Képviselőházi napló, 1865. IX. kötet • 1868. julius 10–augusztus 11.
Ülésnapok - 1865-265
CCLXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Július 17. 18G8.) 155 megye jogai csonkittassanak, hanem hogy a megyéknek jelenlegi állása a felelős kormányzattal öszhangzásba hozassák. Ha azonban ezen szakasz így maradna, a mint van, épen az ellenkező történnék. Eddig a megyéknek teljes joguk és kötelességük is volt saját tisztviselőik fölött felügyelni; •e jogból pedig szerintem jövőre sem zárhatók ki. E szakaszban azonban az ellenőrzési jog csak a pénzügyi közegeknek volna átadva. Ennélfogva bátor vagyok indítványozni, méltóztassanak erre vonatkozólag következő szerkezetet elfogadni: „a pénzügyi közegek" helyett lenne teendő : „a pénzügyminiszter által kiküldött biztos a törvényhatóság küldöttével együtt." (Helyeslés.) Lónyay Menyhért pénzügyér: Én részemről e módosítást elfogadom, annál inkább, mert a gyakorlat szerint másként nem is lehet, mint hogy a pénzügyminiszter megbízottja jelenti magát az illető alispánnál és az ez által kiküldött valamelyik tisztviselővel együtt a vizsgálatot végrehajtja. Miután pedig ezen eljárásnak a módositvány határozottabb kifejezést ád, ezt elfogadom. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa Somossy Jgnácz módositványát.) Elnök : Méltóztatnak ezt elfogadni ? (Elfogadjuk!) Tehát a szerkezet igy lesz : „A pénzügyminiszter által kiküldött biztos a törvényhatóság küldöttével együtt." Paiss Andor jegyző (olvassa a 82-dik szakaszt.) Halász Boldizsár : Ezen szakaszt is az előbbi szakasz szerint kell módosítani. Elnök : Tehát „szemlét tartó közeg" helyett lenne : „a szemlét tartók," (Helyeslés.) Zichy Álltai előadó : Miután a törvényhatóság küldötte is jelen van, tán nem lehet azt oda kiterjeszteni, hogy a pénzügyi kiküldött a törvényhatóság küldöttjével együtt tegye a jelentést, hanem ugy volna teendő, hogy a szemlét tartó pénzügyi küldött teszi a jelentést. Lónyay Menyhért pénzügyér Az eljárás az, hogy a kiküldöttek jegyzőkönyvet vesznek fel. ha hol bélyegcsonkitást találnak. Ezt teljesitik törvény értelme szerint a pénzügyminiszter által kiküldött biztos és a hatóság részéről oda rendelt tisztviselő. Ezek együtt működnek, s ezen tekintetben közös közegek. Tehát a szerkezet maradhat. Elnök: Lesz tehát: „a szemlét tartók által." (Helyeslés.) PaíSS Andor jegyző (olvassa a 83. és 84-dik szakaszt, mely mindkettő észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 85-diket.) Zichy Antal előadó: A központi bizottságnak e szakaszra azon szeliditő észrevétele van, hogy 3 év helyett csak két év veendő föl. JendraSSik Miksa : T. ház! Nekem ezen szakaszra jogi szempontból több észrevételem van, a mennyiben ezen szakaszban foglalt intézkedések rendszeres törvényekkel ütköznek össze. Ezen szakasz a 87-dik szakaszszal. mely utóbbiban hivatkozás történik a 85-dikre. összefüggésben van : szabad legyen tehát mind a két szakasz tartalmát egyszerre részleteznem. Először eltérnek ezen szakasz szabályai az 1840-dik évi XXI. és XXII-dik törvénycikkektől, eltérnek a telekkönyvi rendelettől, eltérnek az 1861-diki ideiglenes törvénykezési szabályoktól. A t. háznak bölcsesége fogja elhatározni, ha vajon ezen pénzügyi törvénybe felvétethetnek-e oly eljárások, a melyekkel az illető codexek egyenesen ellenkeznek. Azon szempontból indulva ki,hogy afiscusesak azon jogokkal élhet, csak azon jogoknak és törvény éknek ótalmaalatt áll.mintminden más honpolgár, ezen jogi axiómát véve irányadóul,melynek érvényét még az osztrák polgári perrendtartás is elismeri, a melynek gépezetét nem szeretem,de melynek e pontját igen helyesnek tartom, s a melyet a magyar igazságügyminiszter által beterjesztett polgári perrendtartásban, őszintén megvallva, sajnosán nélkülözök: először is az tűnik fel, hogy midőn a magyar törvény szerint csak az utolsó egy évi közadóhátralék bir elsőbbséggel a betáblázott követelések felett, a pénzügyi bizottság ez időt három évre, a központi bizottság pedig 2 évre véli kíterjesztendőnek, E szakasz továbbá azt is javasolja, miszerint afiscusnak azon esetre is, hogy ha az adó s illetékek hátralékai be sem volnának keblezve, vagy ha bekeblezve vannak is, mindamellett mindkét esetben soron kivül s valamennyi egyéb törvény szerinti praeferentialis természetű követelések, s illetőleg nála elébb betáblázott követelések előtt nyerjenek kielégítést. Elvégre pedig még az is rejlik a törvényjavaslatban, hogy minden rendű adó- s illetékhátralékok előlegesen elégíttessenek ki valamely birtoknak vételárából. Mindezektől különbözik a magyar csődtörvény, sőt még a betáblázási törvény rendelete is. Tudva van, hogy a magyar törvény átalános betáblázást engedett ugyan; de ez most, miután telekköm'vek léteznek, s miután telekkönyvi rendeletek és az ideiglenes törvényszabályok ez iránt czélszerüen rendelkeznek, most már egészen más szint kapott. Tapasztalásból mondhatom, miszerint fordultak elő oly esetek, hogy valamely birtok eladatván, mikor a vételárnak felosztása került elő : akkor a pénzügyi hatóságok bejelentettek mindennemű követeléseket, melyek egészen másnemű vagyonból keletkeztek és egészen másnemű birtokból kerültek ki. Ezen cumulatio oly sérelmet okozott volna a betáblázott követeléseken, hogy 20*
