Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-261

46 CCLXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 13. 1868.) gyök a t. házhoz beterjeszteni, csak arra kérem még, hogy az utóbbit ne a kérvényi bizottsághoz, de miután az igazságügyi miniszter úr e házban tett nyilatkozata szerint már az úrbéri maradvá­nyok iránti törvényjavaslatot mielőbb elő fogja terjeszteni , s meglehet , hogy ezeknek szintén hasznát veheti , tehát kellő használat végett egyenesen az igazságügyi miniszterhez utasitani méltóztassék. Elnök: Az első kérvényre nézve nincs kér­dés, hogy az a szokott bizottsághoz utasitandó; azt azonban, vajon a második a képviselő úr kí­vánsága szerint egyenesen az igazságügyi minisz­tériumhoz utasittassék-e, méltóztassék a t. ház el­határozni. [Szokott módon!) Ennélfogva a kérvé­nyi bizottsághoz utasittatik. Zsedényi Ede: Csak felvilágosítás és kellő használat végett kívántain a minisztériumhoz uta­síttatni. Ha 5—6 nap elmarad, későn fogna jönni. (A kérvén',ihez!) Elnök: Nem tudom, megnyugszik-e a t. ház, hogy szokott módon járjunk el? (Szokott módon!) Ennélfogva a kérvényi bizottsághoz utasittatik. Geduly Lajos: T. ház ! Bátor vagyok én is egy kérvényt benyújtani. A t. cultusminiszter urnák minap az 1848. XX. törvényczikk tárgyá­ban tett nyilatkozata, sajnálom, hogy ki kell mon dánom, különösen a vidéki protestáns körökben igen leverő hatással volt, Ugy magyarázták ezt, mintha cultusminiszter úr a már 20 évvel ezelőtt kimondott vallási jogegyenlőség és viszonosság részletes szabatositásának idejét még most sem találná elérkezettnek, és hogy Mzt oly előfeltéte­lektől tette függővé, melynek teljesítése csak távol jövőben várható. A brezovai tekintélyes evangéli­kus egyházközség Nyitra megyében is ily aggályt gerjesztő értelemben veszi, skéri hódolatteljesen a képviselőházat, méltóztassék kimondani, hogy ezen valóban halaszthatlan kérdés — igenis halaszt­hatlan, mert minden egyes honpolgárnak minden­napi legbenső viszonyaiba vág — mielőbb elintéz­tessék. Tiszteletteljesen felkérem a t. képviselő­házat, méltóztassék a kérvényt a kérvényi bizott­sághoz utasitani. (Helyesíét.) Elnök: A kérvényi bizottsághoz utasittatik. Kovách László : T. ház! Heves vármegye tarna-völgyi dohánytermesztő 10 községe, neveze­tesen : Kápolna, Maklár, Deménd, Szerecsen, Kál, Verpelét, Al-Debrő, Fel-Debrő, Tófalu, Kompolt községek dohány-termesztői nevében van szeren­csém egy kérvényt beadni, melyben az ezen évre szóló dohányáraknak rajok nézve felettébb sérelmes leszállítását és a beváltáskor éveken át tapasztalt sérelmeket panaszolván, azoknak kegyes orvoslá­sáért esedeznek. Ezen kérvényt megbízatásom kö­vetkeztében is a t. háznak becses figyelmébe ajánl­ván, fentartom magamnak akkorra, midőn a kér­vényi bizottság e tárgyról jelentését beadja, a kér­vény tartalmát és indokait bővebben előadni és indokolni. Elnök : A kérvényi bizottsághoz tétetik át. Horvát Boldizsár igazságügyér : T. ház! Simonyi Ernő képviselő úr a jul. 4-dikei ülésben interpellatiót intézett hozzám. Ez interpellatio következő : „Mondja meg az igazságügyminiszter, vajon a királyi és hétszemé­lyes táblák birái a törvény és jelesen az 184 7 / s : III. t. ez. által megkívánt miniszteri ellenjegyi'.és mellett lettek-e bírói tisztökre s illetőleg méltósá­gukra kinevezve ?" Ezen interpellatióra, t. ház, azon választ van szerencsém adni, hogy mióta az igazságügy élén állok, egy kinevezés sem történt bírói hivatalra, mely nem az én befolyásom és ellenjegyzésem mellett keletkezett volna. Ellenben azon birói ta­gokra nézve, kik a múlt rendszer korában lettek ott alkalmazva, a miniszteri ellenjegyzés igen ter­1 mészetesen hiányzik. Hogy ez utóbbiakra nézve a miniszteri ellen­jegyzést mintegy utólagozzam, arra nem éreztem magamat hivatva sem a törvénynél fogva, sem az opportunitás tekintetéből. A t. interpelláló úr az 1848. III. t. ez. 3-ik szakaszra hivatkoxik, melynek értelmében ő fel­ségének semmiféle rendelete, parancsolata, kine­vezése nem érvényes, ha csak azt egyike a minisz­tereknek ellen nem jegyzi. Én is e törvényre hivatkozom, csak azon kü­lönbséggel, hogy felfogásom szerint e törvény szól I a jövőre, de nincs visszaható ereje a múltra nézve. Hivatkozom ugyanezen törvény 27-ik szaka­j szára, mely azt mondja, hogy a biróságok és ité­I lőszékek eddigi szerkezetökben a törvény további : rendelteiéig fentartandók, Hivatkozom az 1848-iki első magyar felelős minisztérium eljárására, mely a korábbi rendszer alatt alkalmazott bírákat szintén meghagyta ide­iglen a nélkül, hogy szükségesnek tartotta volna | ezekre nézve ujabb kinevezést eszközölni és ezen kinevezést miniszteri contrasignatióval ellátni. Ugy hiszem, t. ház ! hogy nem követtem rósz példát, midőn az 1848-ik évi első magyar felelős minisztérium eljárását tartottam szem előtt; de habár e. példa nem lebegett volna is szemem előtt: I még akkor sem követhettem volna más eljárást, í igen fontos okoknál fogva, melyeket a t. ház bizo­i nyoson méltányolni és helyeselni fog, ha szives i lesz azokat meghallgatni. (Halljuk!) Alig vettem át ő felsége magas bizalmából a j múlt évben az igazságügy vezetését : már első | pillanatban meg voltam győződve arról, hogy ; összes bírósági szervezetünk sem a kor követeimé-

Next

/
Thumbnails
Contents