Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-280

CCLXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Augusztus 7. 1868.) 503 leteket felállítsa, és mind azon intézkedéseket megtegye, melyek megkívántatnak és melyek egyátalában az egész gépezet előkészítésére múlhatatlanul szükségesek. Mondom, ezek még igen sok időt fognak igényelni, és ezek megtételét egy könynyen rövid idő alatt nem látom lehetőnek, és nem látom gyakorlati lehetőségét annak, hogy a most beállítandó ujonczokat már ezen törvényjavaslatok alapján lehessen besorozni. De ott áll egy másik tekintet is. Azt mondta Várady Gábor t. képviselőtársam, hogy hiszen az európai constellatiók annyira biztatók, annyira megnyugtatók, hogy tehát egyhamar a béke megzavarására gondolni nem kell, hogy azért azon csekély fogyatékot, mely mutatkozik a hadseregben, pótolni sem kell. En örömmel és megnyugvással vettem azon nyilatkozatokat, melyek a felől biztosítanak, hogy igenis, előreláthatólag a béke egyhamar megzavartatni nem fog, hogy a hazára az első pillanatban veszély nem hárul; de ha vannak tényezők, melyek ez állapotnak előidézésére befolyással voltak, én azt hiszem, hogy az egyes államoknak és különösen a mi államunknak harczkészültsége egyik ilyen tényezője ezen állapotnak. Szerintem egy pillanatig sem szabad beállani azon körülménynek, hogy seregünk hadképessége gyengítve legyen és sorai megfogyva legyenek, egy pillanatig sem engedhető meg, hogy azon 58 ezer ember, kik a hadseregből elbocsáttattak azzal a teljes hittel és bizalommal, hogy a törvényhozás egy pillanatig sem fog késni a hiányt pótolni, pótolva ne legyen. Én részemről, megvallom őszintén, t. barátom indítványához nem járulhatok, mert szükségét látom annak ez alkalommal, különösen azon kedvezményekkel, melyek szerint ezen most alkotandó törvénynek előnyei a most beállitandó ujonczokra is alkalmaztassanak, hogy a hadseregbeli fogyaték kipótoltassék. Részemről a törvényjavaslat elfogadása mellett szavazok. Vállyi JánOS: T. ház ! A szőnyegen levő törvényjavaslat ellenében előttem szóló t. barátom Várady Gábor nyilatkozatával annyiban, a menynyiben én is a jelen törvényjavaslatot elfogadni nem akarom és az ellen leszek bátor indítványomat beadni, találkozom. Azonban én nem állapodom meg egyedül azon kijelentésnél, hogy tárgyalás alá nem veszem, hanem arra nézve óhajtanám, hogy a ház határozatila g a következőket jelentse ki. (Olvassa:) „Ámbár a képviselőház által kiküldött bizottság megvizsgálva a kormányi előterjesztés indokait, a védrendszer törvényhozási utoa czélba vett megállapítása előtt szükségesnek mondja a kívánt mennyiségű ujonczállitást: de miután az országgyűlés a külügyek állásáról és a magyar ezredek állapotáról nem értesíttetett, és mivel sem a bizottság jelentéséből, sem más körülményekből nem láthaja, hogy olyan fenyegető veszély forogna fen, mely még a védrendszerre vonatkozó törvények életbe léptetéséig sem volna halasztható; sőt ellenkezőleg, mivel a veszély ily rendkívülisége iránt alapos kétséget támaszt azon körülmény, hogy a kormány még azon felvilágosító adatokat sem terjesztette a ház elé, melyek a közérdek koczkáztatása nélkül közölhetők lennének; de különben is tekintettel főleg arra, hogy oly haderő fentartása, mint a minő a létező osztrák sereg, hazai érdekeinkkel s törvényeinkkel, melyeknek csak egy önálló magyar hadsereg felelhet meg, ellentétes : a képviselőház tehát komolyan mérlegelvén a kettős felelősség súlyát, melyet e kérdés eldöntésénél érez, a törvényjavaslatot tárgyalás alá nem veszi." Azt hiszem, t. ház, most íelolvasott indítványom önmagát indokolja, következőleg bővebben indokolni szükségesnek nem látván, a ház pártolásába ajánlom. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a Vállyi János, Bobury Károly, C'sanády Sándor. Csiky Sándor és Deáky Lajos ádal aláirt indítványt.) Ivánka Imre: Várady Gábor barátom elmondván indokolásában az én indokaimat is, elállók a szótól. Andrásy Gyula gr. miniszterelnök: Néhány szóval akarok válaszolni arra, mit Várady Gábor igen tisztelt képviselő úr az ellen méltóztatott felhozni, hogy e törvényhozás jelenleg ideiglen a kivánt 38,000 ujonczot megajánlja. Azt méltóztatott mondani, hogy felteszi a kormányról, miszerint a kormány a 38,000 ujonczot csak azon feltevésben követelte most, inert meg volt győződve arról, hogy ezen törvényjavaslatok, melyeket a ház most elfogadott, csak hosszú idő múlva fognak keresztül menni, és igy nem akarta feltétlenül az ujonczok megajánlását, hanem csak vagy a törvények megszavazását, vagy az ujonczok megajánlását akarta a háztól kérni. Ezen állítás téves felfogáson alapul. Azon ujonczoknak, kiket a t. ház most meg fog ajánlani, már tavaszszal kellett volna besoroztatniok. Ez tehát semmi egyéb, mint a seregnek rendes pótlása, pótlása azoknak, kik vagy betegség vagy halál vagy hazabocsátás által a seregben azon üresedést okozták, melyet a rendes ujonczozás által szokás pótolni. A 88,000 ujonczmegajánlása szükséges tehát nem csak védelmi tekintetből, mire most különösebb szükség nincs, hanem először azért, hogy jövőre a seregben hézag ne támadjon; másodszor pedig azért, mert az ujonczok kitanitása az országnak érdekében áll, s érdekében áll az, hogy egy perczig se legyen az ország a nélkül, hogy a felállított