Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-268

CCXLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 21. 1868.) 207 ezen pontot is, azon reményben, hogy a tisztelt ház a birósági szervezetet, mely közel egy éve a ház asztalán fekszik, mielébb tárgyald* alá veendi s igya kormányt azonczél elérésében, mely mind­nyájunkat szeme előtt lebeg, buzgó tárnagatásával elő fogja segíteni. Simonyi Emő: Tisztelt ház! Ha alkotmá­nyos országban valamely oly eset adja magát elő, mely rendkívüli intézkedést igényel, én azt hi­szem, hogy a törvényhozás kötelessége, először arra nézni, hogy fordubak-e már elő hasonló ese­tek az alkotmányos életben, és ha igenis fordultak elő hasonló esetek, mikép intézkedett az akkori törvényhozás. Ha vannak ily praecedens esetek, azoktól csak akkor kell eltérőleg intézkedni, ha arra igen fontos okok léteznek. Mert az alkotmá­nyos életnek a praeeedensek bizonyos szabályul szolgálnak és szolgálnak arra, hogy ugyanazon vezérelvek vonuljanak keresztül az alkotmányos életen, melyek azután az alkotmánynak mintegy alapját képezik. Ha már most visszatekintünk történelmünk­re, azt találjuk, hogy a múlt század vége felé csak­ugyan volt oly eset, mint jelenleg van kérdésben, hogy t. i. József császárnak tíz esztendei törvény­telen uralkodása után Magyarországban újra tör­vényes országgyűlés hivatott össze. Akkor ezen országgyűlés első kötelességei közé sorozta azt, hogy a törvénykezésről, a tör­vényszékek alakításáról és az általok hozott Ítéle­tek törvényesitéséről gondoskodjék. Én azt hiszem, hogy a törvényhozásnak ma is ezen eljárást kellett volna követnie, nem most, már a koronázás után több egy évvel, hanem kö­telessége lett volna gondoskodni arról az ország­gyűlés legelső perczeiben. Az mondatik, hogy sok teendője volt az or­szággyűlésnek. Az meglehet, hogy volt, elismerem, és van még bárra igen sok. De azt is tudom, hogy a ta­vasztól kezdve mostanig az időnek talán fele szünnapokkal veszett el. Tudom azt is, hogy a miniszter úr törvény­kezési rendszere már több hónap óta a ház aszta­lán van, s már a bizottságokban is keresztül ment. Hogy mért nem vétetett fel akkor , mikor a ház majdnem hetekig szünetelt ? megvallom, nem tu­dom magamnak megmagyarázni. De bármi legyen is ennek oka : azt hiszem, nekünk ezen határozati javaslatot azon formában, melyben a ház elé terjesztetett , alkotmányos szempontból sem lehet elfogadnunk. Megvallom, ilyen indítványt épen azon oldalról, honnan az iött, nem vártam volna. Ezen indítványban, tisztelt ház, az kívánta­tik, hogy a t. ház térjen le a törvényes útról, hogy menjen át a forradalmi térre, és hogy a fejedelem mellőzésével, törvények másitásáróí, megszünteté­séről, habár csak ideiglen is, intézkedjék. Én, t. ház, bármit gondoljanak is a képviselő urak a tulrészről, mindenkor tiltakozom az ellen, hogy a fönálló törvények megsértessenek. Az 1790. KII. t. ez. egyenesen azt mondja, hogy törvényeket változtatni, alkotni csak a ki­rálynak és országgyűlésnek együtt lehet, és a mint egyszersmind ugyanezen törvény tiltja azt, hogy a fejedelem pátensek által kormányozza az országot, ugy igen természetesen nem engedheti meg azt sem, hogy az országgyűlés a fejedelem mellőzésével törvényeket alkosson, törvényeket változtasson, vagy azok hatását felfüggessze. Ha tehát szükségeltetik intézkedés, a mint én nem tagadom, hogy szükségeltetik oly intézkedés, mely egyszer már rendbe hozza a törvénykezés állapotát Magyarországban: akkor — nézetem szerint — nem határozati, hanem törvényjavaslat­tal kellett volna előállni: mert az 1848. IH-dik t. ez. oly törvényes erővel bir, mint bármely más törvényünk, s azt megváltoztatni vagy felfüggesz­teni csak törvény által lehet. Az mondatik, hogy csak ideiglenes ezen fel­függesztés ; de az ideiglenesség e tekintetben kü­lönbséget nem tehet: mert először az ideiglenesség­nek határa megszabva nincs, és maga a határoza­tot indítványozó képviselő is mondotta, hogy mi­dőn e század elején az országgyűlés első teendői közé sorolta, hogy az úrbéri viszonyokat fogja szabályozni, mégis 35 évig fennmaradt az ideigle­nes állapot, így tarthatna ezen ideiglenes állapot is 35 évig; de ha nem tartaua, csak egy napig : én azt tartom, hogy az országgyűlésnek a fejedelem mel­lőzésével törvényeket változtatni vagy azokat fel­függeszteni egy napig sem szabad. Hogy akir. curiának átváltoztatása szükséges, azt tagadni neui lehet. Bobory képviselőtársára megjegyzéseire a miniszter úr azt mondta, hogy az nem egészen ugy áll, a mint a képviselő úr elő­adta, íme ezeket mondotta a miniszter szóról szó­ra : „A kir. curia mostani szerkezetében sem a kor követelményeinek, sem az igazság szolgáltatásának meg nem felel." (Zaj) Azt mondotta továbbá: „Nem akarom ugyan állítani, de lehetnek a curia tagjai között, akiknek további alkalmazásáért a fe­lelősséget magamra nem vállalhatnám, s e körül­ményre már tárczám átvételekor készen kellett lennem.* Már én nem tartom azt elegendőnek, hogy a miniszter azt mondja, hogy lehetnek; hanem én azt kívánom, hogy a miniszter azt mondja: nem [ lehet. A miniszternek kötelessége azt tudni, hogy | vannak-e, s ha vannak, azokat elmozdítani, a mit

Next

/
Thumbnails
Contents