Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-280
* CCLXXX. OESZÁGOS a gabonát, takarodás pedig, midőn be is hordják. {Maradjon !) Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 15dik szakaszt.) Paiss Andor előadó: A központi bizottság részéről a 15-dik szakaszra nézve következő módo- | sitás !ajánltatik: e szakasz első sorában „ellenőr- i ségi" helyett: „ellenőrzési," „aratás után" helyett ! pedig: „őszszel" teendők. Elnök: Elfogadja a t. ház a 15-dik szakaszt . a központi bizottság által tett módosításokkal ? ; {Elfogadjuk!) A 15-dik szakasz a központi bizottság által tett módosításokkal elfogadtatik. Bujanovics Sándor jegyző {olvassa a 16dik szakaszt.) Ivánka Imre: T. ház ! Kérem itt a második bekezdésnek b) pontja végéhez hozzá tenni: „vagy módosítás esetében a tartalékból ide áttétetnek. Védelmi törvény 21-dik szakasza." Ez hivatkozás volna a védtörvény 21-dik szakaszának vég pontjára, mi itt kimaradt: kérem tehát, méltóztassanak oda tenni. (Atalános helyeslés.) Andrásy Gyula gr. miniszterelnök: j Beleegyezem. Bujanovics Sálior jegyző (olvassa Ivánka I Imre módositványdt) Elnök: Méltóztatnak beletétetni? (Elfogad-\ juk!) Tehát a 16-dik szakasz Ivánka Imre úr módosításával elfogadtatott. Bujanovics Sándor jegyző {olvassa a 17- j dík szakaszt) Paiss Andor előadó: A központi bízott, j ság esak egy irályi módosítást ajánl, hogy „tiszteivel" szó helyett tétessék: „tisztjeivel." {Helyes!) Elnök: Ha tehát elfogadni méltóztatnak, következik a 18-dik szakasz. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a 18szakaszt.) Pap Máté; E szőnyegen levő 18-dik szakaszra vonatkozólag bátorkodom egy módositványt tenni s a t. ház figyelmébe ajánlani, mely szakasz által a vezénynyelv határoztatik meg. E módositvány következő: A 18-dik szakasz első sorának ezen szavai után: „a honvédség vezénynyelve a magyar" a következő szavak igtattassanak be: „e mellett pedig azon zászlóaljak és illetőleg századi járásokban, melyekben a honvédek többségét más, nem magyar nemzetbeliek képezik, a vezényi nyelv ezek saját nyelve is." (Kit vezénynyelv nem lehet!) Ezen módositványom indokolására mindenekelőtt felhozom azt, hogy az által, ha a t. ház által elfogadtatnék, a nem magyar nemzetek, (Nem nemzetek, hanem nemzetiségek!) vagyis a nem magyar nemzetiségek igényeinek, kívánalmainak némi tekintetben elégjtétetnék, másfelől pedig a honvédek KÉVP. H. NAPLÓ 186 5 / B- IX. JLÉS. (Augusztus 7, 1868.) 497 saját nyelvükön való vezénylet mellett a magyar vezényletet is betanulnák, a szolgálat egyátalában hátramaradást nem szenvedhet, mésr akkor sem, midőn a zászlóaljak hadtestekké alakulnának. Továbbá ugy sem lehet egyedül a magyar vezénylet sikeres oly zászlóaljakban, melyekben a honvédek vagy átalában nem mag}'ar ajkúak, vagy azoknak többségét más uemzetiségbeliek képezik: mert akkor . . . (Zaj) Kérem, én azon öntudatból hozom föl ezt, hogy az által a t. ház előtt, felfogásom szerint oly körülményeket fedezek fel, melyek talán hasznosak lesznek . , . (Halljuk!) oly ellenszenv fog gerjesztetni azokban, a milyen gerjesztetett a magyar katonaságban akkor, midőn nem anyanyelvökön, hanem német nyelven vezényeltetek, s valamint ezeket a szolgálat iránt semmi lelkesülés nem buzdította, ugy azok is a szolgálat irányában semmi lelkesedéstől áthatva nem lehetnének. Valaki azt hozhatná föl ellenem, és illetőleg állitásom ellenében, hogy hiszen nem szükséges a saját nyelvökön való gyakorlás, mert hiszen ugy is meg fog nekik mag3 T aráztatni. Igenis ugy van. De én erre egyszerűen esak azon észrevételemet tehetem meg, hogy a magyar katonaságnak is megmagyaráztatott a német vezényszó, de azért a német eommaudót csak olyan néma jeleknek tekintette és általa semmi lelkesedésre nem buzdittatott. T. ház, csupán csak egyetlen egy körülményt vagyok bátor még módositványom támogatására fölhozni: azt, hogy ha a honvédek saját nyelvökön gyakoroltatnának, taníttatnának be, nem csak ők maguk a szolgálattevők, hanem a nép maga is ambitionáltatnék : mert abban megint annak jelét látnák, hogy nemzetiségűk igényeinek ezen utón is elég tétetni kívántatik. Többet hozhatnék még fel, hanem azt hiszem, szükségtelen, mert ha a t. ház magából a mődositványból és illetőleg az elősoroltakból módositványom ezélját nem találja helyes és üdvösnek, híjába hoznék fel bárminemű indokokat, mert azok csakugyan tekintetbe nem vétethetnének. Midőn tehát beszédemet bezárom, bátor vagyok módositványomat azon kéréssel átnyújtani, méltóztassék azt a t. ház figyelembe venni. KaCSkoviCS IgnáCZ : Előttem szólt képviselő urnák a magyar vezényszó elleni aggodalmát lehetne érteni, ha a törvényhozás azt mint újítást ma hozná be, érteném aggodalmát a nemzetiségeknek a jövő felett. De ez intézkedés nem uj, egyidejű az ország történetével. Az insurrectios Magyarország fő véderejét mindig magyarul vezényelték s csak az 1715-ben felállított állandó sereg 1 körül mutatkozott bécsi törekvések ellen volt szükség az 1741. XI. törvényczikket ismételni. 63
