Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-267
190 CCLXVIL ORSZÁGOS ÜLÉS. (Juliiig 20. 1868,) Igen nagy vádakkal terhelte a minisztériumot t. Simonyi Ernő képviselőtársam. Én nem akarok ezen vádakra felelni, részint mert azok nem tartoznak e tárgyhoz és meddő discussiót előidézni nem állhat szándékomban, részint mert e vádak felett a t. ház részben már itélt, részben pedig annak idejében, midőn azon tárgyak napirendre fognak kitüzetni, Ítélni fog. Csak annyit emlitek, hogy terhes feladataink közé tartozik az is, minden félreértést, minden gyanúsítást, sine ira et studio tűrni, azon reményben, hogy ha munkánk be lesz fejezve, következik igazságosabb kor, mely irányunkban némi elismeréssel fog nyilatkozni. (Elénk helyeslés a jobb oldalon.) Vannak bizonyos-, körülmények , melyekre nézve t. képviselőtársam nagyon roszul van értesülve. Ilyen körülmény az, mintha a félegyházi biró Asztalos János elíbgatását azért rendelte volna el, mert az ő hivatalos felszólítására Kecskemétre vissza nem tért. A dolog nem egészen így áll. 1848-ból. az első magyar felelős minisztériumtól egy rendelet létezik, melynek értelmében a népgyűlés, melyet valaki tartani szándékozik , az illető hatóságnak mindenkor előre bejelentendő. Miután e bejelentés Asztalos János részéről nem történt meg, a félegyházi törvényhatóság főbírája a népgyűlés tartását betiltotta. Asztalos e tilalom ellen is a népgyűlés napját kitűzvén, nem csak, sőt az indóházban nagy néptömeg előtt tényleg izgató beszédet tartván, a hatóság tilalmának megszegése, a törvényhatóság elleni ellenszegülés miatt lőn letartóztatva. (Helyeslés a jobb oldalon.) Szintoly hibás a t. képviselő urnák azon állítása, mintha t zen pernek felvétele az ő interpellaíiója folytán történt volna. A kir. ügyek igazgatójának hivatalos jelentése a befejezett vizsgálatról június 15-ről kelt. Nincsenek jelenleg nálam az adatok, mert nem voltam a mai tárgyalásra elkészülve, hanem hivatkozhatom arra, hog-y két vagy három nappal későbben vette tőlem a kir. ügyek igazgatója azon hivatalos választ, hogy a folyamatban levő eljárás megszüntetésére semmi törvényes okot fönforogni nem látok. A keresetlevél benyújtása ezen válaszom után néhány nappal később, minden esetre pedig még június hó folytán történt, a a í. képviselő úr határozati javaslata pedig julius 9-érŐl van keltezve. Nem állhat tehát az, hogy a t. képviselő úr interpellatiója folytán történt a per megindítása. Még egy félreértés, egy tévedés van a t. képviselő úr állításaiban: az t. i. mintha a vádlottaknak nem nyújtatott volna azon jogos engedmény(Halljuk!) hogy ügyvédjükkel négy szem közt értekezhettek volna. Ha a t. képviselő úr ezen vádat a múltból hozza fel, azon múltból,mely a vizsgálat befejezéséig lefolyt, akkor igazsága volna: és ez nagyon természetes, mert sehol semmi rendezett országban nem fogják megengedni, hogy a védő védenczeivel a vizsgálat befejezése előtt szólhasson, nehogy ez által a vizsgálat eredménye meghiusittathassék. Ellenben a vizsgálat befejezése után a védő védenczeível bár mikor szabadon értekezhetik, ha kívánja, tanuk nélkül is, és nincs tudomásom róla, hogy a jelen esetben is ellenkező eljárás követtetett volna. Ha ez történnék, a kellő orvoslatot megadni el nem mulasztanám. (Tetszés a középen.) A tisztelt képviselő úr egy angol példára hivatkozott, mely a jelen esetre épen nem alkalmazható. Nem alkalmazható két okból: először, mert ez eset angol képviselővel történt, kinek immunitása fölött őrködni a képviselőház jogai közé tartozik ; és másodszor nem alkalmazható a jelen eseíre azért, mert ha átalában Angliára hivatkozhatunk, e hivatkozás csak ugy történhetik, hogy valamint Anglia szigorúan tartja magát a maga törvényeihez, ugy kötelességünk nekünk is mindaddig, míg uj törvények nem hozatnak, magunkat szorosan létező törvényeinkhez alkalmazni. (Helyeslés a jobb oldalon !) Arról szólott a t. képviselő úr, hogy a parlament a birót feleletre vonhatja. Nem hiszem, hogy ezt komolyan értené, mert ez annyit tenne, mint a biró felett superrevisorium fórummá alakítani e házat. Én is barátja vagyok a bírói felelősségnek, készül is nálam a törvényjavaslat, mely e tárgyra vonatkozik; hanem a birói felelősség esetei közé csak az tartozik, ha a biró például a törvények formáit nem tartotta meg, vagy ha késedelme, mulasztása által a feleknek kárt okozott; de ha a törvény alkalmazása körül saját lelkiismerete sugallatát követi, erre nézve feleletre nem vonható ; és azután a birói felelősség eseteiben is a biró eljárása fölött ítélni mindig a felső biró jogköréhez tartozik, de ily kérdések a parlament elé soha sem hozhatók. (Elénk tetszés a jobb oldalon.) Azt indítványozza a t. képviselő úr, álljon el a kormány a vád alá vonottak megfenyitésétől. Ezt, ha jogunk volna is, csak akkor volna igazolható megtennünk, ha biztosítással birnánkaz iránt, hogy hasonló izgatás többé az ország nyugalma és biztossága ellen el nem követtetik. Ily esetben szívesen venné a kormány a történteket gyarló tévedésnek. De épen mivel ily biztositást senki se képes nekünk nyújtani, épen az országsa közcsend iránti kötelességünk parancsolja, hogy szigorú eljárás által hasonló izgalmaknak jövőre elejét vegyük. (Helyeslés a jobb oldalon.) Többi vádjára a tisztelt képviselő urnák nem akarok felelni; csak egy megjegyzésem van. (Halljuk!)
