Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-261

CCLXI. OESZÁGOS ÜLÉS. (Július 13.1868.) kielégítést igényelnek, a mit megtagadva collisi­óba hoznók az alkotmányt magával a gyakorlati élettel: és ez épen az alkotmányosság érdekében nem volna kívánatos, mert csak azulyan kormány életrevaló, mely a gyakorlati élet szükségeinek megfelel. Ez helyzetünk, t. ház ! Az alkotmányos élet folyama , az alkotmányos átalakulás munkája hála Istennek megindult; de ne engedjük át magunkat illusióknak: még évek fognak eltelni, mig az áta­lakulás munkája be lesz fejezve. Addig kénytelenek vagyunk a régi rendszer hagyományait itt-ott megtűrni, elfogadni és fel­használni, nem azért, mintha nem állana jogunk­ban, hanem azért, mert nem állana érdekünkben azokat megsemmisítenünk. {Helyeslés jobb felöl) Átalában a békés átalakulás jellege: alkura lépni a körülményekkel, az érdekekkel, a viszo­nyokkal. Ebben különbözik a forradalomtól. Sőt mai világban már a eivilisált népek forradalma sem romboló, sem pusztító, hanem ezt csak a bar­barismus teszi. A müveit s műveltségre törő nem­zetek jelszava: alkotni; és ha már kell rombolni, nem rombolni addig, mig a létező helyett nem al­kottunk ujat. {Élénk helyeslés jobb felöl.) Ezek, t. ház, azon vezérelvek, melyek eddigi eljárásomban irányadóul szolgáltak; ezek azon okok, melyek azon elhatározásra birtak, hogy a kir. curiai intézményt, ugy mint azt a múlt rend­szerből átvettem, ideiglen fentartsam; de egy­úttal óvakodjam contrasignatura által arra az ál­landóság bélyegét sütni. Ha ezt teszem, praejudicálok a kincstár érde­keinek és praeoccupálom a törvényhozásnak intéz­kedéseit a bírói szervezet megállapításának terén. Eljárásom czélja nem volt más, mint egy részről megóvni magam számára a cselekvés sza­badságát , más részről pedig a törvényhozásnak alkotásai számára tiszta terrénumot fentartani. [Helyeslés jobb felöl.) De viszont ünnepélyesen kijelentem a t. ház­nak, hogy mihelyt az uj bírósági szervezetet ugy, a mint azt a t. ház bölcsesége megállapitandja, életbe léptethetem, azon pillanattól fogva az itélő székek asztala körül nem fog helyt foglalhatni egy biró sem, kinek kinevezése miniszteri ellen­jegyzéssel ellátva ne volna. (Élénk hosszas helyeslés a jobb oldalon.) Deák Ferencz: T. ház! Simonyi Ernő kép­viselőtársunk interpellatióját mind lényegében, mind pedig lehető következéseiben oly fontosnak tartom, hogy megvitatása mulhatlanul szükséges. De szükséges az is, hogy a képviselőház az iránt határozat által nyilatkozzék. Két szempontból kell figyelembe venni ezen interpellatiót': az alkotmányos elvre és az alkalma­zásra való tekintetből. A mi az alkotmányos elvet illeti: én nem osz­tozom t. miniszter urnák azon nézetében , hogy a koronázás előtt kinevezett birák kinevezése utólag se legyen ellátandó miniszteri ellenjegyzéssel: nem osztozom pedig azért, mert az alkotmánynak nem csak elvei, hanem formái is igen fontosak, ha nem magokban ezen formákban fekszik gyakran az elvnek ereje. E nézetemet nem változtatja meg az 1848. példája sem: mert 1848-ban egyik alkot­mányos állapotból mentünk át az átalakított alkot­mányos állapotba, s mindazon bíróságok, melyek akkor működtek , az elébb fenálló törvények sze­rint alkotmányosan voltak kinevezve, alkotmányos koronázott fejedelem által; jelenleg pedig ezt a múlt 18 év lehetetlenné tette. Jelenleg sok birói személy van, ki nem alkotmányos hatalom által, nem alkotmányos formák mellett neveztetett ki, s az ilyenekre nézve mulhatlan szükségesnek tar­tom az ilyen hiányok utólagos pótlását. (He­lyeslés.) A mi az elvnek alkalmazását illeti : itt azon időről lehet kérdés, mikor történjék az minél keve­sebb convulsióval és minél kevesebb kárával [az országnak ? Végig gondoltam én is mind azon nehézsége­ket , melyek e tárgygyal járnak, és nem tudtam tisztába jönni más alapon, mint az országgyűlés határozatának és feliratainak alapján. Az ország­gyűlés 1866. február 24-kén föíterjesztett felirata 48-ik szakaszában ezeket mondja: „Az átmeneti korszakban a felelős magyar minisztérium eljárása sem lehet mindenben oly szorosan szabályszerű, mint a soha meg nem zavart és félbe sem szakasz­tott alkotmányos élet rendes folyamában. Ország­gyűlésünk ezt mindig figyelembe veendi ; és a fele­lős magyar minisztériumnak, mint parlamenti kormánynak eljárását, mindazokra nézve, mik a kiegyeztetésnek alkotmányos utón eszközlését, a közigazgatásnak átvételét és idő közben vezetését illetik, szigorúság helyett méltányos elnézéssel fogja megitélni, és az e czélokra intézett őszinte törekvést lehetőleg támogatni is kész leend." Ezt mondotta ki ugyanezen országgyűlés ez­előtt két évvel; és ha ezt az országgyűlés ki nem mondja és nem követi, nem hiszem, hogy találko­zott volna elég merész ember, a ki a miniszteri tár­czát elvállalta volna : mert annak vezietése előre láthatólag lehetetlen lett volna. (Helyeslés jobbról.) Átmeneti korszakok mindenütt, kivált a hol nem tabula rásán működnek, hol nem forradalom intézkedik, igen sok nehézséggel járnak. (Ugy van!) Nem szeretek külföldről gyakran példákat felhozni; nem szeretek azért, mert minden nemzet a maga geniusa szerint hozza törvényeit, minden

Next

/
Thumbnails
Contents