Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-279
4 70 CCLXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Augusztus 6. 1868.) KaCSkovlCS IgnáCZ: Én, t. ház, szívesen járulnék az indítványhoz, és megvallom, ebben elöhaladást látnék, ba meg nem volnék győződve, hogy még a jelen körülmények közt is, midőn oly nagy és annyi áldozatokat hoztunk, ily jogokat, ily előlépéseket keresztülvinni még a bizalmat biró minisztériumnak sem áll tehetségében. Tehát kénytelen vagy ok azt, nehogy a mi a törvényjavaslatban jótétemény van, elessék, fentartani, és hivatkozni azon törvényekre, melyek e részben jogainkat megóvják; és mivel épen előttem szóló azt monda, hogy azon törvényekben egyenesen csak ő felsége tetszésére van bizva, vajon inikép fognak a tisztek alkalmaztatni, engedje meg, hogy hivatkozzam ugyanazon törvényekre, nevezetesen az 1792. IX., 1823. VII. törvényczikkre, mely nem csak ő felsége tetszésére hagyja, a mint most mondatott, hanem határozottan ezt mondja: „sua majestas sacratissima eam initura est rationem, ut servata proportione aequa querulandi ansa tollatur." Tehát kimondja, hogy ő felsége oly intézkedéseket fog tenni, melyek szerint a magyar hadseregben és osztrák hadseregben szolgáló tisztek közt a számarány teljesen megtartassék. En azt hiszem, hogy ez a jelen törvény állal nem lesz eltörölve, és azoknak, kiknek kötelessége a törvényt végrehajtani, ügyelni fognak arra, hogy azon törvényt, mely eddig soha sem lépett életbe, most, midőn felelőséggel tartoznak a létező és el nem törölt törvények végrehajtásáért, életbe fogják léptetni. Luzsénszky Pál b.: Bátor vagyok a t. házat figyelmeztetni, hogy igenis nekünk érdekünkben áll arra figyelni, hogy hazánk fiai el ne nyomassanak a hadseregben. Méltóztassék csak egy kis figyelemmel kisérni azt, hogy hajdan mennyi magyar proprietárius óbesterek, főtisztek voltak, s hogy ritka huszárezred volt, melynek tulajdonosa Dem magyar lett volna. Nézzük a későbbi időket: addig szekírozták a tiszteket, s addig akadályozták az előléptetésekben, hogy valósággal az, kiben egy kis érzület volt, nem maradhatott a hadseregben. Annálfogva igen szükséges arra figyelmeztetni a kormányt, hogy méltóztassék oly intézkedéseket tenni, mik által ezen visszaélés megakadályoztassák. Elnök: Kérem a képviselőket, akik a 16dik szakaszta központi bizottság által indítványba hozott kihagyással elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A 16-dik szakaszt a ház elfogadta. Következik a 17-dik szakasz. Horváth Lajos jegyző (olvassa a ll-dik szakaszt.) Bujanovics Sándor előadó: A központi bizottság következő naódositványt hoz javaslatba. A 17-dik szakasz 5-dik bekezdése első sorának i végén kihagyandó e betű: „s", s helyette e szaj vak írassanak: ),vagy törvényesített." Ugyanezen szakasz 10-dik bekezdésének 2-dik sorában e helyett: „czimét feladja, vagy annak* ez írandó: „czime idő közben megszűnt, vagy a ki annak." Vuchetich István: T. ház! Megvallom, hogy a katonákat mint a honnak és szabadságnak védőit tisztelem, és hogy a hős tetteket, a melyeket nemzetünk véghez vitt, és azon babérokat, melyeketa harczi téren aratott, gyönyörrel és szellemi élvezettel olvastam és tanulmányoztam ; de épen ugy megvallom, hogy azon óhaj támadt keblemben, bárcsak enyésznék el azon idő, a melyben a jog helyett a hatalom, a szabadság helyett a zsarnokság, a békegyümölcsök élvezése helyett a i harczi moraj uralkodik. De félek, hogy ezen pium desiderium, mely nem csak az én, hanem valamennyiünk keblében honol, sokára fog teljesedni.Ezt mutatja az úgynevezett civilizált Európa mostani állapotja. Éjszaktól délig, kelettől nyugatig fegyverben állanak a nemzetek és békeigérések és kötések tartama alatt a kormányok azon törik fejőket, hogy mi módon lehetne még tökéletesebb öldöklő fegyvereket feltalálni, mikép lehetne azon alkalmat megragadni, a szerződéseket megszegni, miként a népek és nemzetek nyugalmát megzavarni. Természetes, - hogy ezen körülmények között, midőn majdnem az egész Európa, a római költő szavai szerint, incedit super ignes suppositos cineri doloso, I hazánk és vele együtt Ausztria tétlen néző nem I maradhat, hanem akarva vagy nem akarva sorakoznia kell, hogy minden lehetőségre készen állva a veszedelmet magától elháríthassa. E végett a törvényjavaslat ellen fel sem szólaltam, hanem mint mulum necessariumot, mely az egész országból kaszárnyát csinált, mint az elháritatlan körülmények s idők postulatumát, elfogadom. l)e mindamellett, t. ház, el nem hallgathatom aggodalmamat az iránt, hogy azon áldozatok mellett, melyeket hozunk, olyakat is foglal az előttünk fekvő törvényj javaslat magában, melyeket hoznunk nem lehet. A 3-dik szakasz szól azon időről, mely megkivántatik, hogy a katonáskodás kezdetét vegye. Az életkor e stádiumában a legtöbb ifjú, kiagymnasiumi és reáltanodái tudományoknak szentelte idejét, azon állapotban találja magát, hogy sáfárkodásáról számot adjon, hogy az érettségi vizsgát letegye. És mi történik vele ? Az előttünk fekvő 3-dik szakasz azt rendeli, hogy az ifjú, ki a 20dik évet elérte, oda hagyva és félbe szakítva pályáját, a hadi játékokkal és fegyverforgatással töltse idejét. A 21-dik szakasz szerint pedig egy évi activ szolgálat lefolyta után megengedtetik, hogy az elhagyott pályát, folytassa. T. ház ! Alkalmam volt 8 évi tanároskodásom
