Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-266
176 CCLXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS (Július 18. 1868.) lesz-e szükség a pénzügyi törvényszékek fölállítására vagy sem? Azt gondolom, t. ház, hogy miután ezen törvényczikk első szakaszában is ki van jelentve, hogy ez csak ideiglenes törvény, önmagából a dolog természetéből foly, hogy határozzuk meg azt is, hogy legfelebb meddig álljon érvényben e törvény. Ennélfogva bátor vagyok indítványozni, hogy ezen törvényczikk egy rövid szakaszszal toldassák meg, s azon szakasz igy szóljon: ,,Ezen törvényczikk csak az 1870-ik évi deczember 31-ig érvényes." T. ház! Alig szükséges hosszasan indokolni ezen indítványt; de némi megjegyzésem van, s mér az előbbi szakaszra is lett volna, mert én egyátalában adó- vagy pénzügyi törvényszékek felállítását nem látom szükségesnek, és elnézhetőnek nálunk csak azért tartom, mert uj büntetőtörvénykönyvünk még nincs az országgyűlés eléterjesztva, és megállapítva az eljárás a polgárnak mindennemű viszonyára nézve, a hol az törvényt szeghet. Ha egyszer ily törvénykönyv a ház által törvény erejére lesz emelve, azt gondolom, nem lesz szükséges külön pénzügyi törvényszékeket állítani fel, mert már azon törvénykönyv mindazon esetekre ki fog terjeszkedni, melyekben a polgár törvényt szeg akár az adófizetés, akár egyéb kötelezettsége körében is. Ezért tartom tehát szükségesnek, hogy határozza meg a t. ház, hogy ez 1870-ik évi deczember 31-ig érvényes csak, mivel reménylem, hogy addig nemcsak az adókihágás esetében való eljárás útját és módját, hanem magát a büntetőtörvénykönyvet is életbe léptethetjük. Ajánlom indítványomat elfogadás végett. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a Nyáry Pál indítvány ózta uj szakaszt.) Lónyay Menyhért pénzügyér: T. ház! Azt hiszem, a törvényhozásnak bármikor, még az 1869. év vége előtt is, ha ezen törvényszékek ezélszerütleneknek mutatkoznának, jogában álland ez iránt ujabb törvényhozási intézkedések utján határozni, s bizonyára a jövő évben eszközlendő választás alapján választott képviselőház az addig netalán felmerülő hiányokat mellőzni, s ujabb intézkedéseket fog életbe léptetni: ennélfogva feleslegesnek látom, hogy magában ezen törvényczikkben történjék intézkedés aziránt, hogy az meddig maradjon érvényben. Egyébiránt, a mint a t. képviselő úr előadásából kivehettem, az abban használt indokok többnyire arra hivatkoztak, hogy miután ezen törvényczikk 4-ik fejezetének 97-ik szakaszában ki van mondva az, hogy a pénzügyi törvényszékek ideiglen hagyatnak meg, szerinte szükséges a törvény végén ezen határidőt kijelölni; az általa beadott módositvány azonban ennél minden esetre többet jelent : mert az nem csak a pénzügyi törvényszékekre vonatkozó törvényes intézkedéseket, hanemmind azt, a mi az adók kivetése-, behajtása- és biztosítására nézve, rendeltetik, egészen ideiglenesnek és bizonyos záros határidő múlva megszüntetendőnek kívánja tekinteni. Részemről erre ellenvetést nem tennék, ha ezen módositvány csupán csak a pénzügyi törvényszékekre vonatkoznék, noha bizonyos tekintetben feleslegesnek tartom, mert ugy is a jövő esztendőben más választású ház fog itt ülni, s a tapasztalásból meggyőződvén egy vagy más intézkedésnek helytelenségéről, az fog akkor erről gondoskodni; azonban e tekintetben tovább megy a módositvány, mint czélszerü lenne. A mi a másik indokot illeti, a melyet t. képviselő úr előhozott, t. i. miután a földadóról szóló törvényben ki van mondva, hogy a minisztérium az adórendszerre nézve ujabb törvényt terjeszszen elő, ez által kimondotta annak szükségét is, hogy az adók mérve és rendszere iránt szükséges véglegesen határozni, s ennélfogva csak czélszerü volt azon intézkedése, midőn a minisztériumnak kötelességévé tette, hogy az összes pénzügyi rendszerre nézve czélszerübb törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé, mely valószínűleg a jövő esztendőben fogna a törvényhozás által tárgyaltatni. De bár miképen állapittassék is meg az adónak mérve és a pénzügyi rendszer: az adó kivetésére, beszedésére és biztosítására nézve minden esetre kell valamely megállapított törvényes eljárásnak fenállani, mely mindaddig fentartadó. mig a törvényhozás ezen eljárás egyik vagy másik részének helytelenségéről meg nem győződik és helyébe más eljárást nem léptet életbe. Ez tehát ismét azt bizonyítja, hogy az általa tett módositvány tovább megy, mint szükséges: mert nem hinném, hogy czélszerü lenne, hogy ezen törvényhozás a jövő évben ülésező törvényhozásnak intézkedési szabadságát e tekintetben megkösse annak kimondása által, hogy a mostan megállapított törvényes eljárás az 1870-ik évig minden | esetre fenmaradjon : mert meglehet, hogy a gyakorlat azt fogja mutatni , hogy annak egyik vagy másik része nem egészen czélszerü, és mert ] a törvényhozásnak mindig van azon joga, hogy j valamely törvényes intézkedést idő közben is megváltoztathat. Méltóztassanak azonban tekinteti e venni, hogy ezen átmeneti időszakban, a hol a törvényhozásnak annyi fontos teendője van, nem volna czélszerü a jövő évi törvényhozás teendőjét ismét megterhelni azzal, hogy ezen hosszas tárgyalást • igénylő ügyben újra intézkedjék. Én tehát azon meggyőződésben vagyok, hogy miután ezen törvényjavaslat nem az adó mérvéről..