Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-279

478 CCLXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Augusztus 6. 1868.) is, hogy tanintézetek legyenek, melyekben azok, kik akarnak és hivatást éreznek magokban, azon tudományokat alaposan megtanulhassák. Megemlítette előttem szóló Ivánka Imre kép­viselőtársam a Lndoviceum felállítását. Bátor va­gyok emlékezetébe hozni a t. háznak, hogy műit évi július lén én voltam szerenesés tenni indít­ványt eziránt, felszólitván a tiszt, hadügyért, hogy tegyen lépéseket a Ludoviceun életbe léptetésére. Azon kérdés függőben maradt, és megnyugvással is maradhatott függőben mindaddig, mig a jelen törvény végkép rneg nem állapittatik. Ha meg fog ezen törvény végkép állapíttatni, vegye t. minisz­terelnök úr, mintha megújítottam volna ezen inter­pellatiómat, s kérem, hogy erre vonatkozó igéretét beváltani méltóztassék. Eötvös József b. vallási miniszter: A mi tisztelt barátom Ivánka Imre képviselő úr in­dítványát illeti, én azt, hogy különböző taninté­zetekben a hadi tudományok is taníttassanak, nem tartom e törvénybe felveendőnek. Egyébiránt meg­győződésem szerint az ezen törvény elfogadásának szükséges következése : mert akár ki vezeti a ne­velés ügyét, annak kötelessége gondoskodni ar­ról, hogy a honpolgárok kötelességeik teljesítésére az iskolákban kellő kiképeztetést nyerjenek. Vala­mint tehát én, a mig ezen hivatalban leszek, köte­lességemnek fogom ismerni, hogy mihelyt az átalá­nos hadkötelezettség elve egyszer kimondatott, nem csak a hadi tudományokra, hanem a népisko­lákban a hadgymnastikára is (Elénk helyeslés) kel­lő figyelem fordíttassák, ugy meg vagyok győződ­ve , hogy ezt kötelességének fogja tartani mindaz, ki a köznevelés vezetésével megbízatott e hazában, a melyben az átalános védkötelezettség az alkot­mány alapelvét képezi. Zichy Nándor gr.: Tiszt, ház ! A jelen tör­vényjavaslathoz nem vala szándékom módositvá­nyokkal járulni: mivel ezen törvényjavaslatokat egész átalánosságban kívánom csak elfogadni. El­fogadom pedig azért, mivel két oly elvet látok ben­nük letéve, a melyet sajátomnak vallok. Egyike az átalános honvédelmi kötelezettség; másika a né­pies és nemzeties elem érvényesitése a hadseregben, mely a maga körében, a speciális magyar szerke­zetben leli kifejezését. Másrészt azonban olyannak látom még ezen törvényjavaslatot, mely még kielégítő és erélyes honvédelmet magában nem biztosit, és a melyhez csekély véleményem szerint lényeges módosítások­nak kellend járulniok, melyek helyi és sajátságos viszonyainkból lesznek meritendők. Ez érdekben most már módositványokat ten­ni, részint elégtelennek érzem magamat, részint pe­dig azokat most már talán helyökön levőknek sem találnám. A jelen discussio azonban oly helyzetbe hoz, melyben szavazni nem tudnék a nélkül, hogy egyéni nézetemet módositványban ki ne fejezném. Előadásomnak rövidítése kedveért csak azt jegyzem meg, hogy speciális indokolást ezen mó­dositványomnak nem adok, minthogy a mi benne specialiter indokolandó, az előttem szóló Tisza Kálmán képviselő úr előadásában foglaltatik. A mi azonban az 6' inditványából módositványomban nem foglaltatik, azt olyannak kérem tekintetni, a mi nézetemmel meg nem egyez, vagy a mit jelen­leg alkalmazhatónak nem tartok. Vagyok bátor módositványomat beadni. Horváth LajOS jegyZő (olvassa Zichy Nán­dor gr. módositcányát): „A törvényjavaslat 21. szakasza helyébe teen­dő: „21. szakasz. Belföldiek, kik a képesség oly fokán állanak, mely valamely főgymnasiumban, valamely főrealtanodában, avagy ezekkel egyen­vagy más magasabb rendű tanintézetben végzett tanulmányoknak megfelel, s erre nézve magukat jogérvényes bizonyítványokkal igazolni képesek; valamint mindazok, a kik rendes és nyilvános ta­nulók sorába tartoznak, erkölcsi jómagaviseletü­ek, s a fő tantárgyakból jó osztályzatot nyertek : az illető minisztérium javaslatára mint évi önkén­tesek léphetnek hadi szolgálatba, mely idő tarta­ma alatt ruházati, felszerelési és élelmezési költsé­geik a közös hadügyi költségvetésből fedeztetnek ugyan, a mennyiben azonban saját kivánatukra a lovasság közé soroltatnának, magok költségén tar­toznak lovat szerezni, és annak felszerelését és tar­tását megfizetni." „Mely tanintézet" bekezdéstől ezen egész fe­jezet marad, azt pedig a 4-ik követi közvetlenül, mely ezen szókkal kezdődik: „Ha ezen önkén­tesek." Hollán Ernő: T. ház! Ha van intézkedés, mely ezen törvényjavaslatnak fényoldalát képezi, ugy én azt hiszem, azon gondoskodás, azon intéz­kedés az, mely e szakaszban foglaltatik. Megvál­tom őszintén, ezen egész törvényjavaslat bármely szakaszára nézve támadást inkább vártam volna, és legkevésbbé vártam, hogy támadás intéztessék épen ezen szakasz ellen. A midőn az egész tör­vényjavaslat azon szabadelvű intézkedésből és eszméből indul ki, hogy az átalános védkötelezett­séget állapítja meg, minden megváltási, minden mentségi intézkedés nélkül: akkor, megvallom őszintén, a tudománynak és haladásnak hódol, midőn kifogást tesz azokra nézve, kik a tudomány­nak szentelik idejüket, kik a kiképeztetés végett magasabb tanintézetekben eíszánvák idejüket töl­teni, azoknak módot nyújt, hogy a fegyverviselés kötelezettségét könnyebben viseljék. Három kifogás tétetett. ' A mi az elsőt illeti, hogy t. i. bizonyos qua-

Next

/
Thumbnails
Contents