Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-271

278 CCLXX1 ORSZÁGOS ÜLÉS. (Jnlias 27. 1868,) alapos vád a mint ilyen jogosulatlan zaklatás esetét involválja. Én, t. ház, ez elméletet el nem fogadhatom, részint azért, mert az valóságos biráskodás lenne, én pedig a parlamentet bíráskodásra alkalmasnak egyátalában nem tartom. (Élénk helyeslés.) Ez, t. ház, megállapítaná az immunitás terén is a majoritás uralmát a kisebbség fölött, mely pedig kivált mozgalmas időkben igen veszedelmes lehetne. (Hosszas helyeslés.) De nem fogadhatom el azért sem, mert gyakorlati szempontból képtelenségekre fogna vezetni. Tekintsük csak meg a dolgot gyakorlati szempontból. Mi következnék, ha mi a képviselő úr elméletét követnők? ítélnünk kellene a felett, hogy ezen kérdéses czikkben elkövettetett-e csakugyan azon sajtóvétség, melyre a királyi ügyek igazgatója utal: mi volna ez más, mint egyenesen biráskodás, melynek folytán vagy azt mondaná ki a ház, hogy nem követtetett el,/vagy azt mondaná, hogy elkövettetett, de nem az illető képviselő által? Az egyik esetben megtagadná az engedélyt és gátat vetne annak, hogy a bíróság Ítéljen az objectiv tényálladék fölött; a másik esetben hasonlóan xuegtagadr.á az engedélyt, mert az objebtiv tényálladékot megállapítaná ugyan, de a subjectiv tényálladékot nem ismerné el. Tehát csak azon esetben engedtetnék szabad lefolyás a bírói eljárásnak, midőn elismerné a ház a vád alaposságát, s egyszersmind azt is kimondaná, hogy azon vétséggel a parlamenti tag jogosan vádoltatik; de ez esetben az illető parlamenti tag sérelmére egyszersmind az eljáró bíróságra erkölcsi nyomást gyakorolna. Azt hiszem, hogy ezt végeredményében maga sem akarja Hodosiu t. képviselő úr. Az ő elmélete folytán két lehetőség mutatkozik : t. i. vagy az, hogy constituálja magát a parlament bírósággá és fogadja el a birói eljárást minden consequentiájával; vagy fogadja el a tízes bizottság elméletét annak következményeivel. Az előbbit nem teheti, mert erre törvényes joga nincs ; és így el kell fogadnia azon elméletet, melyet a tizes bizottság felállított és a többség a múlt alkalommal már el is fogadott. Harmadik módot én nem tudok. Figyelmeztetve az elnök úr hozzám intézett közbeszólása által, de magam is érezvén az idő becsét, csak pár szót kivánok még mondani. (Halljuk!) Miután a „Foederatiunea" és „Magyar Újság" napi lapokban csakugyan megjelentek a zárt ülésben felolvastatott czikkek, és e két lap felelős szerkesztői csakugyan Román Sándor és Böszörményi tagtársaink, e körülményben helyre látom állítva az összefüggést, a melyet a tisztelt ház eddigi gyakorlata megkíván arra nézve, hogy az engedély megadassék; nekem ezen összefüggés, mely a lapszerkesztő és a lapban kijött czikk között létezik, elég arra, hogy feltételezzem a közvádlóról, hogy nem jogosulatlan zaklatást akar, hanem kötelességét teljesíteni s a törvény uralmát érvényre emelni minden irányban. így tehát nem ürügy forog fen, hanem ok a birói vizsgálatra, esetleg a perbe fogásra. Miután én a képviselőt egyátalában nem tartom oly kiváltságos hatalomnak, mely felette álljon a törvénynek, melyet maga alkot; miután oly mérvű immunitásra, minőt Babes és Hodossiu urak kivannak, egyátalában szükség nincs; miután ugy vagyok meggyőződve, hogy az ily mérvű immunitás megsértené a nép jogérzetét, mely törvényhozóiban a megtestesült törvényességet keresi, és kell, hogy azt szemlélje: részemről a tizes bizottság véleményéhez járulok, s az engedélyt a birói vizsgálatra s esetleg a perbe fogatásra mindkét képviselőre nézve megadandónak vélem. (Helyeslés. Szavazzunk!) Vadnay LajOS: Én igen röviden akarok csak nyilatkozni e tárgyban, és nem fogom sem Hodosiu úr példáját követni.sem Horváth Lajos barátomét, ki mindenesetre elmondotta, mit e tárgyban elmondani szükséges, de szerintem többet is elmondott. Igy,t. ház, czélunk ellen dolgozunk. Mi volt czélja annak, hogy zárt ülést tartottunk? Az, hogy ilyen czikkek ne jőjenek közhirre, melyek sajtóvétséget foglalnak magokban. Ha tehát most tárgyaljuk, akkor czélt tévesztettünk. Szerintem nincs másról kérdés,mint arról, van-e elegendő bizonyság arra, hogy nem üldöz a királyi fiscus ? Felelt erre nézve a bizottság, kimondotta , és a zárt ülésben felolvasott iratokból is kisült, hogy itt üldözés esete nem forog fen. Másodszor van-e összefüggés a czikk írója és a vád közt? Erre szintén meg van felelve, Többet erről nem mondhatunk, a többi a bíróság dolga: azért én a bizottság véleményét pártolom. (Helyeslés.') Borlea Zsigmond: Én a kiküldött tizes bizottság véleményét el nem fogadhatom: el nem fogadhatom pedig azért, mert véleményem szerint valahányszor a királyi ügyek igazgatója vagy bármely bíróság vagy törvényhatóság a háztól engedélyt kér arra, hogy valamely képviselőt perbe foghasson, a háznak kötelessége legalább azt megvizsgálni, ha vajon azon vádnak, melylyel beperelni kívánja, a tényálladéka létezik-e vagy sem ? Mert ha még ezt sem fogjuk megvizsgálni,akkor" én részemről az immunitást egyátalában nem értem. Hiszen, t. ház, maga a tizes bizottság jelentésében is azt mondja, hogy meg kell vizsgálni , vajon nem jogtalan zaklatás miatt pereltetik-e be az illető ? Miből lehet tehát azt megtudni , hogy nem jogtalan zaklatás forog-e fen , ha