Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-260
26 CCLX. OKSZÁGOS ÜLÉS. (Julins 11. 1868.) közteherviselés mindnyájunk vállát egyaránt | nyomja, az alól talán kegyelem vagy kiváltság utján, vagy bár mi más utón — felfogásom szerint — felmenteni senkit sem lehet. Én tehát mindezen kételyeket és homályokat a tárgyalás alatt levő törvényjavaslatban benfoglalva találván, azt élnem fogadhatom, és ahhoz képest világos, határozott tartalmú törvényjavaslat előterjesztése iránt vélem a pénzügyminiszter urat felhivandónak. (Helyeslés a szélső balon.) Pap Lajos: T. ház ! Kolozs megye mocsi kerülete képviselője az Erdélyben még máig is fenálló terhes földadóra nézve elég világosan kitüntette, mennyi igazságtalanságot, mennyi súlyos bajt okoz Erdélyre; nem akarom tehát a t. ház türelmét, ismédésekkel igénybe venni, hanem egyszerűen pártolom a Hosszú József képviselőtársam által előadott indítványt azon értelemben, hogy ezen adónak Erdélyre nézve további fentartása teljesen lehetetlen legyen. (Helyes!) De miután ezen adóágból az állam részére igen tetemes öszszeg van számításba véve, nem szándékom az államot ily rövid időre is zavarba hozni; nem kívánhatom tehát, hogy midőn jelenleg más pótlás kilátásban nincs, ezen adónem rögtön eltöröltessék, annyival kevésbbé. mert már az évnek harmad része lejárt, és mint tapasztalásból tudom, ezen fejadónak is már harmad része beszedetett, a még hátralévő 3 hó alatt pedig ezen jövedelem pótlásáról gondoskodni nem lehet. Annálfogva én a központi bizottság véleményét azon módosítással pártolom, hogy ;i ház mondja ki határozatilag, hogy Erdélyre nézve a fejadó már jövő 1869-dik évi január l-jétől kezdve meg legyen szüntetve. A miniszter űr gondoskodni fog ezen jövedelmi ágat más adónemmel pótolni, és én reménylem, hogy miként Gál János t képviselőtársam előadta, már a jövedelmi adónak pontosabb kezelése által az államnak ebbeli vesztesége bizonyosan eléggé pótolva lesz. Minden esetre pedig csakugyan más adónemmel kell pótolni ezen adóág megszüntetéséből származó hiányt. Csatlakozom Grál János képviselőtársam nyilatkozatához, mely szerint az Erdélyben semmiképen se a földadóra, hanem más adónemre hárittassék át. Pártolom tehát a központi bizottság véleményét. Tisza László: T. ház! Midőn röviden e kérdéshez óhajtok szólani, nem tagadhatom el azon fájdalmas érzést, mely keblemet mindig elfogja, valahányszor ily jelenség által újból és újból meg kell győződnöm a felől, mily kevéssé használta fel minisztériumunk a neki nyújtott szabad kezet arra nézve, hogy a tényleg s törvényesen fenálló unió látszólagos külalakját is simitsa a törvénynek s közóhajtásnak megfelelővé. Ujabb szomorú jelensége ez, t. ház, annak, mire nézve számtalan esetet idézhetnék: hogy hazánk ötödik kerületében, ama sokat szenvedett királyhágóntuli kerületben mégis hatályban hagyatnak olynemü intézkedések, sőt egyének is, kik és melyek által a törvénynyel határozottan ellenkezőleg bizonyos különállásnak utóizét, habár talán nem is lételét látszanak jeleztetni. Midőn ezen fájdalomnak, mely talán nem neveztethetik épen a dologtól idegennek, kénytelen voltam szavakat adni, magához a dologhoz szólva pártolom Hosszú József képviselőtársam inditványát azon módosítással, hogy az 1869. év első napjától hajtassák végre. Kívánnám azonban Pap Lajos képviselőtársam nyilatkozata szerint keményebben kiemelni azt, mint a központi bizottság határozati javaslatában van, hogy 1869. január első napjától Erdélyben semmi esetre többé az eddigi ott divott fejadó fen ne álljon. Megvallom, én tovább szeretnék menni ennél, és teljes mértékben szeretném pártolni Hosszú József képviselőtársam igen helyes és igen alapos indítványát; de utamban látom itt azt, hogy a hol hónapokon keresztül nem történt semmi, vagy legalább, mondhatni, semmi ezen irányban, ha körülbelül 16 hónap alatt a pénzügyminisztérium Erdélynek ezen viszonyait nem méltányolhatta anynyira, hogy már a jelen költségvetésben el volna törölve ezen igazságtalan, törvénytelen, sőt mondhatni, sok tekintetben embertelen adónem, akkora még hátralevő 3 hónapban csakugyan bajos lesz ezt ugyanazon pénzügyminiszternek véghezvinni. Annál is inkább óhajtanám ezen adónem rögtöni megszüntetését, ha remélhetném a pénzügyi minisztérium tevékenységétől, mert épen Gál János indítványában találok oly eszmét, mely által talán Erdélyt egy más nagy csapástól, egy más nagy veszedelemtől is meg lehetne szabadítani. Ugyanis ha keresünk kárpótlást a fejadó megszüntetése általi jövedelemért, ezen kárpótlás egy részét semmiben üdvösebben, semmiben hasznosabban, semmiben a közbizalomnak jobban megfelelően nem találhatná fel a kormány, mint az erdélyi excelsum guberniumnak az indemnity alapján végre valahára való megszüntetésében. Ezeket elmondván, kénytelen vagyok, szükségből, a központi bizottság javaslatát pártolni. Berzenczey László: Csak röviden akarok szólani. Az idő haladt: megmutatta ezt a régi német kormány, mert levette a marháról az adót és meghagyta az emberen. (Derültség.) Azt mondják, hogy az nem tartozik a civilisatióhoz, hogy a marha megadóztassék, mert annak gyarapodnia kell; de meghagyták az emberen az adót, nem tudom, miért ? talán azért, hogy ne gyarapodjék. Azt mondták, hogy a fejet meg kell adóztatni, talán még a verébfejet is; azt mondták, hogy a
