Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-279

490 COLXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Augusztus 6. 1868.) csalódnak azok, kik a műveltséget a posteriori akarják a katonába becsepegtetni. Én azt hiszem, az osztó igazság azt követeli, hogy miuden bűntény egyenlő büntetésben részesüljön. Ezen büntetés nem egyenlőn illeti a bűntény elkövetőit, mert ha egyedül a műveletlen osztályú katonákat részesitendik ezen büntetésbea, akkor két részre kell osztanunk a katonákat, t. i. megbotozandók és meg nem botozandókra; de ha ez nem fog tétetni, akkor még igazságtalanabb, mert az egyik nem tűri el az ilyen büntetést, hanem inkább választja a százszoros halált, mig a másik azt 5 írtért is kiállja. Minden ember, ki önbecset érzi, csak azon esetben leend megnyugtatva, ha bizton tudja, hogy felébb valója, csak törvényszerűen járhat el, csak ennek értelmében szabhatja meg a büntetést. De most tekintsük, micsoda törvény rendelkezik a katona fölött. Bátor vagyok e tekintetben azon törvényt, mely erre vonatkozik, eredetiben, nehogy tán a fordítás által más értelme adassék, aMilitar Strafgesetz-Buch-ból felolvasni. Ennek 30. szakasza következően szól. (Olvassa): „Körperliche Züehtigung kaim als Strafe gegen die obligáté MannschaftmitEinschluss der Uuter-Offiiziere und gegen obligáté idilitar-Parteien von gleichem Rangé mit Ausschluss der Kadéten .... verhangt und als selbststandige Strafe statt des in diesem Gresetze angedrohtcn. nicht fünf Jahre übersteigenden Kerkerin Anwendunggebracht werden.Sie wird mit dem Stocke, an Jünglingen unterachtzehn Jalirenaber, wenn sie nicht zum streitbaren Standé gehören, und an Frauens-personen mit einer, aus Reibig gebundenen Ruthe vollzogen." Én azt hiszem most, midőn az átalános védkötelezettséget akarjuk behozni, a XlX-ik században Magyarország törvényhozása ezen törvényjavaslatot ugy, mint jelenleg van, nem fogja elfogadni, és ezen szabály alá nem fogja fiait, nem fogja rokonait adni. Andrásy Gyula gr. miniszterelnök: Nem az van a törvényben, hanem más van a törvényben ; a mit méltóztatott felolvasni, az nem ott van, a törvényben pedig egészen más van. Simonyi Lajos b.: Ezen törvény alatt állanak a katonák és ezen törvény értelmében béke idején is a verésbüntetést alkalmazni lehet. Ezt akartam kifejteni, azértolvasám föl a törvényezen szakaszát, mely határozottan erre vonatkozik. Én óhajtom, hogy béke idején ezen meggyalázó büntetésnek e hazának fiai kitéve ne legyenek. Kivételt tettem háború esetében azért, mert meggyőződtem a felől többek állítása következtében, hogy háború esetén csak bot- és halálbüntetés közt lehet választani, és azért meghagytam a botbüntetést háború esetére ; és itt még azon indok vezetett, hogy ezt háború esetére fen tartsam, hogy a t. ház készebb leend talán módositványomat elfogadni, melyet felolvastatni kérek. Horváth Lajos jegyző (olvassa Simonyi Lajos b. módositványát): „Az 54-ik szakasz második bekezdésének utolsó két sora ekkép lenne szerkesztendő : „Verésbüntetést egyedül háború alkalmával csak infamans esetekben szabad alkalmazni." Horvát Boldizsár igazságügyminiszter : T. ház ! Én nem tartom tanácsosnak, nem tartom kivihetőnek, hogy fenálló hadi törvényekben ily szórványosan tegyünk módositványokat. Én átalában már azt is anomáliának tartom, hogy nekünk alkotmányosan megállapított hadi törvényeink nincsenek ; de a melyek tényleg fenállanak, ezek nélkül nem lehetünk el. Gondoskodásomat kiterjesztettem arra, hogy a hadi törvények egyetértő'eg végleg megállapittassanak és azokat alkotmányos tárgyalás alá bocsássam ; de addig is nem volna czélszerü szórványosan módositványokat tenni ama hadi törvényekben, mert ezen módositványokat ki kellene terjeszteni az összes hadseregre. Hogy azonban a hadsereg egyes tagjaira más törvények álljanak, mint a hadsereg más tagjaira, ez, azt hiszem, nem felel meg a hadi fegyelem igényeinek. Elég addig, mig ez megtörténik, ha ki van mondva, hogy ezen büntetések csak iufamans esetekben használhatók. (Helyeslés a jobb oldalon.) Elnök : T. ház ! A Deák Ferencz képviselő ár által beadott módositvány, illetőleg indítvány még nem volt felolvasva. Az fog tehát felolvastatni. Horváth LajOS jegyző (olvassa Deák Ferencz módositványát.) Elnök : A szabályok szerint mindenekelőtt a szerkezetre kell szavazni, és ha a szerkezet nem fogadtatik el, akkor a 36-ik szakasz értelmében Deák Ferencz uj indítványa felett fog szavazás történni. Kérem tehát a képviselő urakat , a kik az 54-ik szakaszt az eredeti szerkezet szerint elfogadják, méltóztassanak felállani. (Nem áll fel senki.) A szerkezet nem fogadtatott el. Most következik a Deák Ferencz képviselő úr által beadott indítvány. Méltóztatnak kívánni, hogy az még egyszer olvastassékfel? (Nem!) A két első bekezdésre nézve van egy uj indítvány ; a harmadik bekezdés pedig maradna az eredeti szövegezés szerint. (Fölkiáltások : Az egész szakaszra szavazzunk Deák indítványa szerint !) Az első kettőre nézve fogom tehát a kérdést feltenni, hogy elfogadtatnak-e Deák Ferencz képviselő úr indítványa szerint ? Ghyczy Kálmán : Igen helyesnek találom a t. elnök úr eljárását, a mennyiben először is azon kérdést tűzte ki, hogy a szerkezet elfogadtatik-e vagy nem ? A szakasznak szerkezete elvettetvén,