Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-260

28 CCLX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 11. 1868.) jes joggal csak akkor szólhatok, ha részemről nem találkozom azon szemrehányásokkal, hogy itt az adókat készséggel megszavazom, Erdélyre nézve azonban kivételt akarok tenni. Követelem, hogy Erdély adjon annyit, a mennyit adhat, és szeretném, ha annyit adhatna, a mennyi rá jogosan kivethető és költségeit fedezni képes , mert akkor büszkébb, önérzetdusabb lehetnék e házban, tudván, hogy hazám, szűkebb hazám is épen ugy viselvén a terhet, épen oly joga van e terhek könynyitésére is működni, mint Magyarország legálldottabb része. Ismétlem, pártolom alközponti bizottság előadását minden részben. (Élénk helyeslés.) Tisza László: Bocsánatot kérek: mivel óhajtom, hogy szavaim e ház körében főkép, de még ezen kivül is félre ne magyaráztassanak, igen t. barátom Gajzágó képviselőtársamnak megjegyzését kénytelen vagyok annyiban földeríteni, hogy igenis én fájdalmat, még pedig igen éles fájdalmat érzek, és jelezem is itt, de nem a felett, hogy a nép terheinek könnyítésére nem használta volna fel a minisztérium az indemnityt, hanem a felett, hogy nem igyekezett az Erdélynek viszonyát Magyarhonhoz éktelenitő, hogy ugy mondjam, azon kiáltó és mindnyájunkat sértő' púpot, mely szemeinket máig is botránkoztatja, az indemnityuél fogva 16 hónap alatt jobban elsimitani. E felett érzem a fájdalmat. És tökéletesen érzem azon fájdalmat is, melyet t. barátom nyilatkoztatott amaz általa emiitett szemrehányásokra vonatkozólag ; de ezen szemrehányás is csak azért állhat és áll, mert azon botrányos kiütések még ma is megvannak Erdély testén. Tényleg és törvényesen nem áll e vád : mertErdélynek, mint Erdélynek, mint külön országnak segitségére adni semmit nem lehet, mert Erdély mint ilyen külön ország nem létezik. (Zaj. A dologra! Kétszer nem. lehet szólani!) Épen a jelenlegi eljárás hibája az, hogy még oly jelek vannak, melyek Erdély különállása mellett tanúskodnak. {Zaj.) Ezért fejeztem ki fájdalmamat, és ugyanazon indokokból, csatlakozva előttem szólott képviselőtársam fájdalmához, kérem szavaimat igy magyarázni. Pap Máté: Azok után, mik előttem szólott képviselőtársaim által elmondattak, kevés mondani valóm van magára a tárgy érdemére. Hogy az Erdélyben Hosszú képviselő úr által emiitett czimen fizetett adó Európában sehol nem fizettetik, azt előttem szólott mindenik képviselőtársam kénytelen^ volt elismerni. Ennélfogva Hosszú József képviselőtársam indítványának támogatására, miután ellene semmi érvek nem hozattak föl, ujabb indokokat felhozni szükségesnek nem látom. Itt csupán azon kérdés merül fel, hogy a fejadó mikor szüntettessék meg ? A vélemények elágaznak. Hosszú József képviselőtársam indítványa szerint a fejadó azonnal megszüntetendő; utána és előttem szólott követtársaim pedig a központi bizottság indítványát pártolták, mely által a fejadó csak is 1869. évi január 1-ső napjától kezdve szüntettetnék meg. De tisztelt követtársaim, kik ezt indítványozták, semmi oly érvet nem hoztak fel, mely által arról győztek volna meg minket, hogy a fejadót a hátralevő 5 hónapra nézve nem lehetne megszüntetni. Igaz, felhoztak egy körülményt, hogy t. i. már most az év második felében vagyunk; igenis; de Hosszú képviselőtársam indítványa nem terjed az előbbi időre, mert a törvénynek visszaható ereje nem lehet, hanem csupán csak a hátralevőre; és annálfogva az előttem szóló képviselőtársam által felhozott azon indok, hogy nem lehet megszüntetni, szerintem nem áll. Bátor vagyok egy észrevételt tenni Gál János képviselőtársunk azon állítására, hogy t. i. Hosszú József követtársam azt állította volna, hogy a fejadót annak megszüntetése után e földadózókra kell róni. Ezt, nem tudom, mondotta-e Hosszú Józsefképviselő úr vagy nem? hanem én, mint szavára figyeltem, azt beszédéből egyátalán ki nem vehettem. Gál János állítása tehát nem áll. Továbbá vagyok bátor észrevételemet Pap Lajos képviselő úr azon módositványára is megtenni : t. i. a t. ház határozottan mondja ki, hogy a fejadó midőn meg fog szüntetni, ne rovassék a földadóra. Én azt hiszem, midőn a törvényhozó testület törvényt hoz, nem lehet,, hogy egyúttal valami oly feltételt mondjon ki jövőre nézve, mire joga a jövő törvényhozásnak van, hogy azt az akkori körülmények szerint hozza meg: mert ezen határozás által a jövő országgyűlésnek keze kötve lenne. Ennélfogva jelenleg nem tartom szükségesnek , hogy előre mondassák ki az, hogy a fejadó ne essék terhére a földadónak : mert az oly jövedelemre fog átruháztatni, mely megfelel a czimnek és az igazságnak. Végre Tisza László képviselőtársam egy kifejezésére vagyok bátor észrevételemet megtenni, és hozzá egy kérdést intézni. Azt állítja, illetőleg a kormányt azzal vádolja, hogy elhanyagolta volna Erdélyt, illetőleg működését, vagyis azért hibáztatja, hogy Erdélyben nem elég gyorsan felelt meg kötelességének; továbbá a képviselő úr Erdélyt jelenleg ötödik kerületnek szokta nevezni, mint jelenleg is tette. T. képviselőház! nem tagadhatni, hogy 1848-ban egy törvény hozatott, mely által Erdély Magyarországgal elvben egyesittetett; de ugyanazon törvényhozás azon alkalommal kimondotta, hogy annak kivitelére a megválasztott bizottság által egy munkálat fog előterjesztetni, s ennek alapján az egyesítés keresztül