Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-268

208 CCLXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Julks 21. 1868.) a rendezés után természetesen csak biróság által tehet, a mint az 1848. XIX- dik t. ez. rendeli, hogyha tudniillik miniszteri ellenjegyzés mellett voltak kinevezve. Lehetnek nehézségek, én megengedem, a törvénykezés egész rendezésénél; de hogy 16 hónap alatt ne lehetett volna a kir, curiát reorganizálni, azt nem engedhetem meg, és ezt nem is látom át. A curiának helyzetét a miniszter ur ezen kevés szólal jellemezte: ezen helyzet minden esetre abnormis. No már kérem, ha a curia helyzete abnormis, ha a curia oly állapotban van, a mely a kor igényeinek meg nem felel, ha a curiánál oly birák lehetnek, a kikért a miniszter úr a felelősséget magára nem vállalhatja: nézetem szerint ezen helyzet egy napig sem tartható, s azt hiszem, hogy ezt a háznak határozata által továbbra is fentartani nem khet. Én ennélfogva ezen határozati javaslatot oly formában, a mint jelenleg a ház előtt van, még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadhatom el, mert, mint mondom, ellenkezik az alkotmánynyal, hogy a fejedelem mellőzésével törvények változtassanak; hanem azt óhajtom, hogy a kormány, vagy akármely más tagja a képviselőháznak, mert mindenkinek szabadságában áll, terjeszszen a ház elé egy törvényjavaslatot az 1790 — 91-diki törvényben letett elvek alapján, mely a XL—LV-dik t. ez.-ben ehhez hasonló esetben rendelkezett a törvényszékekről s a törvénytelen birák által hozott Ítéletekről. Ezt kell nekünk alapul fogadnunk és ezek szerint cselekednünk. Ezek alapján kell előíerjesz teni egy törvényjavaslatot, a mely által az egyesek s magánosok ügyeire hátrányos s minden esetre káros befolyással biró helyzeten minél elébb segitve legyen. Azt nem tartanám helyesnek, habár csak ideiglenesen is, elhatározni, hogy a kir. curiának minden Ítélete szentesittessék; az oly körülmények között hozott Ítéletek, a melyek a lenmit korszakban hozattak, az igazsággal meg nem egyeztethető, hogy mindazon ítéletek megerősíttessenek a nélkül, hogy azokra nézve valami különbséget ne tegyünk. Hogy magánosok között folyt perekben az Ítéletek érvényesek maradjanak, azt elfogadom : mert nem teszem fel, hogy bárki által is kinevezett bíró szándékosan bárkinek is kárt akart volna tenni; de hogy akkor, mikor az álladalom, mikor a hatalom részéről indíttatott per valamely magános polgár ellen, és a hatalom kinevezésétől, a hatalom előmozdításától és kegyétől függő birák Ítéltek, hogy akkor is azon Ítéletek minden különbség és kifogás nélkül megtartassanak : ezt, t.ház! igazságosnak nem tartom, és erre nézve megkülönböztetést kellene tenni, a mint tett is megkülönböztetést a 90. és 91-diki törvényhozás. Ennélfogva én ismétlem, ezen határozati javaslatot, ugy a mint az előterjesztetett, még a részletes tárgyalás alapjául sem fogadhatom el; hanem azt kivánom, mondja ki a ház, hogy a kormány az 1790. é- 91-diki törvényhozás által letett elvek szerint egy törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé. {Helyeslés a szélső bal oldalon.) Madarász József: T. képviselőház! Felettébb saj'nálorn, hogy Pest belvárosa érdemes képviselője azon határozati javaslatot terjesztette a ház elé, a mely határozati javaslat ma tárgyalás alatt van. Sajnálom pedig a Simonyi Ernő képviselőtársam által előadott indokokból is. Én azt hiszem, a képviselőház határozat által az ítéletek törvényességét nem törvényesítheti, mert azon előzmény által, midőn határozatok által szándékoznék ítéletek törvényességét, csak azon szempontból is, hogy a miniszteri ellenjegyzés hiányzott, kimondani, az által vetnők meg alapját — nyíltan kimondom óhajtásom ellenére — megvetnők már alapját annak , hogy egy másik országgyűlés azon határozat érvényessége fölött biráskodhassék. Szorosan ragaszkodom tehát e tekintetben a jogj fentartás, a conservativismus elvéhez. Igenis, ha szükséges a háznak politikai tekin' tétből bizonyos határozatot hozni, hozza azt ugy, mint a Simonyi képviselő társam által előadott 1790-iki törvényünk megszabja. És igy felettébb sajnálom Pest belvárosa érdei mes képviselője határozati javaslatának beadását és | e tekintetben igen is az igazságságügyminisztert kij vánnám utasítani, hogy az e tekintetben ne talán szükséges intézkedéseket törvényjavaslat alakjában terjeszsze a ház elé. A mi pedig a miniszter ellenjegyzésével ellátandó bírákat illeti, remélem, ha egy részben az itélő székek biráinál hiányos az eljárás átalában mindazon tárgyakban, melyekre nézve az 1848iki törvény az ellenjegyzést követeli, ugyanakkor kiterjesztendő a hiány pótlása; és én e tekintetben ismétlem, hogy nem kivánom részletes tárgyalás alapjául elfogadni a javaslatot azért, merte javaslat nem mond egyebet, mint a mit e részben az igazságügyminiszter előterjesztett, és ha az igazságügyminiszter e részben megadta a biztosítékot, miként megadta, a háznak több biztositékot e határozat sem adván, azt e részben is feleslegesnek tartom. (Helyeslés a szélső bal oldalon. Szavazzunk !) Elnök: Senki felírva többé nem levén, a kérdést szavazás alá bocsátom. Az első kérdés az volna, hogy átalánosságban a határozati javaslatot elfogadja-e a ház ? Azután pontonkinti tárgyalás történnék. (Helyeslés) Bátor vagyok tehát a kérdést föltenni, hogy a napirenden levő határozati javaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás I alapjául elfogadja-e a t.ház? Akik elfogadják,