Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.

Ülésnapok - 1865-259

10 CCLIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 10. 1868.) •f a kisebbség véleménye is csak azon esetben elégit ki, ha az, mit előbb emiitettem, t.i. a teljes nyilvánosság az eljárás körül, a törvénybe beleigtattatik. Többet e tárgyban szólani nem akarok; csak azt mondom, hogy meggyőződésem szerint, ha a jövedelmi adó helyes elvekre alapittatik, a kivetésben pedig oly rendszabályok szerint fog eljárni Ham, melyek szerint mindegyik adózónak joga legyen felszólalni az iránt, vajon a másik kötelességét nem szegte-e meg, s nem tagadta el a jövedelmét: ez utón az állam jövedelme nem csak kétszereztetni fog, hanem ez utón az állampénztár a legközelebbi időben már oly helyzetbe jutand, hogy azon aránytalanságok, melyek az adónemek és az adóalapok közt jelenben fenállanak, kiegyenlíthetők lesznek. Közelebbről elmondani azon meggyőződésemet a házban, hogy bármi kataster szerint kiszámított földbirtok 30% adót nem bir meg. Megemlítettem azt is egy ízben, midőn az indirect adókról tanácskoztunk, hogy gyártott szeszeinket és czukrunkat, hogy a versenyt kiállhassák a külfölddel, praemiummal kell ellátni olyképen, hogy a beltermelésre vetett adót leveszszük. T

^z azt mutatja, hogy azon czikkek tul vannak terhelve s ezért nem lehetik azt a szolgálatot az államjövedelem szaporításában sem. mely rendeltetésűk volna. Hogy ez igaz, hogy ez helyes, egy példát hozok fel, oly példát, mely egyébként mindenikünk előtt ugy is tudva van. A legutóbbi alkalommal Grladstone a thea-vámot felére leszállítván, ezt csak ugy eszközölhette, hogy a jövedelmi adót kétszerezte. S mi lett a következése? A következése az lett, nem csak hogy ezen ott első szükségü czikkben mindenki sokkal nagyobb mérvben részesülhet, hanem lett még az is, hogy még a theavámjövedék is szaporodott, mert sokszorozta azt a fogyasztás, s a beviteli vámjövedék szaporodása által az állam jövedelme is növekedett. Többet nem szólok e tárgyban; csupán abban öszpontositom véleményemet, hogy sokkal inkább czélra vezet, adatok után, ha a kisebbség véleményét fogadja el a t. ház, mint a pénzügyi bizottság véleménj- ét, s azért én arra, nem a központi bizottság véleményére szavazok. (Helyeslés.) Kerkapoly Károly előadó : T. ház! Azon nyilvánosság ellen, melyet épen előttem szólott t. képviselő úr Nyáry Pál oly előnyösnek mondott, részemről semmi kifogásom. Én is azt tartom, hogy a nyilvánosság, valamint minden más, ugy e téren is üdvös eredményekre vezet. Épen ez oka annak, miért a pénzügyi bizottság is ott, a hol azt hitte, hogy a nyilvánosság üdvös hatására szükség lesz, tehát minden oly vitás kérdéseknél, a melyeknél a jövedelmet bevalló, s a jövedelmi adó kirovására, a bizottság javaslata szerint, jogosult pénzügyi közeg között különbség van, a nyilvánosságot rendszeresíteni kívánta a felszólamlási bizottság tárgyalásánál. Ha a nyilvánosság e mértékét a t. ház kevesli, s ha azt ezen controversus eseteken kívül is átalában hasznosítani kívánja, részemről a legnagyobb készséggel és örömmel fogok hozzácsatlakozni, s azért üdvözlöm a központi bizottságnak azon módosítását, mely egészen azon intentíóval, a melyet hangsúlyozott a t. képviselő úr, a 24-ik szakasz végén épen oly módosítást hozott javaslatba, mely a nyilvánosság igényének megfelelő leszen, s melyet, nem kétlem, hogy a t. ház annak idején a részletes tárgyalás akalmával méltánylattal veend. Egyetértvén vele e szerint a nyilvánosság üdvös hatásában s szükséges voltában, az általa mondottakra nincs észrevételem. Némileg más esetben vagyok azokra vonatkozólag, a miket Komárom városa érdemes képviselője adott elő. Vele is tökéletesen egyet értek abban, hogy az adózónak teljes joga van, és kell is hogy legyen, megkívánni az államtól mindazt, a mi biztosítja, hogy azon teher, melynek elviselése az állam érdekében elengedhetetlen, a lehető igazsággal, a lehető egyformasággal vettessék az adózók mindenikére; de azt tartom, hogy ezen jogot nem igényelhetik nagyobb mértékben azok, a kik egy ezimen adóznak , mint azok, a kik más czimen rovatnak meg, és megfordítva. Már pedig a t. ház eddigelé minden elfogadott adónemnél megnyugodott abban, és pedig megnyugodott a nélkül, hogy a külön vélemény aláírói kifogást tettek volna, keveselvén az ez iránti biztosítékot, ismétlem, bele nyugodott abba, hogy maga az adó kirovása a pénzügyi közegek által eszközöltessék. Nem akarok messzebb visszamenni, csak épen a házbéradóig , mely a napokban tárgyaltato tt e házban. A házbéradónak alapja, az igaz, némileg biztosabb mint a jövedelmi adóé, mert ott van a bérszerződés; de csak is ott, hol ez van. De ne méltóztassanak elfeledni, hogy Erdélyen kívül csak a szoros értelemben vett Magyarországnak 48 városában divatos a ki nem adott épületeknek a kiadottakkal parificálása. Ezen parificatio alapja nagyon sokféle tényezőkből áll össze, s mindezen tényezőknek eombinalása, kellő óvatossággal és igazságszeretettel való mérlegelése nyújt egyedül biztosítékot az iránt, hogy igazságosan állapittatik meg a ház azon jövedelme, mely megrovandó leszen. Nem kivan kevesebb lelkiismeretességet ezen műtét, mint a megrovandó jövedelem megállapítása. És mégis nem hallottam a tisztelt képviselő úrtól és a külön véleményt vele aláirt képviselőtársaimtól sem, hogy ezen parificatiót és az e módon kimunkálandó jövedem megállapítását és annak alapján az adó kirovását nem lehetne az érdekelt