Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-260

30 CCLX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 11. 1868.) ben kénytelenek voltunk sok intézkedést a múltból meghagyni; s ezek közé tartozik az Erdélyben levő személyes kereseti adó, illetőleg fejadó, mely még az 1848 előtti éveknek maradványa. Már azon időszakban is Erdélyben sokkal súlyosabb volt a fejadó, mint Magyarországban. Ezen segí­teni kell mentül előbb, annyival inkább, mert ezen adónem leginkább a szegényebb osztályú lakossá­got terheli; és egész készséggel fogadom el azt. mit a központi bizottság véleményében nyilvání­tott, és a t. ház előtt kijelentem, hogy a jövő évre kivetendő adókra nézve behozandó előterjeszté­semben erre figyelemmel leszek. Azonban, t. ház, vajon azon általam teendő javaslatban a központi bizottság által használt ki­fejezés értelmének fogok-e megfelelhetni? az iránt jelenben határozottan nem nyilatkozhatom, miután a központi bizottság azon véleményben van, hogy Erdélyben a jelenleg Magyarországban létező személyes kereseti adó hozassék be. Ha időnk lesz és ennélfogva a törvényhozás eszközölheti : ugy hiszem, a jövő évben már eszközölnünk kell, hogy mind Magyarországra, mind Erdélyre nézve neve­zetes reform hozassék be a személyes kereseti adó­nál, még pedig oly módon, hogy a mennyire lehet, a fejadó is mindinkább a jövedelmi adó természe­tét viselje magán. (Helyeslés.) Tehát azon ígéretet, ugy a mint formulázva van, el nem fogadhatom : mert a mennyiben az idő engedi, igyekezni fogok, hogy ezen kérdésnek bővebb tanulmányozása folytán mind Magyarországra, mind Erdélyre nézve oly adózási rendszert hozhassak javaslatba, mely az igazsággal és helyes pénzügyi elvekkel össze legyen egyeztethető, s ezen, a nép bizonyos osztá­lyát aránytalanul terhelő adó más czélszeriibb s a viszonyoknak megfelelőbb rendszer által váltás sék fel. Midőn ezen Ígéretet teszem, bátor vagyok a t. házat kérni, hogy miután jelenleg az általam szükségesnek vélt válatoztatásokat eszközölni nem lehet, méltóztassék a szerkezetet, ugy a mint van. elfogadni. (Elfogadjuk!) HOSSZÚ József: Mint indítványozónak jo­gom van még egyszer szólani. Ha valaki elolvassa Grál János t. képviselő­társam beszédét, de az enyémet nem: akkor azon téves következtetésre jöhet, mintha én azt mond­tam volna,hogy az Erdélyben jelenleg 600,000 frtot tevő deficit a földadóra vettessék. Ezt én nem mondottam, ezt visszautasitom. A mi a másodikat illeti: miért nem fogadom el a központi bizottság javaslatát? erre csak azt mondhatom, hogy ő felsége 1865-ben márczius 27-én tulajdon keze Írásával biztosította Erdélyt, hogy afenálló földadót csak 1866. évig fogja ér­vényben tartatni. íme. már 1868-ban vagyunk és még mindig érvényben van. Elhiszem, hogy a pénzügyminiszter urnák legjobb szándéka van, hogy ezt jövőre nézve eltörölje; de arról nem va­gyok biztosítva, hogy nem fognak-e ismét oly dol­gok előállani, melyek a legjobb akaratot is meg­; gátolják. Azért ajánlom módositványomat. Elnök : Szólásra felírva senki sem levén, a ! felolvasott szakaszra méltóztassanak szavazni, tud­domásul és minden esetre jegyzökönybe vévén a miniszter úr nyilatkozatát. Azon t. képviselő urak, kik a szerkezetet elfogadják, méltóztassanak fel­állni. (Megtörténik.) Most méltóztassanak felállni j azok. kik el nem fogadják. (Megtörténik.) A több­! ség a szerkezetet elfogadja. Csengery Imre jegyző (olvassa a 2-dik sza­kaszt.) Elnök : Méltóztassanak ezen szakaszban az „adóknak" szóból a „k" betűt kitörölni, mert igy 1 kell neki állni: „adónak," nem pedig „adóknak. a Csengery Imre jegyző (olvassa a 3-dik sza­kaszt) Elnök: Elfogadja a t. ház? (Elfogadjuk!) Ennélfogva a 3-ik szaké sz is elfogadtatott. E törvényjavaslat részletesen elfogadtatván, a végleges megszavazásra a holnaputáni nap tűze­tik ki. Következik a közadók kivetése. befizetése, | biztositása, behajtása és a pénzügyi törvényszékek ! felállítása iránti törvényjavaslat tárgyalása.. PaiSS Andor jegyző (olvassa a t'örvényjavas­j latot '). Csengery Imre jegyző (olvassa a Vll-ikosz­! tály kiUöii véleményét 2 ). Kethelyi József előadó (olvassa a központi I bizottság jelentésének átaldnos részét 3 ). Tisza Kálmán : T. képviselőház! Kétséget nem szenved, hogy a törvényhozásilag megállapított adó kivetéséről és behajtásáról, s az ezen körben föl­merülhető visszaélés meggátlása, illetőlleg megbün­i tetéséről okvetlenül intézkedni kell; kétséget nem I szenved az sem, hogy ha az országgyűlés a pénz­ügyi miniszter előterjesztése folytán megszavazza az adókat, czélt csak akkor ér el, ha egyszersmind kezébe adja az'eszközöket is, a melyek folytán ezen adókat a netaláni rendetlen vagy hanyag fizetők­től is behajthassa: mert ez utoljára is, míg egyfe­lől arra, hogy az államháztartás fön ne akad­jon, szükséges, másfelől épen azoknak, kik köte­lességek érzetében önként fizetnek, érdekében áll: mert igen természetes, ha a kivetett adók be , nem folynak, azok folytán az államháztartás költ' ') Lásd az Irományok 251. számának V. mellékletét. 2 ) Lásd az Irományok 274. számát. 3 ) Lásd az Irományok 273-ik számának V. részét.

Next

/
Thumbnails
Contents