Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-271

CCLXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 27. 1868.) 277 tételek egyike sem létezik, de sőt az egyszerű izgatás, lázitás vagy felhivás sem forog fen; tekintettel tehát arra, hogy a jelen esetben hiányzik maga a tényálladék, az az hogy a közvádló által látni vélt ?ajtóbünnek vagy -vétségnek tárgyilagos alapja nincs: mindezen tekinteteknél fogva indítványozom, hogy a köz vádló azon kérelme . hogy Román Sándor képviselő ellen sajtóperi vizsgálatot indíthasson, tekintetbe nem vétethetik és a ház a napirendre tér át.

a Horváth. LajOS előadó : Azon nyilatkozatok után, melyek e teremben akkor tétettek, a midőn a tizes bizottság jelentése először felolvastatott s a hírlapi czikk kinyomatása sürgcttetett, igen természetesnek találom azon elméletet, a melyet Hodosiu és Babes képviselő urak felállítottak. Végre is nem levén szabatosan formulázott immunitási törvényünk, nem lehet egy képviselőtől is elvitatni azon jogot, hogy az immunitás fogalmát akként állapitsa meg, a mint azt jónak látja azon álláspontnál fogva, melyet elfoglalt, vagy elfoglalni jónak vél. Én részint saját meggyőződésemnél, részint azon körülménynél fogva, hogy a t. ház már a múlt alkalommal, t. i. múlt évi november 18-án meghatározta az immunitás fogalmát és a coneret esetekben követendő eljárást, ezen elméletetelnem fogadhatom, és ragaszkodom azon irányelvekhez, melyeket a tizes bizottság első jelentésében előterjesztett és a t. ház elfogadott. Miután ez régebben történt, meg fogja engedni a t. ház, hogy azon jelentésből egy pár sort felolvassak: „Az országgyűlési tag sérthetlensége két irányban jut gyakorlati érvényre, t. i.: „1) hogy a mit az országgyűlési tag, mint olyan, a házban és a házon kivül mond vagy tesz, azért csak az országgyűlés, és pedig annak azon háza által vonathatik feleletre, melyhez tartozik^ ,,2) hogy a mit az országgyűlési tag nem mint olvan és nem törvényhozói hivatásának gyakorlása közben mond vagy tesz, azért csak a ház engedelmével vonathatik közkereset alá, s a tetten érés esetét kivéve, csak a ház előleges engedelmével zárathatik el.

1

' „Amaz biztosítja az országgyűlési tanácskozás szabadságát kívülről származó minden nyomás ellenében. „Emez biztosítja a törvényhozó testület épségét arra nézve, hogy tagjai, az ügymenet és törvényhozói tevékenység sérelmére, el ne vonassanak törvényhozói tísztök gj^akorlásától, s ne gátoltassanak a törvényhozásban való részvétben se a hatalom, se bizonyos czélokra felhasznált vagy sugalmazott egyesek által. ,,E kettős sérthetlenség nem annyira az egyéni mentességnek előjoga, mint inkább a törvényhozótestület politikai teljes szabadságának és függetlenségének elengedhetlen föltétele és követelménye. „Ebből következik, hogy a mentelmi jog nem terjedhe; addig, hogy az országgyűlés egyes tagjai fölötte álljanak a törvénynek, s olyan tetteikért se vonathassanak feleletre, melyeket nem mint országgyűlési tagok követtek el, s csak a felett van hivatva őrködni a törvényhozó testület, hogy a törvény álezája alatt megkisérlett erkölcsi és anyagi nyomás és zaklatás ellen védve legyen minden egyes tag.

& Ezen néhány sor, t. ház, melyet felolvasni szerencsém volt, az immunitás fogalmát oly széles alapra helyezi, minővel nézetem szer int Európának egy parlamentje sem dicsekhetik. El is fogadta azt akkor a t. háznak csak nem minden tagja, s csak arra nézve volt vélemény-különbség, vajon meddig mehet a ház annak megítélésénél, hogy jogosulatlan zaklatás esete forog-e fen vagy nem? Akkor a t. ház igen nagy többsége — mert hisz név szerinti szavazással döntetett el az ügy — ugy vélekedett, hogy nincs jogosítva a ház annak eldöntésére, vajon megvan-e a vádnak I objectiv és subjectiv tényálladéka? és vizsgálatát csak arra terjesztheti ki, vajon azon vád, melyet a köz vádló emelt,olyan-e,hogy hazai törvényeink szerint és törvényes bíróság előtt inditandó keresetre alkalmas alapul szolgálna, ha valónak bizonyulna be ? s vajon az állítólagos vád és a vétség közt megvan-e az összefüggés bizonyos jelensége ? s végre, vajon az. a ki a bírói vizsgálatra és esetleg a perbe fogatásra engedélyt kér, vádemelésre jogosítva van-e ? A minthogy a ház többsége nem is bocsátkozott a vád subjectiv és objectiv tényálladék;';nak i vizsgálatába, és épen ezért nem is olvastatta fel*a ! kérdéses váczi levelet, annál kevésbbé rendelé el annak kinyomatását, hanem constatálva látván az összefüggést azon körülményben, hogy Böszörményi tagtársunk a „Magyar Ujság"-nak, melyben ezen levél megjelent, csakugyan felelős szerkesztője : megadta az engedélyt a vizsgálatra, illetőleg perbe fogásra. Így áll a dolog a múltra nézve a gyakorlatot tekintve, melyet a t. ház követett' azonban Hodosiu és Babes képviselő urak ezen elmélettel, ugy látszik, nincsenek megelégedve, s azt mondják, hogy nem elég csak az összefüggést constatálni, hanem a vád alaposságát kell megállapitani. Es erre nézve eltérnek egymástól. Babes képviselő úr azt mondja, hogy a háznak a gyanu-okokat kell megvizsgálni és constatálni; Hodosiu úr pedig azt mondja, hogy az objectiv tényállást kell megállapítani, mert — úgymond — a vád. mely! nek alaposságáról a ház meg nem győződik, nem