Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-271

CCLXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Jnlins 27. 1868.) 275 egyéni felfogásból törvény szerint sajtóvétséget következteti.] nem lehet, mert a törvény, és jelesen a sajtótörvény kifejezéseket, kitételeket kivan, azaz tényeket, hogy t. i. a kifejezések és kitételek közt szoros, vagy legalább valószinü összefüggés legyen a netalán czélba vett tényekkel. Hol vannak most az ineriminált ezikkek azon kitételei, melyek a sajtótörvény 6-ik szakaszába ütköznek ? a közvádló nem mondja meg. Én átolvastam ezen ineriminált ezikkeket, de én megvallom, hogy sem azok szavaiból s kitéteteleiből, sem azok értelméből nem látom ki azon sajtóvétséget, melyről az 1848-iki XVIII törvényczikk 9-ik szakasza rendelkezik: mert mit mond azon törvényczikk? Az 1848-ki XVIII. t. ez. 6-ik szakasza ezeket mondja: „Ki a magyar szent korona alá helyezett terület álladalmi egységének, ki a sanctio p ragmaticánál fogva megállapitott és az uralkodó ház közösségében létező birodalmi kapcsolatnak tettleges felbontására izgat, ki az alkotmány erőszakos megváltoztatására és a törvényes felsőség elleni engedetlenségre lázit, az* stb. Tehát a törvény két feltételt állit fel: először lazítást, és másodszor tettlegeséget és erőszakosságot. Ha már figyelembe veszszük az ineriminált ezikkeket és épen azon passusokat, melyek felolvastattak a zárt ülésben, s melyek veres plajbászszal voltak megjegyezve, akkor be fogjuk látni, hogy azokban sem izgatás, sem lázítás nem foglaltatik, hanem egyszerű nyilvánítása a román közvéleménynek. Es tulajdonképen, mi az elsőt illeti, abban csak az mondatik eleinte, hogy „locuitorii..." (Nem értjük!) Kérem a tisztelt házat, ha valamire hivatkozom, valami törvényre vagy okmányra, akkor annak eredeti szövegét kell felolvasnom, s tulajdonkép annak szavait kell idéznem. (Zaj.) Nagyon sajnálom, hogy nem engedik meg, hogy az eredeti szöveget felolvassam. (felkiáltások: Szabad!) „Locuitorii aeelei tieri stau sub absolutismulu de moda noua." „Azon hazának, azon országnak lakosai (tudniillik Erdélynek lakosai) uj, divatos absolutismus alatt állnak." Ez, uraim, mondatik nem csak Erdélyben, de itt Magyarországban is; ez mondatott a magyar lapokban is, de mondatott ez itt a házban is, és nem tagadhatjuk, hogy valami igaz van a dologban; a tények be fogják bizonyítani, mennyire való, mennyire nem való ezen állítás. Továbbá ezen czikk még beszél arról, hogy Conrád Móricz octroyáltatott szász comessé. Ez, ugy hiszem, nem ütközik sem az országnak integritása, sem pedig a felsőség iránti engedetlenségbe ; mondatott az itt szász részről, hogy mennyiben nem alkotmányos ezen állítás. Továbbá az mondatik azon czikkben : ,

;

Romanii antiuniunisti argumentera asié; noipre deputatii romani transilvani d'indiet'a Pestéi nu i-amu recunoseutusi nu-i recunoscemu nici de representanti ai patriei nici ai natiunei nostre," hogy t. i. az unio-ellenes románok nem ismerik el az erdélyi román képviselőket, mint olyanokat, kik a román nemzetet képviselik. Ez természetes, és nem szükséges, hogy a „Federatiunea" mondja: ezt minden román, s ők magok, azon erdélyi román képviselők, kik itt vannak, magok is ezt állitják. De van-e itt lázítás az ország integritása vagy a felsőség iránti engedelmesség ellen ? Mondatik továbbá, hogy nem ismerik el: „nu recunoscemu valorea legei octroate siaristocratice, dupa care au fostu alesi ;"hogy nem ismerik el az octroyált választási törvényt. Mely törvény értetődik ott? Értetődik az 1848-diki erdélyi választási törvény, azon erdélyi választási törvény, mely 1848-ban Kolozsvárott hozatott, de csak azon esetre és ideiglen hozatott, tudniillik hogy a pesti országgyűlésre a követeket válaszszák meg; ezen eset megszűnte után azon választási törvény megszűnt ; de mátként is azon törvény nem bir minden törvényes kellékekkel,mert soha őfelsége által szentesítve, sem törvényszerüleg kihirdetve nem volt. Ha már az erdélyi követek ezen megszűnt választási törvény alapján választattak meg, akkor csakugyan nem tudom miként nevezhetnők ezt, ha nem octroyált választási törvénynek. Mondatik e czikk végén, adná az Isten, hogy Aport, marosvásárhelyi királyi táblai elnököt penzióba tegyék. Látjuk, épen ezt mondják most a magyar lapok is, és nem tudom, ha üdvös nem lesz e a minisztériumnak ezen intézkedése ? (Elénk fölkiáltások : Ez nem tartozik a dologhoz ! A dologra !) Egy inditványt akarok tenni és azt motiválni kívánom (Zaj. Halljuk!) Áttérek a,,Federatiunea" 28-ik számában'megjelent czikkre: ez nem egyéb egy vezérczikknél a mely inkább a kül-, mint a belpolitikával foglalkozik, és a melyben semmi uj nem mondatik, a mi az előbbiekben foglalva nem volna. Legfelebb az volna itt uj, hogy az unió érvényesnek nem ismertetik el. A t. ház emlékezni fog arra, mert tény, hogy az 1848-iki kolozsvári országgyűlés egy országos küldöttséget választott meg, azon czélból, hogy az unió feltételeit egyetértőleg dolgozza a magyarországi országgyűléstől épen e czélra kiküldött bizottsággal. Tény, hogy ezen bizottságok mind e mai napig nem végezték be munkálataikat. Tehát mellőzve minden törvényes, minden jogi szempontot, csupán ezen tekintetből indulva ki, az unió nem bevégzett tény ; és mindaddig, mig az unió bevégzett tény nem lesz, feltéve, hogy az elvben elfogüdtatik, még ez sem zárja ki azt, hogy a közelebbi 35*