Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-259

CCL1X. OESZAGOS ÜLÉS. (Július 10. 1868.) 11 pénzügyi közegekre bizni; és hogy azt mondták volna : szervezzünk egy adókivető bizottságot! hanem megnyugodtak abban, hogy a pénzügyi közegek magok teljesitsék a kirovást. És nézetem szerint helyesen tették ezt. Miért ? Mert a törvény gondoskodott arról, a miről eddig gondoskodva nem volt: hogy t. i. ha a pénzügyi közegek méltatlanságot követnének el, legyen egy részrehajlatlan fórum, a melynél orvoslást lehessen keresni sérelem ellen. Ez a felszólamlási bizottság. És ha a pénzügyi bizottság ennek felállítására czélzó javaslatát ezen törvényjavaslatnál, mely most van tárgyalás alatt, nem tette volna meg; ha ezen felszólamlási bizottság itt hiányoznék: akkor nagyon érteném, hogy hiánya pótoltassák egy másik bizottság által, mely a kirovást eszközölje. De én részemről biztosan felállíthatni vélem azon tételt, hogy vagy elég a felszólamlási bizottság, és ha elég az egyik adóczimen adózó irányában, elég minden más czimen adózó irányában is; vagy pedig nem elég, ha nem elég például a jövedelmi adónak kirovásánál, akkor nem elég a többinél sem. például a parificatio alapján kirovandó házbéradónál sem. (Helyeslés jobb felöl.) Ezt én tisztának tartom; és azért helyeselvén mindazt, a mit Ghyczy Kálmán képviselőtársam az adózók érdekében elmondott és érvényesített : az igazság szempontjából vagyok az övétől ellenkező véleményben azért, mert azt hiszem, hogy az igazság érdekének elég van téve akkor, a midőn igazságos részrehajlatlan bíró itél a controversus esetekben, azon választott bíróság, melyet a t. ház a házbéradónál már elégségesnek tartott. Ha az nem helyesen van összeállítva, akkor nem ezen adónemre nézve, hanem amarra is helytelen, s ha nem elég, nem csak itt nem elég. Mondatott még az is, hogy nem nyújt megnyugvást a felszólamlás bizottság azért, mert némely kevesebb tételekkel terheltek, dea kikre nézve ezen kisebb tétel is, erejűk kicsiségének mérvéhez képest, igen érzékeny , visszariadnak a felszólamlási kölíségek miatt a felszólamlástól. Méltó tekintet, nem tagadom; de lehet rajta segíteni, és lehet azon analógiát követni, a melyet a t. ház követett, midőn Bónis indítványát, ugyancsak a házadónáí, elfogadta, mely az által óhajt segíteni e bajon, hogy az elnök dijazása által előálló költséget az államra rótta épen azért, mert helyeselte Ghyczy Kálmán t. képviselőtársam azon nézetét, hogy az adókötelezetteknek jogában áll megkivánni az államtól, hogy ne fukarkodjék a költséggel ott, hol az igazságos kivetés érdeke kívánja, hogy ne fukarkodjék. Azt mondom, hogy azon módosítás, ha annak helyén e törvényben is el lesz fogadva, eloszlatja azon nehézségeket, és én részemről meg vagyok győződve, hogy teljesen eloszlatja: mert ezen felszólamlási bizottságnak 5 tagja közül a módosítást szerint az elnököt smár az eredeti törvényjavaslat szerint a pénzügyminisztérium által kinevezett ké tagját az állam fizeti. Kit kellene tehát a felszólandó adózónak fizetni ? Azon kettőt, ki az ő érdekét képviseli. Ennem kétkedem abban, hogy mindenki tudja módját ejteni, hogy találjon két bírót a maga jó embereiből, a kik irányában való jó indulatból szívesen ajánlkoznának a bíráskodásra a nélkül, hogy túlságos költségbe kellene magát kevernie. Mindezeknél fogva, már csak a következetesség tekintetéből is, és azon nagy tekintetből, hogy ne látszassunk az adózók egyik osztályára nézve, hogy ugy mondjam, nagyobb gondosságot tanúsítani, mini másikára nézve; meg azért, hogy ha a gyakorlat csakugyan azt mutatná, hogy azon gondosság, a melyet a házadónáí e t. ház elégnek talált, még sem elég, többen legyenek érdekelve az iránt, hogy a hiány legyen ki pótolva: ez volt a pénzügyi bizottságnak irányelve, a mely őt ezen megállapodásokra vezette. Egy tekintet volt különösen az, a mit, midőn a pénzügyi bizottság nem károsnak, hanem fölöslegesnek tartotta a két bizottságot, a kirovót t. i. és felszólamlásig positiv oknak vett arra, hogy csupán ez utolsónál maradjon . mellőzve az elsőt: a gyakorlatiasság. A házadó tárgyában beadott, némileg több munkát kivánó többségi véleményt épen t. képviselőtársunk ostromolta a gyakorlatiasság szempontjából, mondva, hogy majd nem lesz idő elvégezhetni a kirovást ezen darab évben. A gyakorlatiasság tekintete itt is áll, és én azt hiszem, ha minden egyes jövedelmi adókérdés két bizottság elé kerülhet,, az eredmény az lesz, hogy nem végezhetünk. Én szivem szerint kívánom, hogy minden lehető orvoslat megadassák az adókötelesnek ; kívánom már csak azért is, mert meg vagyok győződve, hogy a resensust kisebbítvén, emeljük a jövedelmet is; de fölöslegesnek elfogadása a gyakorlatiasság tekintetébe ütköznék. S én azt tartom, hogy ha a pénzügyi közegeknek csak arra lesz joguk, hogy kiírják az adót, azok épen az államkincstár érdekére való tekintetből nem tehetik, hogy tulmagasra szabják azt, csak az államkincstárt károsítván, ha minél több reclamatiót okoznak annak költségére. Tehát épen mivel a pénzügyi közegek érdekelve vannak a kincstár iránt. kerülni fognak minden méltatlan kirovást, tudván, hogy minél több a méltatlan kirovás, annál több a reclamatió, mely csak költséget okoz a kincstárnak s nem hoz jövedelmet. És én kénytelen vagyok megjegyezni azt is, hogy nagyon szomorúnak tartanám, ha nem csak az alább rendelt pénzügyi közegek, hanem különösen azon 2*