Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-279
CCLXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Augusztus 6. 1868.) 471 ideje alatt a tanügyi állapotot, tanulmányozni, s meggyőződésem ellen cselekednék, ha a t. ház előtt az e szakba vágó tapasztalataimat elhallgatnám, melyek talán ez ügy felderítésére szolgálhatnak. Hazánk legtöbb jó reményű ifjai, miután az elemi iskolákat elvégezték, a gymnasiumba 1 épnek át, hogy a szükséges tudományokkal meggazdagodva és az által képesitve e hazának szolgálatot tehessenek. Sok fáradságba, sok küzdelembe kerül a tudományok megszerzése, ezt mindenki a t. házban tudja ; de annál erélyesebben, annál nagyobb hévvel fog hozzá a fiatalság, ha abban a meggyőződésben van, hogy a küzdelmi idő alatt semmi más befolyás nem vonhatja el pályájától, sokkal nagyobb áldozatot készek a szülők hozni, ha azon öntudatban taníttatják fiaikat, hogy semmi zavaró körülmény nem fogja a pálvabevégzést lehetetleniteni. Azon ellenvetés, hogy a törvényjavaslat nem czéloz erre, és hogy nem ad okot ezen aggodalomra, engem meg nem nyugtathat, mert meg vagyok győződve, hogy száz eset közt 80 leend, a melyben a 8-dik osztályú gymnasialis hallgatók a 20-dik évet meg fogják haladni, annál inkább most, miután az általam és mindnyájunk által mélyen t. és bölcs cultusminiszteriink ujabb iskolai terve szerint a gymnasium nem 8. hanem 9 osztályból fog állani. (Zaj. Dologra!) minek következtében minden 8-dik vagy 9-dik évi hallgató abban a szerencsétlen helyzetben leend, hogy pályájától elvonva, eg3" uj és talán hivatásán és kedve elleni pályára kényszerítve, legtöbb esetben tanulmányai bevégeztétől el fog üttetni. Mennyi család reménye meg fog hiúsulni, mennyi fiatal erő elpazaroltatni, csak az tudja, ki a fiatal emberek könnyű gondolkozási módját ismeri. De ép oly kevéssé nyugtat meg a 21-dik szakasz, mely az egy év activ szolgálat után tanulmányai folytatását kegyesen megengedi. Nem pedig azért, mert meg vagyok győződve, hogy a fiatal ember, ki a tanulást oda hagyta, ki a kaszárnyában a neveletlen, legtöbbnyire a földmivelő osztályból toborzott katonák között folytonos fegyvergyakorlást és más, a nem müveitosztály által kedvelt mulatságokat és egyebeket lát és azt kban a collegialitás végett maga is részt vesz, bátran mondom, képtelen leend azon nyugodtsággal, azon odaadással és azon szeretettel visszatérni a tanulmányokhoz, azokat megszeretni,mintaztkülönbenatudományok fontossága és nehézsége megkivánja és magával hozza. Azon látszólagos előny, hogy a 20 éves gymnasialis tanuló maga választhatja meg az ezredet, a melybe belépni akar, és hogy ez által azon ezredet választhatja, a mely tanulási helyén tá- | boroz, a dolgon nem változtat. Meg vagyok győződve, t. ház, hogy a ki tudja, hogy mennyi tantárgyat kell a mostani rendszer szerint tanulni, a ki tudja, hogy hetenkint 6 — 8 ocupatiót kell irni, hogy praeferenter exact tudományok tanulása sok időt igényel, hogy mindamellett exercirozni is kell, az be fogja látni, hogy a katonáskodás és gymnasiumi tanulás incompatibilis dolgok. A mondottakat a t. ház figyelmébe ajánlva, kérem a t. házat, méltóztassék ez ügyben azon bölcseséggel intézkedni, melylyel minden fontos esetekben intézkedni szokott, annál inkább, mert maga az absolut kormány is belátva a dolog fontosságát, méltányosabban járt el, mint az előttünk fekvő törvényjavaslat, s pedig azért, hogy a fiatalság, mielőtt iskoláit elvégezte , ne kényszeríttessék más pályára lépni, mely lehetetlenné teszi, hogy tanulmányait tovább folytassa. Esedezem továbbá azért is, mert a 17-dik szakaszban vannak esetek, a melyekben az egyesek a katonakütelezettségtől felszabadittatnak. Kérem tehát ezen kiváltságot a gymnasialis tanulókra is kiterjeszteni, annál inkább, mert nem követelek többet, mint hogy a gymnas : alis és reáltanuló ifjúság legalább addig a tanálmányoktól el ne vonassák és hadi gyakorlatra ne szoríttassák, mig a 8dik vagy 9-dik osztályt be nem végezte, vagy respectivc az érettségi vizsgát le nem tette. Horváth Lajos jegyző (olvassa Vuchetieh István módusitványát): r A 17-dik szakaszban azon három eset elősorolása után, melyekben a honvédségbe való belépés kötelezettsége alól ideiglenesen mentesek megneveztetnek, tétessék a következő 4-dik eset: „azon gymnasiumi és reáltanodái nyilvános, rendes tanulók, kik a 20-dik évet elérték, addig, mig az előbbiek az érettségi vizsgálatot le nem tették, az utóbbiak pedig ;; tanfolyamot el nem végezték." Luksich Bódog: T. ház! (Zaj. Halljuk!) A 17-ik szakaszban oly mentességek foglaltatnak, melyek a család fentartása érdekében megállapittattak. Ezen mentességek közé szeretném bevétetni az egyetlen vöknek felmentését is a hadkötelezettség alól, azon egyetlen vöket t. i., kik ugyanazon kötelességet tartoznak teljesíteni, a mely az egyetlen fiuknak feladata. Ezt pedig azért különösen a jelen átmeneti időszakban, mert vannak a most állitás alá jövendő három korosztálybeli ifjak közt házas emberek, és vannak ezen házas emberek közt olyanok, kik mint egyetlen vők tartoznak egész családokat fentartani. Ugy gondolom, a közigazság követelményét teljesítsük, midőn ezen egyetlen vöknek a katonaság alóli felszabadítását elfogadjuk. Ajánlom ebbeli módositványom elfogadását. (Helyeslés.) Horváth Lajos jegyző (olvassa Luksich B6-
