Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-260

CCLX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 11. 1868.) 25 aránytalan államköltségek megszüntettetnek. Ha megvizsgáljuk azon költségeket, melyek Erdélyt illetőleg jelenleg a költségvetésbe betétettek, igen remélhető, hogy egy részök a jövő költségvetésben nem fog helyet találni, és talán ez adónem elengedését ugy fogjuk tenni, hogy legalább egy részére nézve uj jövedelem nem kell helyébe,minrlen esetre Erdélyben azon szerencsétlen földadó-kataster következtében nem fogja ismét nyomasztóbban terhelni a földbirtokot, mint talán maga a fejadó most terheli. Ott van most a költségvetésben az erdélyi gubernium költsége 112 ezer forint, s a provinciális comissariatusé ismét 13 ezer forinttal, ez együtt 125 ezer forint, egy kis minisztérium költsége, mely annál méltatlanabb, mert 1864-ig az erdélyi j gubernium nem csupán administrationalis testület volt, hanem egyszersmind judiciale gubernium, és mint ilyen Erdélynek legtöbb törvényszéke, a gubernium költségeinek fele tehát a judicale guberniumra, másik fele pedig a politikai administrationalis testület fentartására tétetett. 1864-ben feláilittatott az erdélyi királyi legfőbb törvényszék, és ezzel a gubernium megszűnt Erdély legfőbb itélőbirói hatósága lenni; de az egész gubernium maradt ugy mint volt, és költségei maradtak a magok egész voltukban. Ismét példaképen bátor vagyok felhozni a költségvetésből, hogy midőn a költségvetésben 842 • mértföldre terjedő vármegyék és székely székekre nézve az összes politikai administratiónak költsége 330 ezer forintra tétetik, akkor a 158 négyszög mértföldnyi szász székekre nézve csak a politikai administrationalis költségek 200 ezer frtra tétettek, azonfelül rabok tartására 40 ezer frt és a főt örvény székekre 28 ezer frt vétetett fel. Azt hiszem, t. képviselőtársam Hosszú Jószef indítványáról bátran kimondhatom, hogy Önmaga is azt tette fel, hogy a fejadó elengedésével a földbirtokosokra ujabb teher ne tétessék; de állitom egyszersmind,hogy ily módon indítványa akkor fog legczélszerübben keresztül vitetni, mikor a jövedelmi adó tisztába jő és az erdélyi részekre nézve a költségeknek megvizsgálása megtörténik és ennek helyes keresztül vitelével a fejadó fentartásának terhe szükség felettivé fog tétetni. Ugyan azért kérem a t. házat, méltóztassék még most kimondani azt, hogy az erdélyi fejadó 1869. január 1-sŐ napján szüntettessék meg, és az igen t. pénzügyminiszter úr bizassék mege tárgyban törvényjavaslatot terjeszteni elő , mely a földadónak emelése nélkül ezen fejadónak megszüntetését lehetségessé tegye. Ennélfogva ily értelemben pártolom a központi bizottság javaslatát. Csiky Sándor: T. képviselőház! Azon KÉPV. H. NAPLÓ 186%. EX. aránytalanság- és tulterheltetésről akarok szólni, melyet a személyes kereseti adó beszedése és kivetése érdemében felmerülni látunk, miután i előttem szóló két képviselőtársam csupán Erdély; re vonatkozólag terjeszkedett ki előadásában, ez i pedig hazánkban Magyarországra nézve épen ugy, I mint a kapcsolt részekre nézve hasonlókép kiterjeszkedik. A mint az előadottakból kivehető volt, sem az adó kivetésére az igazságot megközelítő kulcs, sem ehhez képest azon arány, melyet e tekintetben szem előtt kellene tartani, nem volt szem előtt tartva. Oka ennek felfogásom szerint az, mivel ezen törvényjavaslatnak első pontjában megemlítve van az, hogy a személyes adó kivetése tekintetéből az eddigi szabályok fognak továbbá is irányadóul szolgálni; ámde ezen szabályok melyek legyenek, vajon a Bach, vajon a Schmerling, vajon a Majláth vagy a mostani kormány által a tavalyi évre alkotott szabályok legyenek-e azok ? és jelesen mit tartalmaznak, a melyek irányt szolgálnak az adó meghatározásában és az illetőkre történendő kivetésében? ez, mondom, ezen törvényben kijelölve és kimondva nincs. Innen és ebből keletkeznek azután, a pénzügyi közegeknek szabad, önkényes gyakorlatára tér nyittatván, azon igazságtalan eljárások, a melyek következtében egyik adófizető polgár a másik felett tulterheltetik, egyiknek enyhítés eszközölhető bizonyos utakon és módokon, a másik pedig nem ismervén annak útját és módját, terhe túlságosan nehezül vállaira. így tehát, tisztelt képviselőház! én ezen személyes adó kivetéséről szóló törvényjavaslatnak ezen első pontját több tekintetből érthetetlennek találom, s igy el nem fogadhatom. Erthetlennek tartom először azért, a mit már említettem : jelesen, hogy az eddigi szabályok, melyek benne vannak, meghatározva nincsenek , s ehhez képest mit törvényesít a t. ház jövendőre nézve, azt senki sem tudja határozottan és bizonyosan közülünk, senki; én legalább nem. Másik oka ezen határozatlanságnak az, mert ki van benne mondva, hogy az országos és földtehermentesitő adópótlékok jövőre is akként szedendők, mint eddig. Azonban mi alapon és mi okra tekintve kell azon adópótlékoknak fenmaradni? mennyiben igazságosak, mennyiben alaposak azok? azt tudni szintén nincs módunkban; a törvényjavaslatban legalább ez kifejtve nincs. Mondatik továbbá az is benne, hogy a kik eddig az adópótlékok fizetésétől föl voltak mentve, jövőre is fölmentendők lesznek. Ugyan kérdem, a közteherviselésnek törvény által meghatározása után kicsodák lehetnek azok e hazában, kik az adópótlék alól fel lehetnek mentve ? Hiszen, ha a 4