Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-273

CCLXXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Jalius 30. 1868) 287 lalkozókkali tárgyalások megkezdésére kitüzetett, azon előmunkálatok tanulmányozására elegendő ? „6) Mi az oka, hogy midőn más vasutvál­lalkozónak a biztosítékul letett összeg visszaada­tik, mihelyt hason vagy kétszeres értékű munkát bevégzett: a nagyvárad-kolozsvári vonalra nézve feltételül tüzetett ki, hogy az egy millió forint biztosíték visszaadása csak akkor történjék meg, ha azonnal a kitűzött határnapon a forgalomnak átadatott?" Elnök: A közlekedési minisztériumnak fog átadatni. A t. ház mai napra tűzte ki Miletics Szvetozár képviselő úr indítványának tárgyalását. PaiSS Andor jegyző (olvassa azindiványt x ). Horvát Boldizsár igazságügyininisz­tert T. ház! Én részemről Miletics Szvetozár kép­viselő urnák indítványát, ugy mint az formulázva van, nem pártolhatom: nem pártolhatom először azért, mert azt kéri, hogy a ház engedélyének elő­leges kikérése nélkül vizsgáló bíró elé állittassék. En az immunitást nem tartom oly jognak, a melyről egyes képviselők tetszésök szerint rendel­kezhetnek, hanem az nézetem szerint az összes tör­vényhozás függetlenségének biztositékát képezi; s ennélfogva ha egyik vagy másik képviselő le­mond is az ő megillető immunitásról, ámde azért minden egyes esetet a ház elé kell terjeszteni, s a ház jogaihoz tartozik meghatározni , vajon az engedély a vizsgálat, vagy perbefogás iránt meg­adassék-e vagy ne ? Ez első észrevételem. Második észrevételem az. hogy a t. képviselő ár átalános és határozatlan kifejezésben említi fel a belgrádi összeesküvést, ugy hogy e kifejezés alatt alig lehet egyebet érteni, mint tisztán politikai jel­legű cselekvényt. Ámde Európa nagy részében, különösen pedig hazánkban is, nincs törvény, a mely szerint egy idegen állam ellen elkövetett tisztán politikai vétségért valakit vizsgálat vagy vád alá lehetne fogni. Minden, a mit az egymással baráti viszonyban álló államok e téren egymás iránti előzékenységből megtehetnek s tenni szok­tak, abból áll, hogy saját államuk területén min­den oly politikai fondorlatot, mely a másik barát­ságos állam létét veszélyeztethetné, a tehetségig megakadályoznak s illetőleg arról a szomszéd ba­rátságos államot tudósítják. Ezen szempont lebegett a kormány előtt akkor is, midőn a szerb kormány részéről hoz­zá azon felhívás érkezett, hogy mindazon szerb alattvalókat , kik a magyar állam területére me­nekültek vagy már korábban itt tartózkodtak, de kiket a belgrádi merényletben való részvét gyanúja ') Lásd :tt Irományok 297-dik ssámáX terhel, szolgáltassa ki. E kivánatot a kormány a nemzetközi jog átaíánosan elfogadott szabályai­nál fogva nem teljesitheté, minthogy a mennyiben a belgrádi merénylet politikai jelleggel is bir , a kiszolgáltatás oly színben tűnhetett volna fel, mintha a kormány a politikai menedékjog elvei­től el akarna térni, holott e jogot, a melyre egy alkotmányos államnak kétszeres súlyt kell fektet­nie, teljes érvényében és terjedelmében fen akar­juk tartani. Ellenben sietett a kormány a szomszéd szerb állam iránti őszinte rokonszenvénél és barátságá­nál fogva kijelentem , hogy amennyiben ezen po­litikai merénylettel közönséges bűntények is kap­csolatban állanak, ezeket ugy mint közönséges bűn­tényeket, elvontan politikai jellegöktől, hazai tör­vényeink értelmében és hazai biróságaink által el fogja Ítéltetni, mi által a politikai menedékjoggal annál kevésbé jöhet ellentétbe, mert idegen államok fejedelmei is hazánk területén hazai biróságaink előtt csak magán egyénékül levén tekinthetők, e néz­pontnál fogva a szerb fejedelem elleni gyilkosság elveszti politikai jellegét, hanem ugy jön beszámí­tás alá, mint ha ezen gyilkosság magán egyén el­len követtetert volna el. (Élénk helyeslés.) Ezen álláspontot foglalta el a kormány ; és azt hiszem, a t. ház a kormánynak ezen elhatározását helyeselni fogja. s épen ezért óvakodni is fog oly elvet felállítani, mely jövőre nagyon praejudicál­I hatna a menedékjognak, midőn kimondaná azt, i hogy egy nem saját államunk ellen elkövetett, pusztán politikai vétségért valaki vizsgálat alá vagy perbe vonassék. Ha azonban a képviselő úr igazolni akarja magát azon gyanú alól, mely öt netalán a közvé­lemény előtt terheli, ekkor szükségesnek látom, hogy először e vizsgálat iránt a ház okvetetlenül beleegyezését adja; és másodszor szükségesnek tar­tanám a ,,belgrádi összeesküvés" kifejezését a „belgrádi merénylet"' kifejezésével felcserélni, mely alatt aztán már nem csak a politikai tény, hanem azon cselekvény is érthető, a mely a közönséges bűntények sorába tartozik. Ha tehát a t. képviselő úr beleegyezik, az ő indítványa ellenében következő módositványt va­gyok bátor előterjeszteni. (Halljuk!) (Olvassa): „Dr. Miletics Szvetozár képviselő kérelmére, s azon czélból, hogy a belgrádi merény­letben való részvét gyanúja ellen magát igazol­hassa, a ház beleegyezését adja, hogy a nevezett képviselő a vizsgálati biró s esetleg a rendes bűn­vádi törvényszék elé állittassék, mind a vizsgá­lat, mind a netaláni bűnvádi per eredménye annak idejében a ház elé levén terjesztendő." (Helyeslés.) E módositványhoz a t. képviselő úr beleegye­zését feltételezem; mig azon esetben,ha a t. képviselő

Next

/
Thumbnails
Contents