Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-273
CCLXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 30. 1868.) 293 iia természeti rendeltetésének ellenében akar küzdeni , nem czélirányos. Azt is kötelességemnek tartom beismerni, hogy Ausztriának mindazon tartományai, melyek a német birodalomhoz tartoztak azelőtt, é< melyek fajuk és nyelvűknél fogva a nagy német nemzet tagjai... (Fölkiállások: 4 csehek! Zaj. Elnök csenget) Csak kiki magáért! én a mit akarok, elmondom. {Derültség. Halljuk !) ... a nagy német nemzet tagjai természetileg vonzódnak rendeltetésökhöz. Azt hiszem, e természet szerinti rendeltetés minden esetre kötelezi Ausztriát érdekei felismerésére, és Ausztria e tekintetben nem áll azon kedvező helyzetben hitem szerint, mint Mag}'arország Nézzük, uraim, a tényeket. Poroszország a múlt hadjárat alkalmával megelégedett azzal, hogy a német szövetséget feloszlatta. Ausztria abból kilépni volt kénytelen , megalapította az éjszaki és déli szövetséget Ausztria nélkül, és megelégedett {Zaj) néhány másodrendű állam bekeblezésével; de •oda juttatta a német egység állapotát, hogy azon perezben , melyben Poroszország akarni fogja, a német birodalom egyfégének ellent nem lehet állani. (Ellenmondás a jobb oldalon.) A német népek e természetszerű érdekének •ellenében nem állhatnak egyes fejedelmi érdekek. Miként be kellett következnie az egységnek Olaszországban, ugy kell annak bekövetkezni a német birodalomban. Hogy Poroszország királyi házának tagja van-e hivatva a német egység kivitelére? az a jövő kérdése; azonban, ha figyelemmel kisérem , pedig kisértem , a múlt háború alkalmával a porosz királynak a trónörököshöz, fiához, egy érdemjel átadásakor e mondott szavait: „A szerencsésen megkezdett míí betetőzésére te vagy hivatva : tt azt kell hinnem, e család hiszi magát e rendeltetés +eljesitésére hivatva. Kell e tekintetben szembe nézni, képviselők, az európai közvéleménynyel. Franeziaországban •a jelenleg uralkodó császárnak mi a politikája? Politikája-e a német egység ellenében harczot kezdeni és talán Ausztriát és vele Magyarországot is e szövetségbe bele vonni? az iránt, ugy hiszem, e kormány jeles férfiai inkább szolgálhatnak felvilágosítással; én csak annyit jelezhetek, miként látom, hogy Franeziaországban a napoleonidák, a legitimisták és ultramontanok zajt ütnek a német egység ellen; azonban hitem szerint okoskodásaik nem az igazságon, hanem egyes pártérdekeken alapulván ; nem hiszem, hogy e háború kiütése esetére a franczia nemzet a német nemzet ellenében (Derültség a. jobb oldalon) lelkesen küzdene : nem hiszem azért, mert igaztalan azon állitás, hogy a német birodalom megalakulása Franczia-ország illő befolyását veszélyeztetné. Igaztalan ! azért, mert hitem szerint épen ama birodalmaknak természeti rendeltetésűk szerinti alakulása, azon mérvbeni megalakulása, miként természeti rendeltetésűk, épen ellenőrzés volna egyik vagy a másik túlkapásai ellen. Ha pedig ekként megalakulva mindkettő követi a művelődés, az anyagi jóllét és a korszellem által reájok parancsolt haladást, akkor egész Európa népeinek fejlődése ép alakulásuk által biztosíttatik és vele az alkotmányos és szabadelvű haladás. (Fölkiáltás: PhrazUokl) Nézzük, uraim ! mit mond e részben Angolor1 szag közvéleménye. (Zaj, derültség) Csak azért is bátor vagyok a„Times"-nak erre vonatkozó czikkét felolvasni, mert igen jól tudom, hogy vannak lapszerkesztők, kik e „Times c<-nak néha-néha alkotmányunk ellen felsajgó magyarfaló czikkeit igen szeretika közvéleménynek átadni.A „Times" tehát a bevégzett háború után ezeket irja a német háboI ruról: ,,A közjó kívánja, hogy..."(Fölkiáltások: EreI detiben kell olvasni!) Lapforditás után idézem. ,.A köz j jó kívánja, hogy Hanovera s a többi kisebb állaI mok valamennyien a nagy német birodalomba olI vasztassanak be. ,,A régi német birodalom tagjai az összes ál| lamtest átalános elerőtlenitése által nyertek erőt. „A koronák, melyek ama királyi fejek legnagyobbrészétfedék,Németország ügyének veszélyeztetése által szereztettek; és ámbár Poroszország bajosan tudná örökségi jogát a német birodalomhoz kimutatni, nem lehet tagadni, hogy a munka, mi most Poroszországé, az újjá s?ervezés munkája, és hogy a német birodalom Poroszország által azt nyeri vissza, a mit Bajorország, Würtemberg, Hessen, és, mint legrégibb s legmerészebb bűnös, önmaga Poroszország ragadott volt el tőle. „Németországban minden háborúnak vagy j forradalomnak szükségkép Németország egysége 1 felé kell irányulnia ; a kisebb államok olyan a I milyen függetlensége fölött a páleza, királyokra ! u gy naint herczegekre nézve, eltöretett! „A hanoverai király és fejedelemtársai csak l kettő közt választhattak : Poroszországnak vagy I Ausztriának vetni alá magokat. Az utóbbit választották, mert azt hivék, hogy Ausztria döntő befo; lyását gyengíteni fogják nem német tartományai! nak bonyolult érdekei. „De a fejedelmek szerencsétlenségére, ámbár a mi hitünk szerint Németország népénk szeren' cséjére, Ausztria bukott, s buktak vele a kis államok is." Ebből én s ezek után, t. képviselők, azon következtetést vagyok kénytelen kivonni: először, hogy Ausztria császárjának mint magyar királyI nak is meg kell barátkoznia azon eshetőséggel, mi1 szerint a nagy német birodalomhoz tartozó államai ' és népei vagy természetszerűleg a nagy német