Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-260

CCLX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 11. 1868.) 29 vitetni, de ezen bizottság munkálatának semmi eredménye nem lett. Ugyan az 1865-dik évi decz. 25-én kelt leiratban az mondatik, hogy az unió kérdésének megoldása a közjogi ügyek, a nemzetiségi kérdés, az administrationális ügy és más abban emiitett ügyek szerencsés megoldásától tétetik függővé. Továbbá ugyancsak az 1867-dik évi június 20-ki leiratban kimondatott, hogy most már, mintán a közjogi ügyek kérdése meg lett oldva, az uniónak kérdése megoldása a magyar országgyűlésen eszközölhető. Történt-e ez? Szerintem nem. Azért kérdem t. képviselő Tisza László urat: mondja ínég, mily törvény alapján tetszik azt mondani, hogy Erdély — szemben a történelemmel és Erdélyt illető sarkolatos törvényekkel — ötödik kerülete Magyarországnak? mert arra nézve törvény nem hozatott, s a kormánjmak sem törvényjavaslataiban, sem rendeleteiben fel nem találom, hogy Erdély ötödik kerületnek neveztetett volna. Ennélfogva tettem ezen észrevételemet, és miután Tisza László követtársam a felelettel adós marad, pártolom Hosszú József indítványát. Babes Vincze : T. képviselőház ! Előrebocsátom, hogy meggyőződésem szerint nagyon bajos tüzetesen szólani a szőnyegen levő kérdéshez, már azon oknál fogva is,mert akárhogy veszszük, ez tisztán erdélyi kérdés, mert csak Erdélyben létezik fejadó, és mert az unió kérdése még megoldva nincsen. Megvallom, nagyon szerettem volna, ha az unió kérdése ugy, mint eleinte mondva volt, emez sitványában azt nem kívánta, hogy a fejadó által támadó hézag, illetőleg hiány a földadó fölemelése által pótoltassék ki. Én is azt tartom, mint előttem szólott egy másik igen t. képviselőtársam nyilatkozott, hogy ez, t. i. a hiánypótlás, olyan kérdés, melyről majd akkor szólunk, ha szőnyegre kerül. Jelenleg csak arra szorítkozom, hogy én magam részéről a magyar adónemek közt egyátalában ily erdélyi fejadónemet el nem fogadok. Rannicher Jakab: Azok után, a miket Hosszú képviselőtársam elmondott, tüzetesebben nem szólok a tárgyhoz, és pedig azon okból, mivel e törvényjavaslat érvénye csak a folyó évre terjed ki, és azon reményben vagyok, hogy a törvényhozás józan nemzetgazdsági elvektől vezettetve Erdélyben a- mostanában még fenálló, sok tekintetben bonyolódott és az igazsággal meg nem férhető adózási rendszerbe kiegyenlítő rendet fog hozni. Azokra, a miket Grál képviselőtársam mellékesen jónak talált előhozni, még elég alkalmunk lesz annak idejében és annak helyén visszajönni. {Helyeslés jobbról.) Lónyay Menyhért pénzügyér: T. ház! ügy hiszem, a t. ház velem egyet fog érteni abban, hogy mind a czélszerü pénzügyi rendszer, mind a terhek igazságos és méltányos felosztása követeli, hogy egy és ugyanazon államban minden adózó egyformán és egyenlő mérvben fizesse adóját ; s ugy Íriszem, a törvényhozásnak feladata lesz ezen elvet minden következményeivel együtt országgyűlés első teendői közé soroltatott és meg- I mentül előbb érvényesíteni. oldatott volna, mert akkor talán jogosultabban lehetne hozzászólani ezen kérdéshez is. így azonban kijelentem, hogy nem vagyok egy véleményben azokkal, kik azt tartják és követelik, hogy az indemnity alapján lehetett és kellett volna a kormánynak Erdélyre nézve tabula rasat csinálni. Ezen véleményt egyátalában nem pártolom, és azt gondolom, hogy addig, mig az unió kérdése kellőleg megoldva nem lesz, a kormánynak ama nyilatkozott egyoldalú kivánalom szerint eljárnia nem szabad. Én ezen jelen kérdéshez, t. i. a fejadó kérdéséhez nem mint erdélyi kérdéshez, mert ehhez nem mernék most szólani , hanem átalában mint egyik adóügyi kérdéshez csak annyit vagyok bátor részemről kijelenteni, hogy óhajtom, hogy a magyarországi adók között ne szereAzonban a tapasztalás, sőt a t. háznak eddigi határozatai is azt bizonyítják, hogy ezen átalánosságban helyes, igazságos és méltányos elvnek minden következményeiben való azonnali keresztülvitele lehetőnek nem mutatkozik. Tanúsítja ezt a többek közt azon törvény is, melyet méltóztattak hozni a sóról és földadóról. Magam is már egy ;előbbi alkalommal, t. i. midőn szerencsém volt az adóról szóló törvényjavaslatokat benyújtani, nyilvánítottam , hogy igazságtalannak és helytelennek tartom , hogy átalában a személyes kereseti adó az országnak egyik részében különböző mérv szerint súlyosabban, másik részében kevésbbé súlyosan van kimérve. De nem csak ezt nyilvánítottam, hanem azt is, hogy átalában minden személyes kereseti adó, mind Magyarországban, mind Erdélyben, bármiképen neveztespeljen olyan adónem, mely a művelt világban már I sók is, a fejadó természetét viseli magán, és miután nem létezik sehol sem, és épen csak ezen okból a mellett szavazok, hogy az ne a jövő évre, hanem rögtön töröltessék el adónemeink közül és pótoltassék más észszerű, a kor szelleméhez idomított adóval, annál inkább, mert indítványozó Hosszú József képviselőtársunk, legalább mint én értettem, módoa fejadó-természetü adóknak fentartását nem tartom czélszerünek : ennélfogva szükségesnek vélem, hogy, nem csak Erdélyben, hanem Magyarországban is, ezen adó változás alá jöjjön. (Helyeslés.) A mi illeti a központi bizottság javaslatát, az megegyezik saját nézetemmel Ezen átmeneti év-