Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-261

CCLXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 13. 1868.) 51 nemzet intézkedései a nép geniusa, akarata, szükségeinek kifolyásai, és a mi egyik helyütt igen helyes, más helyütt nem alkalmas. Mondom tehát, nem szeretek gyakran hivatkozni külföldi példákra, bár hozhatnék fel külföldről példákat arra nézve, hogy az átmeneti korszak mennyi nehézséggel jár mindenütt; de maradok e részben hazánk történelménél. (Halljuk!) 1790-ben egy 9 — 10 évig tartó absolut korszak után bekövetkezett az alkotmány visszaállítása és egy átmeneti korszak. Ezen átmeneti korszaknak is voltak nehézségei, mint az országgyűlés irományai mutatják. Kénytelenek voltak még 1790-ben is az országos rendek fejedelmökkel, még pedig a legnagyobb egyetértésben, midőn egy részről az alkotmány biztosítására törekedtek s azt a törvényekben világosan kifejtve megerősítették, a magánjogi viszonyokra nézve egy fontos tárgyban az ideiglenesség mellett maradni. Ezen fontos tárgy az úrbéri viszonyok rendezése volt. Akkor az úrbéri viszonyokat nem határozhatták el, elegendő idejök nem volt hozzá; tehát ideiglen állapították meg, és ezen ideiglenesség 35 évig tartott. 1848-ban átalakult Magyarország alkotmánya ugy köz-, mint magánjogi téren, és kénytelen volt 1848-ban a pozsonyi országgyűlés igen fontos dolgokat csak ideiglen határozni el, azon véleményben, hogy rövid időn összejön az uj országgyűlés és azon tárgyakat végleg meg fogja vitatni, végleg meg fogja állapitani. Közbe jött SL'I 1848 utáni szomorú 19 év. Nagy része az akkor elhatározott töivényeknek, melyek akkor ideiglenesek voltak, ideiglenes ma is. Az átmeneti korszakok sajátsága és talán átka az ideiglenesség ; de nehéz belőle rögtön kivergődni. Ha körül nézünk, mennyi az ideiglenes nálunk! Ha mindezt azonnal törvénytelennek is nyilvánítanék, valóban az ország alkotmánya, szabadsága, jogérdekei és minden viszonyai fel lennének forgatva. íme a megyék! Helyzetök már 1848-ban állapíttatott meg ideiglen, és azon állapot most is ideiglenes, még pedig az ideiglenes állapotban történt változtatások is ideiglenesek. 1848-ban a bizottságok megalakítása rendeltetett el ideiglen. 1861ben ideiglen, és pedig az 1848-ki törvények szellemétől, sőt szavaitól eltérőleg, választattak meg az uj bizottmányok. Legújabban ismét kénytelenek voltunk az 1861-ben megválasztott bizottmányokat ideiglen fentartani, ismét eltérőleg az 1848-ki törvények szellemétől és szavaitól. ideiglenes az úrbéri kárpótlás. 1848-ban az elvet mondtuk ki : az absolut kormány foganatosította. A koronázott fejedelem ujabban ki nem adta, miniszter nem ellenjegyezte, és a kinek megvannak papírjai, azért ezen ideiglenes szabály mellett természetesen szedi a kamatot, mert hiszen félre nem lökheti; és maga az országgyűlés — mindamellett, hogy az úrbéri kárpótlás megállapítása ideiglenes rendeleten alapszik mind a sommára, mind a kamatra, mind a becsüre, mind a fizetés módjára nézve — maga ezen országgyűlés nem egyszer hivatkozott arra , mint fenállóra : p. o. magában a költségvetésben is a jövedelmek tetemes részét nyelik el és foglalják el az úrbéri papirosok, kamatai és tőketörlesztései. Ideiglenes az ősiségi pátens. A ősiség eltörlésének elve kimondatott: alkalmazása hoszszas munkálatban fejeztetett ki az absolut rendszer alatt, nem a koronás fejedelem által, nem a miniszter által ellenjegyzett rendeletben. És ezen ősiségi pátenst még sem merném törvénytelennek mondani , és ajtót nyitni mindazon pereknek, melyek abból származhatnának. Ideiglenes, a mint miniszter úr megjegyzé, az országbírói értekezlet munkálata. Ezt sem adta ki törvényes hatalom, ez sincs ellenjegyezve miniszter által : és az 1861-ki országgyűlés kénytelen volt, hogy ellátás nélkül ne legyen az igazság kiszolgáltatása, elfogadni: elfogadni pedig nem csak az anyagi jogban tett változásokra, hanem igen tetemes változásokkal az alaki jogra nézve is ; és azon értekezleti munkálat 29-dik szakaszában a curia ia ideiglen megáílapittatott. Ha tehát tőlem valaki azt kérdezné, törvényeseknek tartom-e azon itélőszékeket, melyeknek számos tagjai és talán többsége oly tagokból áll, a kik nem koronás fejedelem által, nem miniszteri ellenjegyzés mellett neveztettek ki ? kénytelen volnék a jelen helyzetben azt felelni , hogy ép oly törvényes, mint az országbirói értekezlet munkálata, mint az úrbéri papirok, mint az ősiségi pátens, mint igen sok intézvény és törvényes szabályul szolgáló rendelkezés, mely mai napig is f enáll, azaz ideiglen törvényes. Ebből nem következik, hogy a mi ideiglen fenállhatott, az a nélkül, hogy a törvényesség aíkotmányszerü bélyege ráüttessék, tovább is állandóan megmaradhasson ; hanem épen azért bocsátottam előre, hogy ezen hiányoknak utólagos pótlását szükségesnek tartom. A miniszter úr azt mondja, hogy törvényjavaslatot terjesztett a ház elé , melynek egyik része a bíróságok szervezetére vonatkozik. Ezt valamennyien tudjuk, hiszen előttünk fekszik. Azt monda, hogy addig halasztotta ezen hiány pótlását, míg ezen törvény a házban keresztül megy és szentesítve lesz. Fontos okokat hozott elő miniszter úr arra nézve , miért tartotta ezt szükségesnek. Szükségesnek tartotta az igazságkiszolgáltatás, a honpolgárok jogviszonyainak érdekében, és talán leginkább azért, hogy az országgyűlés intézked-