Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-279

4 70 CCLXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Augusztus 6. 1868.) KaCSkovlCS IgnáCZ: Én, t. ház, szívesen járulnék az indítványhoz, és megvallom, ebben elöhaladást látnék, ba meg nem volnék győződve, hogy még a jelen körülmények közt is, midőn oly nagy és annyi áldozatokat hoztunk, ily jogokat, ily előlépéseket keresztülvinni még a bizalmat biró minisztériumnak sem áll tehetségében. Tehát kénytelen vagy ok azt, nehogy a mi a törvényjavas­latban jótétemény van, elessék, fentartani, és hivat­kozni azon törvényekre, melyek e részben jogain­kat megóvják; és mivel épen előttem szóló azt monda, hogy azon törvényekben egyenesen csak ő felsége tetszésére van bizva, vajon inikép fognak a tisztek alkalmaztatni, engedje meg, hogy hi­vatkozzam ugyanazon törvényekre, nevezetesen az 1792. IX., 1823. VII. törvényczikkre, mely nem csak ő felsége tetszésére hagyja, a mint most mondatott, hanem határozottan ezt mondja: „sua majestas sacratissima eam initura est rationem, ut servata proportione aequa querulandi ansa tollatur." Tehát kimondja, hogy ő felsége oly intézkedéseket fog tenni, melyek szerint a magyar hadseregben és osztrák hadseregben szolgáló tisz­tek közt a számarány teljesen megtartassék. En azt hiszem, hogy ez a jelen törvény állal nem lesz eltörölve, és azoknak, kiknek kötelessége a tör­vényt végrehajtani, ügyelni fognak arra, hogy azon törvényt, mely eddig soha sem lépett életbe, most, midőn felelőséggel tartoznak a létező és el nem törölt törvények végrehajtásáért, életbe fogják léptetni. Luzsénszky Pál b.: Bátor vagyok a t. házat figyelmeztetni, hogy igenis nekünk érde­künkben áll arra figyelni, hogy hazánk fiai el ne nyomassanak a hadseregben. Méltóztassék csak egy kis figyelemmel kisérni azt, hogy hajdan mennyi magyar proprietárius óbesterek, főtisztek voltak, s hogy ritka huszárezred volt, melynek tulajdonosa Dem magyar lett volna. Nézzük a ké­sőbbi időket: addig szekírozták a tiszteket, s addig akadályozták az előléptetésekben, hogy valóság­gal az, kiben egy kis érzület volt, nem maradha­tott a hadseregben. Annálfogva igen szükséges arra figyelmeztetni a kormányt, hogy méltóztassék oly intézkedéseket tenni, mik által ezen visszaélés megakadályoztassák. Elnök: Kérem a képviselőket, akik a 16­dik szakaszta központi bizottság által indítványba hozott kihagyással elfogadják, méltóztassanak fel­állani. (Megtörténik.) A 16-dik szakaszt a ház el­fogadta. Következik a 17-dik szakasz. Horváth Lajos jegyző (olvassa a ll-dik szakaszt.) Bujanovics Sándor előadó: A központi bizottság következő naódositványt hoz javaslatba. A 17-dik szakasz 5-dik bekezdése első sorának i végén kihagyandó e betű: „s", s helyette e sza­j vak írassanak: ),vagy törvényesített." Ugyan­ezen szakasz 10-dik bekezdésének 2-dik sorában e helyett: „czimét feladja, vagy annak* ez írandó: „czime idő közben megszűnt, vagy a ki annak." Vuchetich István: T. ház! Megvallom, hogy a katonákat mint a honnak és szabadság­nak védőit tisztelem, és hogy a hős tetteket, a me­lyeket nemzetünk véghez vitt, és azon babérokat, melyeketa harczi téren aratott, gyönyörrel és szel­lemi élvezettel olvastam és tanulmányoztam ; de épen ugy megvallom, hogy azon óhaj támadt keb­lemben, bárcsak enyésznék el azon idő, a mely­ben a jog helyett a hatalom, a szabadság helyett a zsarnokság, a békegyümölcsök élvezése helyett a i harczi moraj uralkodik. De félek, hogy ezen pium desiderium, mely nem csak az én, hanem valamennyiünk keblében honol, sokára fog teljesedni.Ezt mutatja az úgyneve­zett civilizált Európa mostani állapotja. Éjszaktól délig, kelettől nyugatig fegyverben állanak a nemzetek és békeigérések és kötések tartama alatt a kormányok azon törik fejőket, hogy mi módon lehetne még tökéletesebb öldöklő fegyve­reket feltalálni, mikép lehetne azon alkalmat meg­ragadni, a szerződéseket megszegni, miként a né­pek és nemzetek nyugalmát megzavarni. Termé­szetes, - hogy ezen körülmények között, midőn majdnem az egész Európa, a római költő szavai szerint, incedit super ignes suppositos cineri doloso, I hazánk és vele együtt Ausztria tétlen néző nem I maradhat, hanem akarva vagy nem akarva sorakoz­nia kell, hogy minden lehetőségre készen állva a veszedelmet magától elháríthassa. E végett a tör­vényjavaslat ellen fel sem szólaltam, hanem mint mulum necessariumot, mely az egész országból kaszárnyát csinált, mint az elháritatlan körülmé­nyek s idők postulatumát, elfogadom. l)e minda­mellett, t. ház, el nem hallgathatom aggodalmamat az iránt, hogy azon áldozatok mellett, melyeket ho­zunk, olyakat is foglal az előttünk fekvő törvény­j javaslat magában, melyeket hoznunk nem lehet. A 3-dik szakasz szól azon időről, mely meg­kivántatik, hogy a katonáskodás kezdetét vegye. Az életkor e stádiumában a legtöbb ifjú, kiagymna­siumi és reáltanodái tudományoknak szentelte idejét, azon állapotban találja magát, hogy sáfár­kodásáról számot adjon, hogy az érettségi vizsgát letegye. És mi történik vele ? Az előttünk fekvő 3-dik szakasz azt rendeli, hogy az ifjú, ki a 20­dik évet elérte, oda hagyva és félbe szakítva pályá­ját, a hadi játékokkal és fegyverforgatással töltse idejét. A 21-dik szakasz szerint pedig egy évi activ szolgálat lefolyta után megengedtetik, hogy az elhagyott pályát, folytassa. T. ház ! Alkalmam volt 8 évi tanároskodásom

Next

/
Thumbnails
Contents