház! Ezen szakaszra nézve nekem is vannak észrevételeim, a melyek némely részben találkoznak az előttem szóló képviselő úr észrevételeivel, bár némely részben ismét eltérnek azoktól: ugyanazért, mielőtt előadnám né zetemet. a tisztelt képviselő úr legközelebbi beszédéreszólok. Azt gondolom, s részemről ugy értem ezen törvényjavaslatot, hogy az adóhátralékok után múltra nézve késedelmi kamatok nem számittatnak, s nem is számíttathatnak; de már ha ezen törvény szellemében kitűzött határidőre nem fizet valaki, akkor azon viszonyba jőnek az adóhátralékok, mint a mostani adó, a mit helyesnek tartok. Hanem részemről kifogásom ezen czikkre nézve kettő. Az egyik az, hogy első bekezdésében e szakasznak az mondatik , hogy a ki azon részét adóhátralékának, mely 1867-ben lett volna fizetendő, be nem fizette, az rajta executio utján fog megvétetni. Természetesen, a ki kötelezettségét nem teljesiti, azon meg kell venni végrehajtás utján is, mert az nem csak a kincstárnak, de minden adózónak érdeke, hogy kiki a maga terhét viselje, mert ha egy lerázza a maga válláról, az a másikéra esik ; azonban azt óhajtanám, hogy ezen első bekezdésébe a szakasznak ezen szó után: „kötelességöknek", azaz ha eleget nem tettek kötelességüknek , tétessék ez: ,,a jelen törvény kihirdetése után egy hónap alatt" ha nem tettek eleget kötelességüknek, akkor foganatosittassék a végrehajtás: mert azt gondolom, hogy helyes lenne ezen egy hónapi rövid időt megadni mindenkinek, hogy még a törvény kihirdetése után is legyen ideje, melyben teljesíthesse azon tartozását: mert a törvény kihirdetése lesz legnagyobb nyomaték arra nézve, hogy mindenki eleget tegyen kötelességének. (Helyeslés.) Továbbá én is azt hiszem, hogy vannak azon hátralékok között nem csak olyanok — mint előttem szólott képviselő úr mondotta — a melyek behajthatatlanok teljes fizetési képtelenségnél fogva; de azonkívül, hogy vannak ilyenek, még vannak olyanok is, a melyek as annak idejében íenállott rendeletek és szabványok szerint is illetéktelenül írattak egyesekre s községekre ; vannak olyanok, a melyek az akkori időkből a hivatalos közegeknek vagy hanyagsága, vagy épen roszlelküsége és sikkasztása nyomán maradtak egyesek vagy községek vállain. Azt hiszem, hogy míg az előbbiek valóban behajthatlanak levén, magunkat azoknak a követelési összegekbe foglalásával a várható bevételek iránt ámitgatnunk nem szabad, addig viszont a másik természetüeket, melyeket emliteni szerencsém volt, követelnünk az igazság és méltányosság meg nem engedi. Én tehát azt óhajtanám, hogy a második pont után tétessék ez: „Miután pedig lehetnek KÉPV. H. NAPLÓ 186%, IX. ezen hátralékok között olyanok, a melyek vagy helytelenül írattak az illetőkre, vagy teljes fizetési képtelenség folytán halmozódtak fel, ezeknek tisztába hozatalára egy bizottság neveztetik, melyhez két tagot a pénzügyminiszter nevez, kettőt az illető törvényhatóság, az elnököt pedig a megyékben a főispán, szab. kir. városokban a belügyminiszter. Ezen bizottság megvizsgálván a hátralékok végett a felirt okokban a hozzá — működésének közhirré tétele után, egy fél év alatt — beadott panaszokat : az oly hátralékok, melyekre nézve azokat alaposaknak, bizonyittottaknak fogja találni, az adóhátralékok közül, mint elenyészettek, ki fognak törültetni." Ezen bizottság megalakításánál épen azt tartottam szem előtt, a mi a t. házban a jövedelmi adó tárgyalásakor szóba volt hozva. Bátorkodom tehát mind azon módositváuyt, mely a határidő közbeszurásáról, mind pedig azt, mely az adóhátralékokról szól, a t. háznak ajánlani. (Helyeslés balról.) Bujanovics Sándor jegyző {olvassa Vállyi János és Tisza Kálmán módositványait.) Makray László: T. ház! A 19-ik szakasz ellen nekem is van észrevételem, s ennek kifejezésére azon tételből indulok ki, hogy alkotmányos országban egyes polgárok sérelme egyszersmind az ábam sérelmeivel is egyazonos. Ennélfogva, ha sérelmei eltávolításáért szót emelek, ugyanakkor azok érdekében is felszólaltam, kik e törvényszakasz által magokat sértve találják. Ezen tekinteteknél fogva nem lenne nézetem szerint felesleges, ha némely tárgyakat előhoznék, melyek által az adóügy körül sérelmeket szenvedtem ; nem lenne felesleges, mondom, de sőt nézetem szerint hasznos volna, mert ez által a képviselőház az Erdélyben történt dolgokról némi felvilágosítást vehetne magának, és jobban megítélhetné, mennyiben hasznos és mennyiben szükséges, hogy az adóhátralékok behajtása iránti törvényczikkekben felvett szakasz megtartassék-e vagy ne ? Azonban, ha a t. ház figyelme ez által fárasztatnék, az esetben kényszerülve lennék kijelenteni, hogy én változatlanul azon meggyőződésben vagyok, hogy a sebeket, melyeket az absolut kormányrendszer eljárása által rajtam és több honfitársamon ütött, az alkotmányos minisztérium gyógyítani hivatva van, és azon szempontból köteles, mert a méltatlanság, erőszak volt a jog felett, mely csak jogtalanságot szült. Definitióm czélja az, hogy midőn az absolutismus korszakában az 1848iki törvényeket félre tolta, intézkedésével az absolutismus az alkotmányt megfertőztette, a fertőztetés pedig bün levén, ennek szülöttje törvényes nem lehet soha. 8